Ősszel-omlás

Megyei I. osztályú labdarúgó mérkőzés
Lébény – Jánossomorja 3:2 (1:0)
Kettő nullról hozta ikszre a meccset, de az utolsó pillanatban csak összeomolhatott a JSE gárdája Lébényben. A dobogó második fokán tanyázó lébényiek esélyesként fűzhették be a csukát a meccs előtt a kilencedik JSE ellen. Hogy ki is így fűzték, nem sokon múlott.

Ismét egy háromesélyes mérkőzés várt csapatunkra – ahogy Király edző előszeretettel fogalmaz. A gyenge tabellai helyezés ellenére ugyanis eddig minden fordulóban kemény ellenfélnek bizonyultak a mieink, így az ezüstérmesek sem vehették félvállról a találkozót. A lassan negatív tartományba rövidülő kispadunk és a sérüléssel játszó játékosok sem könnyítették meg Király József játékos-edző dolgát a mérkőzés előtt. Egyedül a nyaralásból visszatérő Mikhely adhatott örömöt Királynak, hisz ő a tőle megszokott jó formát is hazahozta a pihenőről. Az alaphangot az összecsapás előtt az ifi csapat igyekezett tálalni, akik 4:2 arányban győzedelmeskedtek – az utolsó negyed órában három gólt szerezve. A felnőtt csapat ezt a lendületet próbálta követni és Tollár révén meg is szerezhettük volna a vezetést, ám az utolsó pillanatban Tóthnak sikerült mentenie. Később Ékes előretörését a vendéglátók védője csak egy súlyos szabálytalanság árán tudta feltartóztatni, ennek következményeként sajnos Király Józsefnek korán cseréihez kellett nyúlnia, így fontos embert mellőzhettünk. (Ékes bokasérüléséről egyelőre pontos információt nem tudunk.)
Ezt követően mély álomba szenderült csapatunk, amiből a már-már megszokott Szalka Ferenc-féle reklamálások sem ébresztettek fel minket – pedig a nemrég még nálunk focizó játékos most az ellenfél csapatában rúgta a bőrt. A hazaiak góllal büntették a mélázást: egy hátulról előreívelt labdát és a tizenhatosunkon belüli kényszerítőt követően a Sipőczről kipattanó játékszert Makai cserélte gólra (1:0). Az első félidő több említésre méltó helyzetet és eseményt nem hozott.

Alvajárók

A második félidőt ugyanott folytatta a JSE, ahol az elsőt abbahagyta: Asszisztált a rózsaszín mezesek játékához, és már a félidő tizenhatodik percében felsírt a második bekapott gól: Egy szabadrúgás után Kopf röviden kifejelt labdája Forikától elpattant, pont Hegedűs elé, aki élt a lehetőséggel, és növelte csapata előnyét (2:0). Ezután kezdtünk felébredni a hideg gólzuhany alatt, és a sikeres hatvanperces bóbiskolást követően Világi két megmozdulásából az egyenlítést is megszereztük. Előbb a baloldalról tört befelé a szurkolói körökben csak Párducként elhíresült Világi: Kapufára lőtt labdája a kapus hátáról Tollár elé került, aki nem habozott, és pár méterről a hálóba passzolt (2:1). Majd két percre rá a jobb oldalról tört a tizenhatoson belülre a rózsaszínt majdnem lehagyó Párduc, ám egy védő, eléje lépve leterítette a vadat. Mindezt a játékvezető és szurkolóink véleménye szerint is szabálytalanul tette. A megítélt tizenegyest Simon szúrta a hálóba (2:2).

Fel, támadás!

A mérkőzésről már régen lemondó, unott cséplőgépként szotyizó jánosi szurkolók is megelevenedtek, de a csapat is: A következő percek élénk, fordulatos játékot hoztak. Erős nyomásunkhoz hozzájárult a hazaiak gyors egyenlítés feletti megdöbbenése is. A győzelemhez is közel álltunk, de sajnos Simon ziccerben hibázott és a kipattanó labdába Világi is beleluftolt. A védők azonban nem vétettek, és kivágták a labdát – mint ahogy megtették ezt még párszor, rövid időn belül.
A JSE láthatóan nem elégedett meg a második helyezettel szembeni döntetlennel: támadásban maradt. – Talán az elmúlt időszak győzelemínsége mondatta ezt a csapattal. – Sajnos a szerencse, amely fél órája a mi pártunkra állt, most mezt cserélt. A hosszabbításban egy kiugratás után a volt JSE játékos, Szalka Ferenc robogott volna a kapu elé a tizenhatoson belül, ám az érkező Kopf cipőhegyénél nem jutott tovább – egyesek szerint nem is akart. A bíró azonban ítélt, és a tizenegyest Tóth varrta be, a másik irányba mozduló Sipőcz mellett, a bal alsó sarokba (3:2). Ez volt a játék utolsó érvényes mozzanata, ugyanis a játékvezető füttyszava jelezte: kifőtt a kávé, és ma a JSE issza a fekete levest.

Szomorú vasárnapok

Védelmünk – a három bekapott gól ellenére – szilárdnak mondható, hozzá téve, hogy a lébényiek megérdemelten szereztek gólokat. Ám ez a mérkőzés is bizonyítja, hogy csatársorunk még mindig nem találja az összhangot. Bár sok szurkoló talán már azon is elgondolkodik, ez az összeállítás nehezen is találhatja meg. Azonban még biztosan sokan kilátogatnak a soron következő hazai – Bajcs elleni – mérkőzésre, remélve a sikert, és azt, hogy nem csak a téli átigazolási időszak és az úgy hiányzó csatár igazolása hozhatja a három pontokat.

Turány Imre: Kiváló játékerőt képviselő Jánossomorját tudtunk legyőzni. Remélhetőleg minél tovább a tabella élén maradunk, célunk az első öt hely valamelyikének megszerzése. Sajnos a csapatomat három eltiltott és négy sérült játékos hiánya sújtja, de a fiatalok is jól megállták helyüket.

Király József: Hatvan percet átaludtuk, és sajnos a szerencse ezúttal sem állt mellénk. A sérüléssel játszó játékosok próbálták a maximumot kihozni magukból. Háromesélyes mérkőzést vívtunk most is, ahogy szinte mindenki ellen eddig. Bízunk benne, hogy a következő találkozón már győzelemmel hagyjuk el a pályát.

A tabella állását megtekinthetik itt!

Takács Gergő – Hauptmann Tamás