Egységben, a mindennapokban lenni magyarnak, erre tanított az iskola Nemzeti Összetartozás Napját ünneplő műsora kedden délután. 1920. június 4-én, 16.32-kor írták alá a Trianoni békediktátumot a Versailles-i Nagy Trianon Kastélyban. A trianoni békediktátum évfordulóján a határon innen és túl élő magyarok egységét ünnepeljük négy éve.
A magyar huszadik század felett végiglebegő Trianon előremutató megünneplése az összetartozás napja, amit 2010 óta tartunk meg országszerte, és 2011-től iskolai emléknap is egyben. Talán a legfontosabb, hogy a diákok számára is megfelelő üzeneteket fogalmazzuk meg ezen a napon, ami segíti a jövő magyarságát – ennek szellemében rendezett idén is iskolai műsort Herman Antal történelem-magyar tanár, a Jánossomorja Kultúrájáért Díj birtokosa.
„Akit magyarnak teremtett az Úristen, és nem fogja pártját nemzetének, nem derék ember” – ezzel a Széchenyi idézettel kezdte mondandóját a tanár. A műsorban az iskola zenész diákokkal kiegészült énekkara, az intézmény tehetséges szavalói és a helyi RizikóFaktor zenekar dalai váltakoztak a diákok számára készült, felnőttes komolyságú szövegekkel, háttérben pedig tablókkal a központi iskola aulájában.
1 – Semmit sem tanulva, semmit sem felejtve!
Herman Antal szerint a trianoni diktátum oka összetett. Az első világháború elvesztése mellett a győztesek a történtekből semmit sem tanuló, mohó területszerző politikája is felelős, ahogy a világháború utáni magyar forradalmi kormányok hozzá nem értése is. Ugyanakkor a Trianon utáni történelmünk szinte minden szegmense a békediktátum és egy csapdahelyzetbe hajszoló revizionista politika következménye.
2 – Mert nem akartunk több katonát látni…
Az antant méltányosságában bízó Károlyi békülékeny politikája sok hibát követett el, de a legfontosabb közülük talán az, hogy a hadsereg leszerelésével sem politikailag, sem erővel nem lehetett megvédeni a magyarlakta területeket. Az önvédelem mindenhol, ahol megpróbálkoztak vele, csak helyi volt, ám szinte mindig sikeres: Balassagyarmat, Sopron, Kerca és Szomoróc falu mind sikerrel védte meg magát és környékét, és maradt magyar. A kommunizmustól rettegő nyugatiak szemében pedig a Tanácsköztársaság a puszta létével a szomszédok kezére játszott, akik a bolsevik veszélyre hivatkozva több és több területet foglaltak el…
3 – Mosonszentjános is szerepel a békediktátumban
Az antant békekötési elve a győztes mindent visz elve alapján íródott. Egyik magyar forradalmi kormányt sem hívták meg a tárgyalásokra, csak egy évvel a tanácskozások kezdete után fogadták a magyar delegációt. A trianoni békediktátumot 1920. június negyedikén, mindössze negyed óra alatt íratták alá a Versailles-i palotarendszer egyikében, a Nagy-Trianon kastély 52 méter hosszú és hét méter széles, a legendákkal ellentétben nem folyosó, csak folyosónak tetsző Cotelle-csarnokában. Ezzel Magyarország hétfelé szakadt, mindegyik szomszédos országban él őshonos magyar kisebbség.
A szerződés aláírása
Érdekesség, hogy Mosonszentjános és Pusztasomorja is szerepel a trianoni békediktátum szövegében – a rajtunk áthaladó vasútvonal ugyanis lényeges szerephez jutott az osztozkodásban. Azért maradtunk a magyar oldalon, és nem tartoztunk Ausztriához, mert a csehek nem akarták, hogy az osztrákok az Adriáig tartó vasútvonalhoz jussanak.
4 – Közel 20 millió magyar?
Herman Antal rámutatott: Az a gyakori vád, hogy elnyomtuk a nemzetiségeket, túlzás. A 20 század elején is csak nyelvi magyarosításra történtek kísérletek, a hazánkban élő nemzetiségek gyarapodva érkeztek a 20 századba. Ezzel ellentétben a szomszédos országokba szakadt magyarság létszáma Trianon óta rohamosan csökkent, vagyonvesztése brutális, iskoláikat leépítik… „Összetennénk a két kezünket, ha úgy nyomnák el most ők a magyarokat, mint mi őket akkor…”
Bár a monarchia alatti, soknemzetiségű Magyarországon az egyik legliberálisabb nemzetállam-alkotó erők működtek, a dualista politikusok e téren is sok hibát követtek el. De a legjobb szándék mellett sem lett volna esély arra, hogy a háború után felszított kedélyű nemzetiségek ne akarjanak minél többet és többet.
Az alföldi holokausztot, a szerbek általa az elmúlt hatszáz évben végrehajtott népirtásokat például elhallgatta a történelem. Trianon elsősorban annak köszönheti létét, hogy az előző évszázadokban a magyarokat elpusztították a török majd német zsoldban álló rácok. Ha ez nincs, közel 20 millió magyar él ma a Kárpát-medencében.
5 – Nem revíziós szellem, nem önsajnálat, de hazaszeretet!
Herman Antal szerint az ünnepen nem a revízió lehetőségét és fájdalmát kell hangsúlyoznunk, és nem aktuálpolitikai eszközként kell használnunk Trianont, mert ez annál sokkal több. „Ez egy nagy fájdalom és a következményei meghatározták a magyar történelmet, ezért az alapismeretekkel mindenkinek tisztában kell lenni. A megoldáshoz vezető út pedig valóban az egység és a magyarság megerősítése. A sokszínűség nem baj, de a nemzet alapkérdéseiben jó lenne, ha egyetértenénk, és ezt helyi és országos szinten is fontosnak tartom.” – mondta el Herman Antal.
A szerződés aláírása
Magyarországnak műveltségben, egészségben és értékekben kell gazdag országnak lennie. Ha Magyarország sikeres, az jó a határon túli magyaroknak is. Tennünk kell azért, hogy begyógyítsuk a régi sebeket, és ne legyünk a kinti magyarok számára mostoha ország. Erős határon túli magyar polgári réteget kell felsegítenünk, akár közlekedésfejlesztéssel, gazdaságfejlesztéssel.
6 – Közmagyarok
-„Nekem fáj Trianon, fáj a holokauszt, fáj a német kitelepítés, és fáj a felvidéki kitelepítés. Szeretném, ha minden magyar ember így érezne. Örülnék, ha minél többen úgy mennétek ma haza, hogy jó volt együtt lenni és igenis jó magyarnak lenni, egyszerű, de mégis minden pillanatában a magyarságát megélő, fehéringes közmagyarnak, ahogy Kányádi Sándor egy versében mondja.” A tanár remélte, hamarosan már ezen az ünnepen a búcsi és nagyfödémesi diákok is itt lehetnek velünk, és együtt ünnepelhetünk!
A trianoni békediktátumról bővebben itt olvashat!
(A műsorban két versnek is központi szerepet szántak, ezeket alább közöljük.)
Gyurkovics Tibor – Ország
Csak megalázó helyzetekben
alakul ki a szív a jellem
és így majd egyszer összefog
a magyar és a magyarok
talán majd összeesküszik
ha a bajokban áll szügyig
addig dalol – jól szól a nóta –
dalol dalol az idióta
Kossuthokért Széchenyikért
és ki tudja hogy még kikért
ellengősen és fellengősen
dalolja hogy magyar erősen
Egyszer egy ember kellene
talán a bája jelleme
hogy összeférjünk mint a baj
magyar a magyarjaival
Sebezhetetlen Nem Zsilinszky
aki Áchimot leteríti
és nem is a zsidó Radnóti
katolikusként haldokolni
Nem is Mátyás nem is Szent István
erőszakosan alapítván
nem is Petőfi-Petrovics
kit Segesvár halálba visz
Hanem egyként egy magyar nemzet
összeállhatna mint a selymet
szövik száz szálból együvé
rabok tovább nem leszünkké
Petőfiből Mátyás királyból
Zsilinszky Áchim Andrisából
Kossuth dühödt Széchenyijéből
Radnóti sártépett verséből
egy olyan ország születik
határtalan határokig
amely összeáll mint a jellem
a megalázó helyzetekben.
(102-103. old.)
Kányádi Sándor – Fehéringes vers
(Illyés Gyulának 99. születésnapján)
Kioktatóm mindig akadt
Mindig volt ki lefitymáljon
Erdőn innen erdőn túlnan
Életen át álruhásan
Viseltem a magyarságom
Viselem hát mit tehetnék
Ha valaki így akarta
Bizonyára szüksége volt
Mellesztők közt egy mindig friss
Fehéringes közmagyarra
Hétköznap is azért jártam
Fehér ingben azért járok
Hogy legyen min töprengjenek
Az engemet kioktatók
Az engemet lefitymálók
Ne tudják meg hogy ünnepem
Van-e vagy nagy sötét gyász nyom
Fehér ingem én-álruhám
Sebemre gyolcs csatáimban
Nem hódoló harci zászlóm
Mellékdal
Amikor e magas egű
Innensőről átvisz Kháron
Azt kívánom tengerjáró
Kapitányi sapkájával
A túlparton Maga várjon
Budapest, 2001. november
