Helykereső gyűjtemény

Tovább maradhat a szemek elől rejtve a jánossomorjai helytörténeti gyűjtemény, ami az ország első német nemzetiségi kiállítása volt egykor. A Kozma Galériába tervezett új múzeum építése a válság miatt késik, de ha felépülne is, túl kicsi lenne a terjedelmes tárgyállományhoz. Az értékes emlékek egy része közben fokozatosan romlik a nem megfelelő tárolás miatt. Az önkormányzat most segítő kezet is ajánlhat a Galériának, hogy nagyobb múzeum születhessen, gyorsabban.

Három éve egy dohos jánossomorjai raktárban áll a helytörténeti gyűjtemény egy része, jópáron nem csak az idő, de a szú friss fognyoma is jól látszik. A többszáz éves eszközök között olyan ritkaságok is akadnak, mint egy 1838-ban kézzel festett, heideboden tulipános szekrény, a földművelési miniszter által a település könyvtárának ajándékozott, faragott szekrény, de a rég településünkön fontos nép mesterségek eszközeit is láthatjuk itt. A három éve bezárt kiállítóhely hiányát nem csak a turisták érzik a városban. Lőrincz György önkormányzati képviselő, helytörténeti kutató elmondta, az évek óta megrendezett városnapi helytörténeti vetélkedőkön látszik, a diákoknak elkelne egy látogatható gyűjtemény, hogy kézzelfogható ismereteket tanuljanak, kötődést szerezzenek a múlthoz.

Kettőre zárolva

A jánossomorjai helytörténeti gyűjtemény 1969-ben jött létre. Akkor az ország első német nemzetiségi kiállítása volt, ami azóta kiegészült a három településrész egyéb emlékeivel. Sokáig a Rákóczi utca egyik tájházában láthattuk, majd, mivel a város nem vállalta az épület felújítását, a volt mozi épületébe került. Annak átépítése óta pedig az anyag java a mosonmagyaróvári Hansági Múzeumnak raktáraiba vándorolt, ők ugyanis a gyűjtemény tulajdonosai. A jánossomorjai „kényszertárolóban” a nagyobb tárgyak, kisebb értékű eszközök maradtak.

Szentkuti Károly, a Hansági Múzeum igazgatója a JTV-nek elmondta, a helytörténeti kiadványokban bővelkedő, múltjára büszke Jánossomorjának már rég gondoskodnia kellett volna egy helytörténeti gyűjteményről. – „Környékünk minden hasonló méretű településének rég létezik helytörténeti kiállítása, sőt, a sajátos nemzetiségi kultúrával bíró kis falvak, mint például Bezenye is gondoskodnak tájházról” – mondta.

A múzeum tárlatán is láthatunk mosonszentjánosi viseleteket, de a múzeum kutatói szobáiból, raktáraiból is felbukkan egy-egy tárgy, amit gondos kezek bíztak a múzeumra és az utókorra. A néprajzkutatók által különösen értékesnek tartott anyagot idén már szerették volna kiállítani városunkban, ám ez a terv füstbe ment.

Centrumban

A Kozma Galéria egyik épületszárnyának meghosszabbításában épülne meg a múzeum. Kozma Miklós még 2007-ben vásárolta meg az épületet a várostól, közel 17 millió forint helyett 12 millió forintét. Vállalta, hogy heidebauer jellegét megőrizve felújítja az épületet, és több mint egy évtizedig önállóan működteti a múzeumot, egy ide tervezett kulturális centrumban. Itt már áll a színvonalas kiállítótermekkel bíró galéria, de terveznek egy udvari szabadtéri színpadot is.

Nemrég azonban öt év haladékot kértek az önkormányzattól, mondván, a gazdasági válság miatt nem tudnak nekiállni a munkálatoknak. Ráadásul a remélt pályázatoktól is rendre elesik a Galéria: Jánossomorja ugyanis a falusi turizmust célzó pályázatokhoz túl nagy, a városokat célzó fejlesztési tenderekhez túl kicsi.

Esélykereső az ülésen

Bár a képviselőtestület legutóbbi, március 31-i ülésén megadta a kért haladékot, ezzel csak elodázta a megoldást. A Hansági Múzeum szerint ugyanis a tervezett 60 négyzetméteres helyiség az eredeti tárlatnak is kicsi lenne, azóta pedig – lakossági felajánlások miatt – maga az anyag is a kétszeresére nőtt. Dr. Kurunczi Károly polgármester a képviselők döntése előtt felhívta a figyelmet arra, hogy a család a Kozma Galériával színvonalas komplexumot kezdett építeni a területen, ami már most a város egyik sajátos, kulturális színfoltja, így a bizalom irántuk nem lehet kétséges. A testületi tagok közül többen, több oldalról is kritizálták a kérelmet, ám a helytörténeti gyűjtemény jövője szempontjából akkor nem született előrelépés. Akad olyan képviselő, aki új, átmeneti tárolási helyet ajánlott a romló tárgyaknak, volt, aki az öt év helyett egy-kettőt javasolt csak engedni, de felmerült egy teljesen önálló, új helytörténeti múzeum felépítésének lehetősége is – aminek ára a becslések szerint is 20 millió forint felett lenne. Luka János egy teljesen új megállapodás megkötését javasolta a Kozma családdal – igazodva az új kihívásokhoz. Az ötletelés előtt azonban se az eredeti szerződést, se a Hansági Múzeum pontos szakvéleményét nem kérte ki a testület, és a beadvány íróját sem hívták be az ülésre. Több képviselő elmondta, már évekkel ezelőtt tisztában volt azzal, hogy a tervekben szereplő hely kicsi lesz, ám akkor erről a helyszínen, szóban tájékoztatta őket a mosonmagyaróvári múzeum szakembere. Ők azóta várták, hogy minderről hivatalos levélben is tájékoztassa az önkormányzatot az intézmény. Ezt a múzeum főigazgatója információink szerint a legutóbbi testületi ülés után tette meg.

Lámpafény

A döntésről és a helyigény megnövekedésének tényéről is csak Televíziónktól értesült Kozma Miklós, amikor pár nappal később felkerestük azzal, milyen lehetőségeket lát a megváltozott helyzetben. A vállalkozó nem zárkózott el a bővítéstől, ha ehhez városi segítséget kap. Ő maga is fontosnak tartja ugyanis, hogy a gyűjtemény e központban kapjon helyet, hiszen így a látogatók számára több szempontból is érdekes és könnyen elérhető intézmény születne.

Az építő és a város elképzelései itt találkoznak. Dr. Kurunczi Károly polgármester e hét pénteken tájékoztatta Televíziónkat, tárgyalóasztalhoz szeretnének ülni a családdal, hogy egy mindenki számára kézenfekvő megoldást keressenek. Mint a polgármester hangsúlyozta, ennél ideálisabb helyet nem találhatna a város a gyűjtemény számára. Az elsődleges elképzelés szerint az önkormányzat anyagi támogatást nyújtana egy legalább 100 négyzetméteres múzeum építéséhez, hogy két éven belül újra láthassuk a település múltjának hírmondóit.

Hauptmann Tamás