A második világháborúban, 1944 nyarán egy amerikai bombázót lőtt le a légvédelem Hanságligettől nem messze. Most a legénység egy tagjának rokonai és roncskutató történészek érkeztek ide, hogy a helytörténet-kutatókkal meglátogassák a helyszínt.
Patricia Kay Zambo az Egyesült Államokból érkezett ide múlt héten, édesapja, George C. Zambo, a gép rádiósának történetét kutatva. Hanságligeten, az egykori geodéziai toronyig jutott magyar és cseh kutatók segítségével, pontosan annak a helynek a közelébe, ahol édesapja lezuhant. A férfi, bár hazatért a fogságból, otthon nem sokat mesélt azokról az időkről. A hölgy az édesanyja által megőrzött, a bombázó hajózóit megörökítő fénykép alapján, 20 éve kezdte felkutatni a háborús élményekről nem sokat mesélő édesapja történetét.
Először a képen lévő embereket kereste fel, majd egyre bővítette a kört, és egyre több eleme rajzolódott ki édesapja történetének. Így jutott el végül városunkba. A Jánossomorjai Füzetekben Veres Dávid helytörténet-kutató 2013-ban írta meg a második világháborús légi események között a bombázó lezuhanását, és több fotót is közölt. Így sikerült megtalálni ezt a helyet Mohos Nándor repüléstörténeti kutató segítségével – a Füzetekben megjelent fotókon ugyanis beazonosíthatók a gép jelzései. A történetben csavar, hogy a pilóta édesapja hazájára zuhant, hiszen magyar származású volt. A hölgy nagypapája Magyarországról emigrált a tengeren túlra a múlt század elején. A helyszín megtalálása ezért is volt nagy élmény Patricia számára.
A Balaton felől érkező szövetséges bombázókötelékek Bécs és Pozsony környékén is heves légvédelembe ütköztek, de kisebb ütegek Jánossomorja környékén is állomásoztak. A bombázó a visszafelé úton zuhant Hanságliget mellé, talán több sérülés miatt is. A legénység egy része már szlovák területen kiugrott, ezért az ottani történészek számára is érdekes volt a történet, Tomas Brinda, cseh történész is részt vett a kutatásban, ahogy ide is ellátogatott. Kiemelte, pontosan nem tudjuk, hogy mi miatt zuhant le a gép, meghibásodás, egy, esetleg többszöri találat valahol az út során, vagy a célpont felett. -„Mind a vezetőségnek, mind a pilótáknak számolni kellett azzal, hogy a berepülő gépek egy részét lelövik. Ez történt 1944 június 26-án is, amikor a Pozsony elleni támadás során nagyon sok gépet eltalált a magyar, a német vagy a szlovák légvédelem, amely igen erős volt ezen a területen.”
A helytörténeti kutatások kiemelik, a nálunk földet érő személyzetről, és a gépet megcsodáló helyiekről számos kép is készült, sokan látogattak ki a roncsokhoz. A gépből kiugró amerikaiak megmenekültek, nem a németek, hanem a magyarok fogták el őket. Veres Dávid helytörténet-kutató rámutatott, az ide kiugrókat nem a németek, hanem a magyar csendőrök vették őrizetbe, és a gép sokakat kicsábított a helyszínre, ezért több fotó is készült. Ez tette lehetővé, hogy összeérjenek a szálak mára.
Nem ez az első példa, hogy a helytörténeti kutatások, nálunk készült fotók fontos segítői a történészek, kutatók munkáinak. A térségünket érintő légi harc epizódjairól a Jánossomorja Füzetek 2013-as számában olvashatunk.
JTV – HT – PK
* A képek helytörténeti kutatásokból, Veres Dávid publikációjából, illetve Patrica kutatásaiból származnak.
