“SZIGETKÖZI BÁL”
Palenik József koreográfiájának felhasználásával • Előadja: Tititá felnőtt csoport, Búzavirág nyugdíjas csoport • Zenél: Radák Márton és zenekara, II. Városi Néptánc Gála, 2012.november 17.
A Szigetköz találkozója a Csallóköz, Felvidék, Rábaköz és a nagyvárosi polgárság kultúrájának, e sokszínűség táncdialektusára is jellemző. A színpadon láthatunk Bertóké-verbunkot, dudacsárdást, de a polgári táncok között feltűnő, nevében is nyugati, skót hatást tükröző sottis is tartogat különlegességet: megnézhetjük e tánc magyar és a német változatát.
Szerző: JTV
„MOLNÁRTÁNC” • Koreográfus: Csoltói József • Előadja: Testvériség Német Nemzetiségi Néptáncegyüttes, Sopron • Zenél: Testvériség Táncegyüttes zenekara, II. Városi Néptánc Gála, 2012.november 17.
Sopronban és környékbeli burgenlandi falvakban maradt fenn ez a mesterségtánc. Térformái felidézik a lengedező kalászok, az aratás, őrlés és zsákolás képeit.
„A TE FEJED AKKORA…” székelyföldi játékok és táncok • Koreográfus: Léber László • Előadja: Tititá Csikó csoport • Zenél: Radák Márton és zenekara, II. Városi Néptánc Gála, 2012.november 17.
A csúfolódó, táncos játékok Székelyföldről és Moldvából származnak. Az ezeréves határ két oldalán fekvő magyar tájegységek dallamai hatottak egymásra, ezeket fedezhetjük fel a koreográfiában. A nemrég összeállt csoport tagjai közül többen már az óvodában kezdték a néptáncot.
„ÁGFALVI TÁNCOK” • Koreográfus: Csoltói József • Előadja: Testvériség Német Nemzetiségi • Néptáncegyüttes, Sopron • Zenél: Testvériség Táncegyüttes zenekara, II. Városi Néptánc Gála, 2012.november 17.
A Sopron melletti Ágfalva a magyarországi régi német kultúra egyik gazdag szigete. E koreográfiát a Testvériség vezetője, Csoltói József állította össze évtizedes gyűjtéseiből.
„LATIATUC FELEYM…” MOLDVAI TÁNCOK Koreográfus: Léber László, Molnár Tamás, Hauptmann Tamás • Előadja: Tititá felnőtt csoport • Zenél: Hegedűs Kornél, Hegedűsné Tóth Katalin és Radák Márton, II. Városi Néptánc Gála, 2012.november 17. Látjátok, mik vagyunk? Munkás világba taszított, pecsétes, de mindig tisztaságra vágyó ember. Táncunkban mélyre merülünk saját magunkban, kutatjuk, milyen a férfi és a nő, külön és együtt, szerelemben, családban. Pillanatnyi létünk hogy zabolázza meg a végtelen időt. Ehhez nagy íróink, költőink szavait és az ősi elemeket őrző moldvai táncokat...
„SOPRONI BÚCSÚ” • Koreográfus: Brieber István • Előadja: Testvériség Német Nemzetiségi Néptáncegyüttes, Sopron • Zenél: Testvériség Táncegyüttes zenekara, II. Városi Néptánc Gála, 2012.november 17.
A Testvériség Német Nemzetiségi Néptáncegyüttes 1963-ban alakult azzal a céllal, hogy Sopronban és környékén élő „hienz” népcsoport kultúráját megőrizze, megismertesse a fiatalokkal a német nemzetiségi hagyományokat. Táncukban a soproni búcsúk hangulatát idézik fel.
„APÁK ÉS LÁNYOK” • Felcsíki énekek • Előadja: Hegedűs Bori és Léber-Frank Anna • Zenél: Hegedűs Kornél, Léber László, II. Városi Néptánc Gála, 2012.november 17.
Felcsík, a Keleti-Kárpátok e gyönyörű völgye az egyik legkeletebbre fekvő, archaikus elemeket őrző magyar nyelvterület. Az édesapák és lányaik által előadott dalcsokorral a lányok megyei arany minősítést nyertek el korábban.
SZIGETKÖZI POLGÁRI TÁNCOK • Koreográfus: Léber László • Előadja: Tititá Csikó csoport • Zenél: Radák Márton és zenekara, II. Városi Néptánc Gála, 2012.november 17.
A Szigetköz népi kultúráját átjárta a közeli nagyvárosok, Pozsony, Bécs, Győr hatása, így sok polgári jellegű, itt-ott német ízeket mutató tánc honosodott meg a szigetközi falvakban.
RIMÓCI TÁNCOK • Koreográfus: Léber László • Előadja: Tititá felnőtt csoport • Zenél: Radák Márton és zenekara — II. Városi Néptánc Gála, 2012.november 17.
Rimóc a Nógrád megyei palócság egyik központja, amely a népi hagyományok megőrzésére nagy hangsúlyt fektet. A szép rimóci táncokat, a karikázót, a verbunkot, a lassú és friss csárdást mára nemcsak az egész országban, de országhatárokon kívül is táncolják.
