Két díszpolgár Jánossomorjának

Balsay Sándor és Dr. Strecker Ottó jánossomorjai új díszpolgárai. A kitüntetést most először posztumusz is odaítélte a város. A díjakat a Városnapok keretében, csütörtökön délután adta át Lőrincz György polgármester.

Ünnepi testületi ülésen, vendégek társaságában köszöntötte díszpolgárait Jánossomorja. Elsőként adták át az elismerést posztumusz, azaz egy már elhunyt kiválóságnak. Ő pedig Dr. Strecker Ottó, egykori példamutató helyi orvos, akit a hévízi gyógyfürdő felvirágoztatójaként ismer az ország. (A méltatásokat cikkünk végén olvashatják!)

A kitüntetést fia, Strecker Rajmund vette át, aki elmondta, ismerve édesapja szülőföldje iránt érzett kötődését, biztos benne, hogy az egyik érzelmileg leginkább közel álló kitüntetésként tekintene erre. – „Megtisztelő számomra, hogy ennyi idő elteltével még emlékeznek édesapámra. Ő élete során nagyon sok kitüntetést kapott, de ha most élne, és visszatekintene, akkor biztos, hogy ez a díj, amit egykori szülőfalujától kapott és a kezdetekről is szól, ez lenne számára a legszívhezszólóbb és legmegérintőbb!” Számára is tartogatott érdekességeket a méltatás, itt tudta meg, hogy édesapja a helyi amatőr színházi életbe is bekapcsolódott, szervezőként és egy darab átírójaként is.

A város díszpolgári címét pedig Balsay Sándor vehette át. A nyugalmazott erdészetvezetőnek szerteágazó tevékenységéért mondhatott köszönetet a város. A helyi sportért vezetőként, játékosként és kutatóként is sokat tett, ahogy a város természetvédelméért, annak népszerűsítéséért. Képviselőként, vagy akár a Jánossomorja Kultúrájáért Közalapítvány tagjaként is számos érdem fűződik a nevéhez, ahogy több publikáció is a helyi lapban, helytörténeti kiadványban.

Kiemelte, számára a sporttelep megépítése és a Szabadság Emlékoszlop kialakításában vállalt oroszlánrésze okozza a legtöbb büszkeséget. Arra buzdította a fiatalabb generációkat, ők is vágjanak bele hasonlóan nagy munkákba. – „Örülök, hogy jónéhány téglával tudtam segíteni ezt a települést várossá fejlődni!” – A díjazott köszönetet mondott a javaslattevőknek, családjának, alma materének és a sok jó társnak, barátnak, akikkel együtt tudott dolgozni, ilyen eredményesen.

 

 

Lőrincz György elmondta, nagy hiányosságot pótolt a város, amikor posztumusz is odaítélhetővé tette a díszpolgári címet, hiszen sokak tevékenysége érdemli meg az elismerést, ami példa az utókornak és büszkeség a hozzátartozóknak. Sok olyan értékünk van, amire így fel lehet hívni a figyelmet. Balsay Sándor példáját pedig a mai új generációknak ajánlotta, hiszen nem tősgyökeres jánossomorjaiként elévülhetetlen érdemeket szerzett a város fejlődésében, összefogásában.

Az ünnepi műsorban az Alapfokú Művészeti Iskola tanárai muzsikáltak: Erdész Gábor, Dravetzkyné Stumpf Erika zongorakíséretével Mozart A-dúr klarinétversenyének II. tételét adta elő magával ragadóan. Utána Wittmann Elekné következett, aki Váczi Mihály – Szelíden, mint a szél című versével teremtette meg a díjátadó hangulatát.

A méltatásokat Lacknerné Fördős Klára, a művelődési ház igazgatója olvasta fel. A díjazottak az ünnepélyes aláírás után emlékérmet és díszoklevelet vehettek át. A pohárköszöntő után kis állófogadáson beszélgethettek a díjazottakkal.

Tekintse meg az ünnepség teljes felvételét!

Dr. Strecker Ottó

 

 

Dr. Strecker Ottó 1920. január 15-én született Mosonszentjánoson. Édesapja Strecker Lajos műszerész, mozitulajdonos, édesanyja Kleiner Anna. Testvére, Strecker Frigyes és felesége nyugdíjas korukig az államosított jánossomorjai mozi üzemeltetői voltak. Az elemi iskolát Mosonszentjánoson végezte, utána Győrben érettségizett 1939-ben. Tanulmányait a budapesti orvostudományi karon folytatta, vendégdiákként több német egyetemen is tanult. A budapesti ostrom kezdete előtt pár nappal avatták orvossá a fővárosban. 


Frissen végzett orvosként került haza szülőfalujába. A térségben, beleértve a közeli osztrák területeket is krónikus orvoshiány volt az elmenekülő doktorok miatt. Egyedül ő maradt, megnyitotta rendelőjét és ellátta a környék sérültjeit, betegeit, gyakran mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Rendelkezésre állt mind a német, mind a magyar és osztrák, mind pedig az orosz sebesültek ellátására. A lakosság és a sebesült katonák egészségügyi ellátásának megszervezéséért 25 évesen kitüntetést kapott.
A kultúraszervezésben is részt vállalt: ’46-ban, a helyi szociáldemokrata ifjúsági mozgalom színjátszó köre nagy sikerű darabot játszott, melyet ’46 augusztusában már ötvenedszerre adhattak elő. E csoport vezetője Strecker Ottó volt és a „Mister Rutland, a forradalmár” című, sikeres darabot is az ő átiratában láthatta közönség. Több vendégelőadást is szervezett a faluba.
1950-57-ig katonaorvosként dolgozott a fővárosban és Győrben, ahol kórházparancsnok volt. Az ’56-os forradalom idején az intézmény minden sebesültet ellátott, köztük a mosonmagyaróvári sortűz áldozatait is. Tartalékos alezredesként ő maga kezdeményezve leszerelését. Ezután Győrben még tovább irányította a reumatológiát. 39 évesen, 1959-ben a hévízi kórház igazgatójának nevezték ki.  Nagy lendülettel és kitartással vágott neki a kórház fejlesztésének. Korán felismerve Hévíz természeti adottságainak vonzerejét. Céltudatosan fejlesztette a gyógy-idegenforgalom kibontakozásának feltételeit. Tapasztalatszerzés céljából bejárta a környező országok fürdőhelyeit, meghozatta a legújabb gépeket, bővítette a fizikoterápiás lehetőségeket. 1968-ban készült el a fedett fürdő, mely szinte új fejezetet nyitott Hévíz életében. Vallotta, hogy a túlzott gyógyszerfogyasztás helyett a természet adta gyógymódokat is alkalmazni kell.
Nevét a magyarországi gyógy-idegenforgalom alapítójaként emlegetik. A Hévízi Gyógyfürdő mind a mai napig neki köszönheti hírnevét és korszerű állapotát.
Az országos balneológiai társaság tagja majd elnökeként következetesen érvelt a mozgásszervi betegek rehabilitációja, s ezen belül a természetes gyógymódok helyes alkalmazása mellett, de mindig hangoztatta a környezetvédelem jelentőségét is. Tudományos munkásságát több mint száz előadás, publikáció jelzi. Munkásságát az évek során számos kitüntetéssel ismerték el. 1964-ben kiváló orvos címet kapott, 1968-ban elnyerte a Munka Érdemrend ezüst, majd 1977-ben az arany fokozatát. 1986-ban az osztrák kormánykitüntetéssel, a Goldene Ehrenzeihen díjjal tüntették ki. 1987 május 15-én vonult nyugdíjba és köszönt el a hévízi kórháztól majd 1989. augusztus 25-i haláláig  a hévízi Thermál Hotel Aqua orvos-igazgatójaként tevékenykedett. Hévíz városától post humus Pro Urbe díjat kapott 1995-ben, 2013-tól a hévízi gyógyfürdő kórházában állandó emlékkiállítás látható életútjáról.

Balsay Sándor

 

Balsay Sándor 1943-ban született Kapuváron. A Soproni Egyetemen szerezett erdőmérnöki diplomát. Fiatal mérnökként került Jánossomorjára az erdészethez, amelynek nyugdíjazásáig vezetője volt. Ideérkezése után gyorsan bekapcsolódott a helyi közéletbe. Tagja volt a helyi TIT alapszervezetnek. Több éven át aktív tagja volt Jánossomorja Nagyközség Közös Tanácsának, majd 2002-től 2014-ig a helyi önkormányzatnak. A Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnökeként, majd tanácsnokként sokat tett az épített és természeti környezet megóvásáért, a város fejlesztéséért. A város védendő természeti értékeinek felmérésében sokat dolgozott. 10 éven át elnöke volt a Jánossomorjai Sportegyesületnek. Regnálása idején épült meg az új sporttelep és ebben elévülhetetlen érdemei vannak. 2011-ben az egyesület megalapításának 90. évfordulóján jelent meg az általa szerkesztett, a helyi sportélet történetét feldolgozó könyv.

 


Alapító tagja a Jánossomorja Társaskör Egyesületnek és a Jánossomorja Kultúrájáért Közalapítványnak. Mindkét szervezetben sokat tett a város kulturális életének előmozdításáért. Egyik megálmodója, kivitelezője és anyagi támogatója a Szabadság parkban található Szabadság Emlékoszlop létrehozásának. Éveken át a Hanság-Nagyerdei Ifjúsági Találkozó megrendezésének támogatója. A kezdetektől tagja volt a Jánossomorjai Napló és a Jánossomorjai Füzetek szerkesztőségének, az évek során több írása jelent meg mindkét folyóiratban.

Évtizedek óta tagja és helyi vezetője a Magyar Madártani Egyesületnek. Az 1970-es 80-as években több alkalommal szervezett természetvédelmi nyári tábort a jánossomorjai általános iskolásoknak Krisztina-berekben. Több évtizede látja vendégül kollégáival az iskolásokat ismeretterjesztő programokon a madarak- és fák napján. A város rendszeres fülemüle-figyelési akcióinak vezetője. Sok-sok éven át rengeteget tett azért, hogy a helyi fiatal generációkkal megismertesse és megszerettesse a természetet. 

 

Hauptmann Tamás

-hirdetés- -hirdetés-