smét napirendre tűzi az iskola-összevonást a képviselő-testület – ezzel az eredménnyel zárult a Klafszky-iskola megtartásáért szervezett szülői fórum. A tények azonban továbbra is változatlanok, anyagilag és pedagógiailag is az iskola-összevonás látszik kézenfekvőnek – hangsúlyozta a rendezvényen a polgármester és az iskolaigazgató is.
Főként az érzelmi és az értelmi érvek álltak szemben egymással az iskola megtartása érdekében rendezett fórumon. A közel harminc szentpéteri szülő által szervezett gyűlésen a polgármester és a testület tagjai is megjelentek, átvették az iskola megmaradása érdekében a városrészen összegyűjtött aláírásokat és válaszoltak a felmerült kérdésekre. A testület végül megígérte, újra megvizsgálják a kérdést, tekintetbe véve a szülők által felvetett problémákat, ám hangsúlyozták, a szakmai és gazdasági körülmények változatlanul az összevonás mellett szólnak.
A szülők oldaláról
A fórum egyik szervezője Tóthné Takács Mónika elmondta, az elsődleges célt, az újratárgyalást elérték, most remélik a kedvező változást. Hozzátette, úgy látják, az önkormányzat főként gazdasági döntést hozott, ők pedig megpróbáltak az érzelmi szempontokra is rámutatni. -”Úgy gondoljuk egy kisebb létszámú iskolában, közösségben többet kap a gyerek, és a tanár is jobb tanító és nevelő munkát tud végezni.” Földes Pálné Ike néni az iskola korábbi igazgatója is erre a nem elhanyagolható oldalra világított rá. – „Egy családias, kis közösségben sokkal hatékonyabban, eredményesebben lehet nevelni, a kollégák is közelebb kerülnek a diákokhoz, aminek a gyerekek látják előnyét.”
A városvezetés
– „A szülők érthető módon érzelmi oldalról közelítették a kérdést. A konkrét problémákat, amiket a következő testületi ülésre remélhetőleg majd csokorba foglal a szülői szervezet, megtárgyaljuk. – mondta el Dr. Kurunczi Károly polgármester, aki reméli, a jelenlegi elképzelések nem változnak meg az új tárgyalás után sem, hiszen szigorú pénzügyi tényeket kell figyelembe vennie a városvezetésnek: Az összevont, felújított iskola fenntartása valószínűleg sokkal kevesebbe kerülne, mint a két különálló, esetleg még fel is újított, létesítményé.
– „A legfontosabb szempont, hogy egyenlő feltételeket biztosítsunk minden jánossomorjai gyermek számára. Jelenleg 141 gyerek jár Szentpéterre, 355 pedig Szentjánosra. Ha a központi iskola közel 400 millió forintosra tervezett bővítése és felújítása helyett a szentpéteri iskolát részesítenénk előnyben, akkor 355 gyerek körülményeit nem tudjuk javítani, mi pedig mind a 496 diákét szeretnénk. Ha végrehajtjuk a bővítést, a modern épület energiaszükséglete jóval kevesebb lesz, mint a kettő épületé most. A péteri tantermek elavultak, így jóval drágább a fűtésük is. Egy péteri diákra eső éves költség közel 100 ezer forinttal több, mint egy jánosira jutó, ami az épület adottságaiból és a péteri, alacsony létszámokból következik.”
A polgármester az átjárás miatt aggódó szülőket is igyekezett megnyugtatni: – „Az alsó tagozatos gyermekeket iskolabusszal, háztól házig szállítjuk majd. Egy felsős pedig már önállóan el tud jutni a két kilométerre álló központi épületbe, hozzátéve, hogy a 86-os főúton való átjárást akkorra már jelzőlámpás gyalogátkelő is segíti majd.”
A polgármester az ügy egészéhez hozzátette, meglepte, hogy 13 hónappal a döntés után jelentkeztek a problémával a szülők. – „Minden testületi ülés nyilvános, a döntésekről, előkészítésekről a helyi sajtóban, a város honlapján és a polgármesteri hivatalban is tájékozódhatnak az érdeklődők. Mára előrehaladott stádiumba került a felújítás előkészítése, felkészül rá a költségvetés, elkészítettük a látványterveket… Úgy érzem, előbb kellett volna a mai fórummal előhozakodni.”
Az igazgató
A szintén szólásra emelkedő Bella Zsolt iskolaigazgató szakmai érveket sorolt fel a korábbi döntés helyessége mellett. –„ Nem egészen ötszáz gyermek jár a két iskolába. Ez véleményem szerint nem olyan sok, hogy ehhez egy önkormányzat két egymástól teljesen különálló intézményt tartson fenn. Az esélyegyenlőség volt az elsődleges szempont a döntésben a testület és az iskolavezetés számra is. Azt szeretnénk, hogy Jánossomorján minden gyerek egyforma eséllyel, egyforma körülmények között tanuljon, ami ma nem adott. A központi iskolánál van elég hely az új szárnyra, udvarra, ott szakmailag is olyan körülményeket tudunk teremteni, ami mindenkinek az előnyére válik. Ráadásul egy helyre tudnánk koncentrálni a személtető eszközöket, amit két különböző helyre sokkal drágább biztosítani ugyanolyan szinten. Egy közös intézményben a létszámokat is stabilabban tarthatnánk, átlagosan húszfős osztályokkal, jelenleg azonban akad tíz és huszonhét fős osztály is. A tanári gárdát sem kellene megosztani. Vagyis két külön helyen biztosítani az esélyegyenlőséget, sokkal drágább, mint egy közös épületben.”
A kérdést várhatóan a következő testületi ülésen tárgyalják újra.
HT
Meddig ér a takaró? – A fórumról részletesebben
A közel háromórás fórum főbb felszólalásait, érveit és ellenérveit szedtük csokorba következő írásunkban.
A fórum elején a szülők nevében a szervezők átnyújtották a megjelent polgármesternek az iskola megmaradása érdekében a városrészen gyűjtött aláírásokat, és kérték, gondolja át még egyszer döntését a testület.
A polgármester a gyűlés elején elmondta a sikertelen szentpéteri iskolapályázatok történetét, azt, hogy döntöttek a közös fedél alá hozás mellett, és milyen koncepcióval készül a város az iskola-összevonásra. 400 milliós összköltséggel bővítenék ki és újítanák fel a jánosi iskolát. Ott főként az alsó tagozat közel száz éves épületére fér rá különösen a renoválás. A felújítás során nem csak új, kétszintes, minden szükséges termet magában foglaló szárnyak épülnének, de megújulna a fűtés, szigetelés, a nyílászárók is, a szomszédos épület megvásárlásával pedig az alapterület is bővül.
A péteri szülők ragaszkodnának ahhoz, hogy fenntartsa a város a Klafszky tagiskolát. Tartanak a gyerekekre leselkedő veszélyektől, amit a mindennapos átjárás hoz a jánosi iskoláig tartó, forgalmas útszakaszon. Azt, hogy minden alsós gyereket busszal szállítson iskolába a város, megoldhatatlannak látják. Tartanak attól is, hogy kicsi lesz majd az új iskola udvara a sok gyereknek.
Lényeges szempont még számukra, hogy a városrész közösségmegőrzésében is fontos az iskola. A fórumon felszólalt Földes Pálné Ike néni, korábbi igazgató, aki Péteren kezdte és itt fejezte be pedagógusi pályafutását. Szerinte az önkormányzat döntése reális alapokon nyugszik, azonban más, fontos szempontokra is érdemes rámutatni. Utalt az 1987-ben kipróbált összevonásra, ami zsúfoltságot és személytelenséget eredményezett – igaz, akkor közel ezer diák volt Jánossomorján, most nem egészen ötszáz.
– „A kisiskolák előnye, hogy a pedagógusnak több lehetősége van kontaktust teremteni a tanulókkal. Családias közösség alakulhat ki, ahol több figyelmet kaphat az egyes tanuló.”
Elismerte, a Klafszky elmaradottabb felszereltségben, az épületek állagában, a legtöbb épületrészt valóban drágább lenne felújítani, mint újat emelni. Azonban javasolta, hogy a biztonságos, nyugalmas Bartók Béla utcára nézve emeljen új iskolaépületet a város, a jelenlegiből pedig tartsa meg a műemlék-jellegű homlokzati részt, múzeum vagy más intézmény számára. Hozzátette, arról sem hallottak eddig semmit, mi lenne az iskola kiköltözése után az épülettel. – „Meg kell óvni ezt az épületet, amire büszke kell hogy legyen ez a településrész. Ezt az iskolát érdemes megmenteni az utókornak, higgyék el, meg fogják köszönni.”
Bella Zsolt iskolavezetői szemmel világította meg a kérdést. Ma majdnem kétszázzal kevesebb gyerek jár iskolába Jánossomorján, mint 2004-ben. (Akkor 684, most pedig 496 fő a létszám) Az önkormányzatot az esélyegyenlőség gazdaságos megteremtése vezette akkor, amikor az összevonás mellett döntött, mondta. – „Ugye nem gondolja senki, hogy a péteri iskolásoknak ugyanolyan esélyük van a korszerű oktatáshoz jutásra, mint a jánosiaknak? Az uszoda, a sportcsarnok, egyéb nagyobb felszerelések, az intézmény kínálta lehetőségek, ezeket Péteren nem tudjuk megteremteni. Ráadásul a péteri, alacsony létszámgondok is szorítanak bennünket, tíz fő alatti osztályokra ugyanis nem ad normatívát az állam, jelenleg pedig van tíz fős osztály Péteren.”
Idézett az épületet vizsgáló szakértői véleményből is: – „Hogyan nyújtsunk esélyegyenlőséget egy olyan épületben, ahol a falak nedvességtartalma átlagosan 14-szerese a megengedettnek, sőt, akad olyan helyiség, ahol a hússzorosa? Hogy ez az épület megfeleljen az előírásoknak, egy zöld mezős beruházás másfélszeresét kellene rákölteni, idézett a jelentésből az igazgató. Nem hiszem, hogy akad önkormányzat, amelyik ilyen körülmények között fenntartana egy iskolát ilyen kevés diáknak.
Több néző nehezményezte, hogy tíz évekre visszamenőleg nem volt komoly, építészeti felújítás a péteri iskolában. A tornaszoba helyett indokolt tornaterem sem épült meg. Sokan érzik úgy, a problémás magatartású gyerekek is inkább Péterre kerülnek, ezt azonban Bella Zsolt igazgató visszautasította, mondván, a szülő beleegyezése nélkül nem is válthat iskolát a gyerek.
Nemes Csaba tagiskola-igazgató is felszólalt. Mondván, az itt folyó integrált oktatás sem a legtökéletesebb a körülmények miatt. Az integrált gyerekek száma osztályonként 10 százalék lehet, ám jelenleg a legtöbb csoportban közel 20 százalék. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus kevésbé tud figyelni az osztály többi tagjára. – „Vagyis kérdés, hogy ki hatott kire jobban…” utalt az integrált oktatás okozta gondokra az igazgató. Hozzátette: – „Ez az állapot törvénytelen. Ha összevonnák a két intézményt, ez is megszűnne. Ráadásul, ha kevesebb az integrált gyerek egy nagy osztályban, sokkal jobban be tudnak majd illeszkedni.”
Az igazgató több szülő azon félelmére is reagált, hogy a péteri gyerekek kiközösítésnek, és atrocitásoknak lesznek kitéve a jánosi iskolában, hiszen ez a pár éves összevont időszak alatt is így volt. Nemes Csaba szerint a mai diákok között már nincs meg ez a különbségtétel, sok közös programot szerez az iskola, nem élesek az ellentétek. Az igazgató úgy látja, ha meg is tudna építeni egy új péteri iskolát az önkormányzat, két külön álló intézményt fenntartani nem tudna, főleg akkor, amikor a szürke iskolára is jócskán ráférne a felújítás.
Ehhez kapcsolódva Dr. Kurunczi Károly elmondta, 240 millió forintba kerül a két iskola fenntartása évente. Ehhez 142 millió tesz hozzá az önkormányzat, 97 millió pedig az állami normatíva. Átlagot vonva elmondható, hogy egy központi iskolába járó tanuló évente 484 ezer forintba kerül, míg egy klafszkys diák 577 ezer forintba. Ez köszönhető a létszámoknak és a drágábban fenntartható épületeknek.
A fórum végül a képviselőtestület több tagjának felszólalásával zárult. Egyetértettek abban, hogy egy következő alkalommal tárgyalják meg újra a témát, összegezve minden szempontot. A szülők még hozzáfűzték, remélik a döntést hozó ülést itt, az iskolában rendezi majd a testület.
Hauptmann Tamás
