A mosonszentjánosi temetőben örök nyugalomra helyezték az életének 95. évében, pénteken elhunyt id. Bella Sándort, Jánossomorja város díszpolgárát, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett, többszörösen elismert, nyugalmazott pedagógust, volt iskolaigazgatót; meghatározó helytörténet-kutatót és szinte haláláig aktív civil, lokálpatrióta, a város igazi, a modern kulturális értelemben vett polgárt.
Bella Sándor 1930.10.28-án született Répceszemerén. Viszontagságos gyermekkor jutott neki osztályrészül: Korán elvesztette édesanyját, létfontosságú volt, hogy besegítsen a többször is költöző, nagy család eltartásába. Mint – a még meg nem jelent – önéletrajzában írja, a pedagógusi pálya választásában az is motiválta, hogy minél gyorsabban komoly, kenyérkereső állása legyen, amivel segíthet családján. Tanult Sopronban, Budapesten, Győrben is. A háború Budapesten érte, a család az ostromgyűrű bezárulta előtt menekült Dénesfára, a nagyszülőkhöz. A frontátvonulás viszontagságait itt élték át. Bella Sándor tanítói tanulmányait Győrben végezte, és bár felvételt nyert a műszaki egyetemre is, egyetlen keresőként a családban nem kezdhette meg ott tanulmányait, maradt a tanítói pályán.
A katedrához, még gyakorlóévesként, Novákpusztán állt oda, 1950-ben. Itt öt összevont évfolyamot, közel 30 gyermeket oktatott. Majd a Pusztasomorjához tartozó Esterházy-pusztára került. 1954-ben megalapította a hanságligeti iskolát, szinte a semmiből. A gyorsan fejlődő állami gazdaságban sebtiben kellett iskolát építeni, valóban a semmiből. Jellemző, hogy az első hónapokban még csak a gazdaság párthelyiségben tarthatott órákat, egyedül, hat osztálynak. Fűtés csak a tanteremben volt, így a fiatal tanító leginkább itt tartózkodott. Ekkortájt, egy közös iskolai kiránduláson ismerte meg Szabó Lenke Teréziát, akkori mosonszentjánosi testnevelő tanárnőt, akivel 1959-ben kötöttek házasságot. Itt született meg két gyermekük, Sándor (1960) és Zsolt (1961). Sanyi bácsi emlékiratában kiemeli, hogy a nekik osztályrészül jutó, nehéz körülmények ellenére is boldogok voltak, sőt, személyautójukkal távoli országokba is elutazhattak, nagy élményeket szerezve. Bella Sándor a folyamatos szakmai fejlődést is fontosnak tartotta, így több képzést is elvégzett, ‘79-re középiskolai tanár lett. 31 évig volt tanácstag.
A hanságligeti iskola 42 évig működött, de az utolsó évtizedekben már a gyermeklétszám folyamatos csökkenése volt a jellemző. A család 1976-ban költözött Jánossomorjára, de az igazgató még négy évig járt ki tanítani Ligetre. 1980-ben kinevezték az összevont jánossomorjai és várbalogi iskola igazgatói posztjára, amit ‘90-ig töltött be. Jelentős szerepe volt a ‘86-ban felavatott, új, 8 tantermes, felsős általános iskola és a tornacsarnok megépítésében, amely témát alaposan fel is dolgozta helytörténeti kutatásai során. Ez volt egyébként legutolsó helytörténeti munkája, amelyet nemrég befejezett, de nyomdába kerülését már nem érhette meg.
Az intézmény vezetőjeként ment nyugdíjba 1990-ben, majd 35 évnyi aktív nyugdíjaskor következett. Emlékirataiban életük nagy értékeként számol be arról, hogy gyermekei és unokái közelében élhették idős napjaikat.
Lelkes és alapos helytörténet-kutatóként tagja volt a Jánossomorjai Napló szerkesztőségének, a Jánossomorjai Füzetek helytörténeti sorozat szerzőgárdájának, de önálló kötete is megjelent. Számos cikkben dolgozta fel a helyi és környékbeli, egykor volt iskolák történetét, és több neves pedagógus portréját is megírta. Szerepelt a helyi televízió Arcok című portér-sorozatában is. Megszólalt a „Vasfüggöny: Élet a szovjet megszállás alatt” című francia dokumentumfilmben is. A Jánossomorjai Társaskör Egyesület alapító tagja, a mosonmagyaróvári Kertbarát kör aktív résztvevője, a helyi Tökfesztivál rendszeres kiállítója volt. Modern idősként haladt a korral, megismerte a számítógép, az internet és a közösségi oldalak használatát. A díszpolgár eszményét példaértékűen képviselte civil szférában illetve a városi rendezvényeken való részvételével, a közt képviselő felszólalásaival, fórumhozzászólásaival. Lenke néni mindvégig méltó társa, segítője volt közéleti és civil tevékenységei során.
Pályája során számos szakmai és települési elismerésben részesült. Ezek közül kiemelkedik a 2006-ban kiérdemelt Jánossomorja Város Díszpolgára cím, és a 2024. március 15-én, a budapesti Vajdahunyad várában átvett Magyar Arany Érdemkereszt elismerés.
Türelemmel viselt, hosszú betegség után hunyt el, otthonában, az utolsó estéjén is nagy családjától övezve, október 17-én, 12 nappal 95. születésnapja előtt. Október 21-i temetésén Lőrincz György polgármester búcsúztatta, kiemelve azt a lokálpatrióta szemléletet, amit példaként örökül hagyott az életművét lakóhelyének, szeretett közösségének és családjának szentelő díszpolgár.
Bella Sándor munkásságával, közéleti és civil szerepvállalásával megtestesítette azt a polgárt, aki Márai Sándor értelmezésében kulturális, etikai és morális minőséget, egyfajta életformát és életszemléletet jelent.
Hauptmann Tamás
