Az előző két tematikus túrától eltérően most nem lovaskocsin, hanem gyalogosan tettek egy kört a családias hangulatú kis túra résztvevői szombat délelőtt a művelődési háztól a főutcán, a Dicsőfi utcán és az Iparos utcán álló, szocializmusban készült épületeket érintve. Lőrincz György mesélt mindegyikről, de a többiek is hozzátették a saját visszaemlékezéseiket.
Jánossomorján valójában 1945-től egészen a 60-as évekig nem voltak jelentősebb építkezések, beruházások, mert a háború utáni lakosságcsere miatt egy időre megállt itt a fejlődés, és csak 1960 után kezdett újra feléledni a település. 1966. május 1-jén aztán átadták a művelődési házat, amelyet egyébként a pannonhalmi művelődési ház mintájára terveztetett a megyei tanács, és pártházként is funkcionált. A jobb oldali épületrész homlokzatán látható úgynevezett szgrafittó (többrétegű falkép) Áron Nagy Lajos, kétszeres Munkácsy-díjas képzőművész munkája. Az utca másik oldalán egy ugyancsak Munkácsy-díjas szobrász, Gyurcsek Ferenc műve, a Munkás-paraszt szövetség című szoborkompozíció áll (másik címe “Gát”), amely Jánossomorja egyetlen nem vallási témájú köztéri szobra. A futurizmus jegyében készült, statikus kompozíciójú, erőt, monumentalitást sugárzó, tömör beton alkotás, amely négy munkásembert, és a hátuk mögött egy gyermekét tartó parasztasszonyt ábrázol, 1977 óta áll itt. De megnézték még az érdeklődők többek között a pártházat, az 1972-ben épült iparcikk áruházat, az egykori Hanság Építőipari Szövetkezet épületét a polgármesteri hivatallal szemben, a Dicsőfi utcai orvosi kombinátot, az 1986-ban épült új iskolát az Iparos utcában, és a ’87-ben elkészült sportcsarnokot; a maga idejében mind jelentős beruházás volt a településen.
A nyár három tematikus örökségtúrája is a helyi emlékév programjának részei voltak.
jv
