Jánossomorja a rendszerváltás után megtette azokat a helyes lépéseket, amelyek hozzásegítették, hogy a sikeres fejlődés útjára lépjen. Ma azonban ez  már nem elég. A városnak sokat kell tennie például azért, hogy a fiatal értelmiséget helyben tartsa és ide vonzza. Többek között ez is elhangzott azon a vidékfejlesztési konferencián és lakossági fórumon, amit az emlékév jegyében rendeztek pénteken a Művelődési Házban.

A rendezvény előzménye az az áprilisi konferencia volt, ahol vidékfejlesztési szakemberek, köztük Glatz Ferenc vizsgálták a város fejlődési  lehetőségeit és helyi üzemekbe is ellátogattak. Már akkor is elhangzott a kijelentés, miszerint ipar nélkül nem lehet fejlődést elérni. Ebben a három meghívott kutató is egyetértett, bár különböző szemszögből vizsgálták a témát.  A rendezvényt Dr. Kurunczi Károlypolgármester szavai nyitották meg, aki a város sikerét a rendszerváltás utáni helyes döntésekben látja. Akkor ugyanis a település jól felkészült az ipar fogadására.

Szörényiné Dr. Kukorelli Irén, az MTA doktora elmondta: a város számára pozitívum az ipar, mivel így a munkanélküliség igen alacsony, ennek viszont az a hátránya, hogy kevés a szellemi foglalkoztatottak száma. A kutató szerint ezen kellene változtatnia a városnak.

Baj Gabriella a Széchenyi István Egyetem PhD. hallgatója szerint a legfontosabb az, hogy a fiatalokat nem csak megtartani kell, hanem még inkább ide kellene vonzani. Az előadó ebben látja a fenntartható fejlődés lehetőségét.

A helyi ifjúsági életet elemezve Kocsis Péter szociálpedagógus elmondta: a városnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy életteret adjon a magasan képzetet fiataloknak. Megvan hozzá a gazdasági háttér, van elég fiatal, van elég civil szervezet és pályázni is lehet egy ifjúsági referens alkalmazására, akinek a munkája fontos lehet azért, hogy kiépítse a fiatalok helyben marasztalásának alapjait – ilyen lehet például a meglévő állami ösztöndíjrendszerek kialakítása, kapcsolat a helyi vállalatokkal, és az ifjúság koordinálása, érdekvédelme. Szerinte fontos lenne, hogy a városfejlesztési koncepcióban helyet kapjon az ügy.

Az előadás végén kötetlen beszélgetés alakult ki a kutatók és a látogatók között. Megfontolandó fejlesztési irányokat vetettek fel, mint például a termálvíz hasznosítása, a turizmus és az idegenforgalom fejlesztése, vagy általános iskoláink kapcsolatainak erősítése a szomszédos Ausztriával – ezáltal a környező települések számára vonzóbbá válna az oktatás.

A látogatók szerint érdemes volt eljönni, ugyanis mindenki számára elgondolkodtató kérdésekre kaphattak választ. Ennek ellenére a nézőszám elmaradt a várakozásoktól, ugyanis mindössze csak harmincan voltak kíváncsiak a rendezvényre és a sorok közül – két kivétellel – hiányoztak a helyi képviselők, és helyi nagyobb üzemek vezetői is.

Petz Brigitta

-hirdetés- -hirdetés-