-hirdetés- -hirdetés-
125 kilométert tekertek két nap alatt, ezzel teljesítették eddigi legnagyobb túrájukat a társaskör kerékpáros klubjának tagjai. A Fertőkerülő túra során csak a leégés jelentett gondot a bringásoknak, az erőnléttel nem volt baj.

A Jánossomorjai Társaskör kerékpáros klubjának nem csak leghosszabb, de legnagyobb létszámú túrája is e mostani volt: 34-en ültek nyeregbe, de kísérőkkel együtt közel negyven jánossomorjai kerülte meg a Fertő tavat július 11-12-én. Persze a túra célja nem a teljesítmény volt, hanem a kirándulás és a szórakozás, a táj megismerése. Így bárkit vártak a szervezők, aki kedvet érzett magában az úthoz.

Szombat reggel autókkal (egy kerékpárszállító teherautó segítsége mellett) indult a csapat Podersdorfba, a körút rajt-cél állomására. Az első, 64 km-es napon északnyugat felől kerülve, majdnem végig osztrák területen haladtak, a nemzeti park tájain, természeti kincsein keresztül. De megálltak Ruszton is, a Fertőpart talán legszebb, és nem utolsó sorban borvidéken fekvő, kisvárosában. A pihenőkben Lőrincz György tartott kisebb tájékoztatókat a látnivalókról és a helytörténeti érdekességekről. Estére pedig Fertőrákosra érkeztek, az előre lefoglalt szállásra.

Ám a csapat a közelben megtekinthette a Páneurópai Piknik helyszínét is, ahol a vasfüggöny leomlásáért tartottak békedemonstrációt 1989 augusztus 19-én. Ennek következményeként a közelben nemsokára átvágták a határzárat, és ideiglenesen át is engedték a keletnémeteket. A látnivalók mellett a másnap is hasonló távot hozott. Itt a balfi büdöskút és a Fertődi kastély és park után a Pamhageni ebéd következett, majd az Ilmitzi nemzeti park központja, ahol az igazgató előadása várta kerekeseinket. A könnyebbség kedvéért a part mellett, néhol még nádasokban is tekerő klubtagok azonban, a vezetők előzetes félelmei ellenére, jól bírták a hosszú utat, még defekt miatt sem kellett megállni. Késő délután érkeztek bringásaink Podersdorfba, ahol aki akart, még lehűthette magát a strandon.

– „A túra tapasztalatai igen jók – mondta el Prátser Krisztián, a kerékpáros kör tagja – mindenki, még a bringák is jól bírták, csak a leégés okozott kisebb gondokat. Nem utolsó sorban a csapat is nagyon jól összekovácsolódott. Sőt, az is felmerült, jövőre megismételjük, de már három nap alatt. Így kipróbálhatnánk egy sokkal festőibb, bár a dombokon át vezető kerékpáros utat, és talán a látnivalókra is több idő maradna.”

Hauptmann Tamás