Az összetartozás napján, június negyedikén ismét a szentpéteri kettőskereszt emlékműnél emlékeztek meg a jánossomorjaiak a 93 évvel ezelőtt aláírt trianoni békediktátumról. A helyi Trianon Emlékbizottság által szervezett rendezvényen versek, dalok hangzottak el, de az akkori történelmi eseményeket is felidézték. Hasonlóan emlékeztek a központi iskola felső tagozatos diákjai is kedden.
1920. június 4-én, 16.32-kor írták alá a Trianoni békediktátumot a versailles-i Nagy Trianon Kastélyban. Kilencvenhárom évvel később is szomorúan emlékezik minden magyar erre a napra. A szentpéteri templomtéren is megkondultak a harangok kedden este, hogy az első világháborút lezáró jogtalan békediktátumra emlékeztessenek.
Erősíteni az összetartozást
„A magyar nemzetet 93 évvel ezelőtt felfeszítették a keresztre. Azóta haldoklunk. Akiknek a tragédiát jó részben köszönhetjük, azok politikai örökösei, máig marcangolnak bennünket, szűnni nem akaró dühvel és gyűlölettel! 93 év. Több, mint 4 emberöltőnyi idő, telt el, azóta, hogy egy Párizs környéki palotában, pár tollvonással megalázták, és felszámolták az 1000 éves magyar államot. Trianoni diktátum, így emlegették a békeparancsot, amely ellen Horthy Miklós kormányzásának idején még, minden magyar egy emberként, egységes nemzetként törekedett a revízióra!” – Gondolatébresztő szavakkal kezdte meg a helyi Trianon Emlékbizottság elnöke Göncz Ferenc a beszédét. A történelmi események tisztázásán felül szavaiban az összetartozás erősítésére is felhívta a figyelmet, aminek megvalósítása véleménye szerint a ma élő fiatal generáció feladata kellene, hogy legyen.
Az ünnepség lebonyolításában sok fiatal is részt vett. Versek, dalok hangzottak el a diákoktól. A szentpéteri Jámbor Krisztina tanuló Sziklay Szeréna szerzeményét, a Magyar hiszekegyet szavalta el. Göncz Balázs Petőfi Sándor versét szavalta. A Dohány testvérek pedig három dalt énekeltek el gyönyörűen. Az összegyűltek közül ezután sokan koszorúkat, virágokat helyeztek el a kereszt talapzatához. Göncz Ferenc, a Trianon Emlékbizottság elnöke elmondta: „- Fontos, hogy tájékoztassuk az embereket a történelemről, hogy minél pontosabb ismereteik legyenek ezzel kapcsolatban. Meg kell nekik mutatni, hogy nem szabad széthúzni a magyaroknak, meg kell mutatni, hogyan kell összetartania a magyarságnak. Meg kell tanulnunk egymásért élni, vigyázni magunkra és egymásra is.”
A vezető azt is hangsúlyozta, hogy nagyon örül, hogy sok fiatal is részt vesz a megemlékezésen, sőt szerepelnek is. Ez azért fontos, mert meg kell tanítani az új generációnak is a múlt tanulságait, hogy ők is tovább tudják ezt adni majd a következőknek.
Az iskolában is emlékeztek
A tényszerű oktatást pedig mi sem mutatja jobban, mint a központi iskola felső tagozatos diákjainak megemlékezése. Történelemórai hangulatban, mégis érthetően, egyszerűen hallhattak a trianoni eseményekről, Herman Antal történelemtanár tolmácsolásában. Az iskola énekkara és versek tették a gyerekek számára feldolgozhatóbbá a megemlékezést. Herman Antal elmondta: „- Nyilvánvaló, hogy a diákok nem fognak mindent megérteni, de az ilyen emlékezéssel az a cél, hogy kicsit közelebb kerüljenek a történelmi eseményekhez és ne csak nyolcadikban a történelem órán találkozzanak vele. Hangsúlyozta, hogy Trianon üzenete a mai ember számára az összetartozás kell, hogy legyen. Fontos, hogy bármennyire is padlóra kerülünk akár emberként, akár közösségként vagy nemzetként, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy minél hamarabb talpra álljunk, ez csak összefogással valósulhat meg. A pedagógusoknak is a feladata, hogy ezt minél érhetőbben és egyszerűbben adják át a diákoknak.”
A gyerekek nem csak az egyórás ünnepséggel emlékeztek a történelmi eseményekre, hanem kicsit játékosabb formában is tanulhattak arról. 2011-ben június negyedike iskolai emléknap is lett, ez adta az ötletet, hogy a múlt héten programsorozatot szervezzenek a gyerekeknek. Ennek keretében például tablókat, plakátokat készítettek, amit aztán ki is állítottak az iskola aulájában, de ezen kívül egy történelmi vetélkedőn is részt vehettek és versmondással is emlékeztek a diákok. Arról is tanulhattak, hogy városunkat és az akkori vármegyét hogyan érintették az elcsatolások. A békediktátum szövege például megemlíti Pusztasomorját és Mosonszentjánost is.
Az első világháborút lezáró békeszerződést a franciaországi Versailles-ban található Nagy Trianon-kastély folyosóján írták alá. Hazánk volt az egyetlen ország, amely nem támogatta a háborút, mégis mi szenvedtük a legnagyobb veszteségeket: arányaiban a legszigorúbb békefeltételeket szabták ránk. A teljes egészében magyarok lakta területeket elcsatoló, határokkal mit sem törődő országcsonkítás után több mint hárommillió magyar került egyik napról a másikra egy másik országba. Nagy kiterjedésű színmagyar területek kerültek a szomszéd országokhoz és az ország gazdasági, közlekedési egysége felbomlott. A gyásznapot 2010-ben a magyar parlament a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.
Petz Brigitta
