-hirdetés- -hirdetés-

A Rábaköz a magyar népművészet színes tájegysége, hatásai nálunk is érezhetőek voltak – főként múlt szombaton. Szomszédságunk népi kultúrájának értékeit villantották meg a városi néptáncgálán helyi és környékbeli táncosok – sok más tájegység mellett.

A legkisebb néptáncosok nyitották meg szombaton a negyedik néptáncgálát a művelődési házban. A Tititá Néptáncegyüttes legapróbb táncosai, a csikó csoportosok környékbeli körjátékokat mutattak be – új oktatójuk, Fábián Szabolcs koreográfiáját, aki az est házigazdája volt, mesékkel, vidám és néha huncut történetekkel.


Fotógaléria a képre kattintva – Hoffka Helga fotói

Az idei gála fő témája a Rábaköz színes táncainak és viseleteinek bemutatása volt, de előtte a csoportok egy rövid utazásra invitálták a résztvevőket. Az első állomásra a Tititá Néptáncegyüttes vitte el a nézőket, akik rimóci tánclépéseket mutattak be a színpadon. A következő csoport, a győri Regös Táncegyüttes Bonchidára kalauzolta el a résztvevőket. A tánc különlegessége, hogy az erdélyi településen élő három nemzet, a román, a magyar és a cigány lakosság közösen alakította és formálta különleges táncát, zenéjét.

Hegedűs Bori és édesapja, Hegedűs Kornél moldvai népdalcsokorral készültek a gálára. Bori bár még csak 13 éves, máris számos rangos díjat tudhat magáénak, többek között idén szeptemberben a Vármegye hangja első díját vihette haza. Őt már az első néptáncgálákon is hallhattuk.

A Rábaköz hangulatát először Jakab Ottó és Ruzsits Lajos idézte meg. A két szili táncos cséphadaróval járta a közönségnek, ami az eszközös táncok ügyességi csoportjába tartozik. A cséphadarót aztán lányokra cserélték és azt is megmutatták, hogy táncol egy igazi szili legény. Ottó bácsi és Lajos bácsi 76 éves koruk ellenére irigylésre méltó energiával és ügyességgel pörgették meg a lányokat. A JTV-nek azt is elmondták, mi segíti őket a legjobban a színpadon; „A sarkantyú, az mindig adta a taktust, nem a zene adta az ütemet, hanem a sarkantyú a csizmán. Mindig azt hallgattuk és arra léptünk. Meg aztán az is jó a táncban, hogy együtt tud a csapat dolgozni, mert ott egymást is figyelni kell meg a zenét is és így nem lehet elhibázni, ha az ember odafigyel rá”- mondta Ottó bácsi.

 


Fotógaléria a képre kattintva – Horváth Attila képei

A Rábaköz után az Dél-Alföld betyárvilágát is megidézték: A győri Regős Táncegyüttes a 18. századi alföldi hagyományokat a táncba hívást és a csárdást járták el nekünk.

A gálán nemcsak a táncokat ismerhettük meg, hanem azt is megtudhattuk, hogyan öltöztek a lányok és a legények Szanyban és Kapuváron. Megtudhattuk, a vagyontól a családi állapotig mi mindent jeleztek a ruhák díszei, és hogy megkülönböztették magukat a települések lakói már öltözködésben is. De a ruhák szakértője, Putz Katalin egy igazi szanyi menyecskét is felöltöztetett a nézők előtt. A népviseletek megismerése után már csak a táncok bemutatása volt hátra, amit a helyi Tititá Néptáncegyüttes tett meg. Ahogy régen a csornai Korona Étteremben, úgy most is egymást váltva, vagy éppen egymással rivalizálva ropták a táncot a szili és szanyi csoport tagjai, akik igyekeztek énekkel vagy játékkal megtréfálni a másikat, de a tánc közben eltűntek a különbségek és a végén együtt járták el a Rábaköz leglátványosabb táncait.

Fotógaléria a képre kattintva – JTV/Kajtár Éva fotói

 

A Tititá Néptáncegyüttest működtető, és a gálát szervező Örökség Kulturális Egyesület célja, hogy a már majdnem elfeledett népi táncokat és kultúrát visszacsempéssze Jánossomorjára is. Az estét táncház zárta, ahol már a nézők is együtt járhatták a táncot a fellépőkkel a Vadász Vendéglőben, a csornai Tulipánt Népzenekar muzsikájára.

 

 

 

 

 

Kajtár Éva

Instagram

Instagram has returned invalid data.