Gyertyákkal és koszorúval emlékezett a JOBBIK helyi szervezete és az üggyel szimpatizálók szerdán a budavári kitörés hetvenegyedik évfordulóján. 1945. február 11-én, a Budapestet védő német és magyar csapatok utolsó erejükkel kitörést kíséreltek meg a budai várból. A szovjet csapatok azonban már számítottak a hadműveletre, így vérfürdőbe torkollott az akció. Lipovits Máté a JOBBIK jánossomorjai tagja, megyei képviselője beszédében Otto Wöhler tábornok, a védőkhöz írt üzenetéből idézett, majd mindenkit arra kért, hogy gondolja át, vajon hasonló helyzetben most mit cselekednénk, a biztos halált választanánk, vagy a fogságot. Összesen körülbelül 105 ezer katona és civil esett el a harcok során. A katlanba került 44 ezres védősereg 2 százaléka jutott ki, ezeknek is kevesebb, mint 10 százaléka volt magyar. A kitörésben részt vevők majdnem fele, 17 000 fő veszett oda néhány nap leforgása alatt. Február 11-én több szentpéteri és szentjánosi sváb férfi lehetett a kitörők között a német csapatok soraiban.
