Valamivel tíz óra után dördült el a sortűz a mosonmagyaróvári határőr-laktanya előtti téren, bele a hol a Kossuth-nótát, hol a Himnuszt, hol a Szózatot éneklő tömegbe. A halottak és sebesültek száma máig nem tisztázott, anyakönyvi adatok szerint 55-en haltak meg és 83-an megsebesültek, de beszélnek száz feletti halálos áldozatról is. Köztük volt az akkor 16 éves pusztasomorjai ipari tanuló, Kelemen Rezső is.
Erőt a gyászból
Erre a pillanatra emlékeztek Mosonmagyaróváron hétfőn egész nap. Az ünnepségek tetőpontja a laktanya előtti gyásztéren kezdődött este 17 óra után. A hagyományos fákylás menet után Dr. Boross Péter korábbi miniszterelnök szólt a nagyjából ötszáz fős ünneplő tömeghez. Beszédében arra mutatott rá, hogy történelmünk sok kudarccal végződött szabadságharca, törekvése nem volt hiábavaló, hiszen emlékeztetnek minket arra, hogy e nemzetnek volt ereje megmaradni a hazában. Erőt kell meríteni belőlük és tanulni a múltból.- mondta.
Az ünnepi műsorban a Kossuth Lajos Gimnázium diákjai prózával és kiváló énekekből álló előadást tartott, de közreműködött a Kühne Rt. Fúvószenekara és a 70. sz. Széchenyi István Cserkészcsapat is. A rendezvény végén Kiss Miklós evangélikus lelkész mondott imát, majd a helyi önkormányzat, a pártok, egyesületek, civil szervezetek koszorúztak az egykori laktanya előtt. Ezalatt felsorolták a sortűzben meghalt ismert áldozatok neveit.
Tanulószemmel
Az 56-osok helyi szervezetének egyik tagja, a Politikai Foglyok Országos Szövetségének delegáltja Fehér János egykor szintén tizenhat éves ipari tanulóként vett részt a tüntetésen. Elképzelhetőnek tartja, hogy a több vele egykorú srác között volt a pusztasomorjai Kelemen Rezső is, de a névre már nem emlékszik… Televíziónknak elmondta, szinte ünnepi hangulatban értek a térre barátaival, énekeltek, vidámak voltak. –„Képzelhetik, hogy mi játszódott le az emberekben, amikor hirtelen megszólaltak a fegyverek. Nekem szerencsém volt, a közénk vágott gránát nem talált el, csak az általa felvert betonszilánk fúródott a lábamba. De az előttem és mellettem álló, ugyancsak tanuló barátaim meghaltak. Egyikükkel közösen tettek a sebesültszállító teherautóba, még élt, de súlyos volt a sebe… A kórházban alig volt hely, emlékszem, a kapualjban is feküdt sebesült… volt, hogy a véradó – mert sokan jöttek be a városból segíteni – egyből a beteg karjába adta a vért.” Fehér János később az egyik laktanyai határőrtiszt lincselését is látta. A koncepciós perek során el is ítélték, mert felismerni vélték az egyik, akasztáshoz közel álló fiatalban. A bíróság akkor nem akart sokat teketóriázni és valóban kivizsgálni az ügyet: Fehér Jánost gyorsan bebörtönözték. Két hónapig a halálos ítélettel fenyegették, majd 12 évet kapott, nyolc és fél év múlva szabadult.
Méltó emlékhely
Szabó Miklós polgármester az ünnepségen Televíziónknak elmondta, szeretné a város, ha az emlékhelyen egy méltó központot létesíthetne, melynek része lenne a laktanya-épületben kialakítandó, modern emlékhely és dokumentációs központ, ami a turisztikát is szolgálná. Ennek a nagyjából egymilliárd forintnyi forrása azonban hiányozik a városból. A koncepciót a nemzeti emlékhellyé nyilvánítással látná megvalósíthatónak a vezetés, ekkor ugyanis mind a létrehozáshoz, mind a fenntartáshoz forrást is ad hozzá az állam. A korlátozott számú emlékhelyek közé felterjesztendők listájáról a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság dönt majd. Ezért is vendégeskedett a városban Boross Péter, a szervezet elnöke, aki elmondta, megilletné a cím a várost, de a döntés még nem született meg, és a választások árnyékában nem is fog.
Hauptmann Tamás
A sortűz részletes történetét olvashatja korábbi cikkünkben:
Nem elég tétel
