Bár a kiírás felkerült a Körzeti Általános Iskola honlapjára, az első megmérettetésen csak klafszkys diákok indultak. Gyorsan ráhangolódtak az új játékra, mely a csocsónál lényegesen összetettebbnek tűnik.
A hat játékos külön-külön irányítható (előre-hátra csúsztatható, saját tengelye körül forog), így lényegesen több kombináció adódik, mint a csocsóban. A mérkőzéseket nem gólokra, hanem időre játsszák. A tábla jóval kisebb helyet foglal, mint egy biliárd-, vagy csocsóasztal, lényegesen olcsóbb is. Előnye még a svéd megbízhatóság, gyakorlatilag nem lehet tönkretenni, ráadásul minden eleme külön-külön is cserélhető.
Skandináv eredet
Svédországban már az 50-es évektől létezett az asztalihoki, melynek csehszlovák, illetve szovjet változatával Magyarországon is találkozhattunk a 70-es, 80-as években. A svédek által gyártott, hivatalos versenyasztalnak számító modell szűk körben kezdett terjedni hazánkban, mintegy másfél évtizede. Azóta már hivatalos szövetség is alakult, mely bemutatókat és versenyeket egyaránt szervez. A sportággal kapcsolatos további részletek a www.asztalihoki.hu oldalon érhetők el.
Az első eredmények
A két asztalon folyó egyéni és páros mérkőzések délután kettőtől este fél hétig folytak, így a résztvevők koordinációs, térérzékelési és koncentrációs készségén túl az állóképességre is szükség volt. A végső győzelmet egyéniben Rubin György, párosban pedig a Rubin György-Varga Richárd duó szerezte meg.
Prátser
