Saját élményeivel, tanulságos útjainak történetével segíteni is igyekszik Vujity Tvrtko, neves újságíró, műsorvezető, megmutatva, hogy mennyire értékes is tud lenni az az élet, amit itt élünk, a mindennapi bosszúságaink mennyire eltörpülnek a világ számos tragikus sorsú helyével összehasonlítva. Szombaton Jánossomorján is építő gondolatokat kaphatott tőle az előadására jegyet váltó közönség.
A Balkáni háborúban körülzárt Eszékről tudósított a városban rekedve Vujity Tvrtko, ami elindította az újságírói pályán. Azóta, főleg a TV2 kamerája kíséretében közel 130 országban járt, több sikeres riportot készített, riportkönyvet írt. Most ezekről az utakról mesélt Jánossomorján, a művelődési házban szombaton este, szinte telt ház előtt. A hol humoros, hol érzelmes élménybeszámolók érintették legfontosabb, legmegrázóbb riportjait. Hallottuk az utolsó magyar hadifogoly, Toma András megindító történetét, láthattunk csernobili képsorokat, hallhattunk Észak-Koreáról, Ruandáról, Csecsenföldről, de számos magyar vonatkozású témáról is, a trianoni szerződés által kettévágott, vagy épp a román állam által elárasztott falvakról…
Vujity Tvrtko azonban nem csak a történeteket hozta el. Tanulságot is igyekezett – önmaga elé helyezve – átnyújtani a közönségnek. A motivációs előadás lényege ugyanis az volt, hogy a saját tapasztalataival segítse megértetni a hallgatósággal, hogy a világban élő emberek zömének sokkal nagyobb gondjai vannak az életben, mint nekünk, itt, Közép-Európában, civilizált, kényelmes és biztonságos életünkben. Ha mindennapi gondjainkat, stresszeinket ilyen szemüvegen át nézzük, mindjárt bagatellnek, leküzdhetőnek tűnnek. Ezt érzékeltette a közönséggel, akiket, ahogy mondta, legszívesebben most elvinne azokra a nehéz sorsú helyekre, ahol járt, és amikor visszatérnek, a többség bizonyára megtanulná sokkal jobban értékelni a mindennapjait, mert ha kevés is a fizetés, nincs wifi, de van a lábán cipő, nem lőnek az utcákon, nem kell aggódnia, hogy éhezik a gyermeke, vagy nincs ivóvíz…
Az üzenet elérte a célközönséget, hiszen sokan értettek egyet az előadóval a több mint kétórás est végén. Az előadás végső konklúziója, hogy az általános pesszimizmusunk ellen könnyű felvenni a kesztyűt, ha pedig pozitív gondolatokkal vértezzük fel magunkat, minden könnyebben sikerül majd. Vagy ugyanúgy sikerül, ahogy eddig, mégis, meglátjuk annak az értékét, amit eddig átlagosnak, vagy kevésnek gondoltunk.
JTV
