Gárdaverbunk Jánossomorján

Egy helyi vendéglőben tartott tagtoborzó gyűlést a Magyar Gárda vasárnap este, ahol bemutatták a szervezetet, céljaikat és nézeteiket is. A Magyar Gárda sem egységes csoportosulás, szögezte le Kiss Attila a gárda megyei tisztje mindjárt a már ismert „Szebb jövőt!” köszöntéssel kezdődő megbeszéléselején. Vagyis, vannak a JOBBIK gárdisták és az őrzők szárnyához tartozók. Bár, mint mondta, ez utóbbi – vagyis a városunkban toborzó szervezet – is a JOBBIK égisze alatt alakult, de tavaly ősszel kiváltak. Nem akarnak sem pártkatonák, sem politikai eszközök lenni. „A Magyar Gárda politika fölött álló szervezet. Nem kívánunk beleszólni a politikai életbe. Nem tartjuk a mai politikai rendszert alkalmasnak arra, hogy Magyarországot, a magyar gazdaságot kirántsák ebből a kátyúból. Ezért, ha olyan lépést tesznek, amelyen látjuk, hogy még súlyosabban fenyegeti a nemzet, a közösség életét, akkor nyilván a hangunkat fel fogjuk emelni.” – mondta a megyei kapitány, Szabó Róbert, aki szintén részt vett a megbeszélésen.

Nem szólnának a helyi politikába

Így folytatta: „Úgy gondolom, általában nem a kistelepülések vezetőinek kezében van az az eszköz, amivel tudnák az országot irányítani. Nem hinném, hogy Jánossomorján a politikai életbe mi bármilyen szinten beleszólnánk. Ha azonban olyan tevékenységet szeretnénk végezni, amihez szükséges a hatóság engedélyét kérni, akkor természetesen felvesszük a kapcsolatot a helyi vezetőkkel.”
„A cél, hogy összegyűjtsék és értelmes célok mentén megszervezzék – a jelenleg szétszóródott – haza védelmére kész közösségeket, csoportokat.” – áll a hivatalos honlapjukon. Ebből következően Kiss Attila megyei tiszt feltette a költői kérdést az egybegyűlteknek: „Mit tesz a hazáért, aki nem tesz semmit érte, mit tesztek ti?” A megyei tiszt a mozgósítás mellett fontosnak tartotta, hogy a jelenlévők megismerjék mozgalmukat, hiszen, mint mondta, nagyon kevés tevékenységükről számol be a sajtó. Itt megemlítette például azokat a gyerektáborokat, amelyeket nyaranta szerveznek, valamint a jégkárokat elszenvedett paprétieknek nyújtott segítségüket is. E témák mellett azonban – igaz, a hallgatóság érdeklődő kérdései nyomán – előkerült a cigány- és a zsidókérdés is, de a véleménynyilvánításból jutott a 30 éven felüli, gyermeket még nem vállaló szingliknek is. E fontosnak tartott témák között szóba került Trianon, a „jelzálogba adott szent korona”, de a szervezet által kérdésesnek tartott finnugor eredet is. Beszéltek még, ahogy Kiss Attila fogalmazott, a dicsőséges Horthy-korszakról, valamint a születési nevén nevezett „Kohn Béla”, azaz Kun Béla által vezetett országról is. Majd a roma-probléma, és a romák részére folyósított segélyek kerültek terítékre, melyet a szervezet szerint sokan kihasználnak.

Strázsán az őrzők

Beszéltek még a szervezeti felépítésről is, amely, mint elhangzott, csak addig demokratikus, amíg a vezetőket megválasztják. Ettől a perctől kezdve minden belépni szándékozó gondoljon arra, hogy a későbbiekben parancsot teljesít. A honvédelmi hagyományőrzést szintén feladataik között jelölték meg. Egyrészt azért, mert a mostani fiatalok nem teljesítettek kötelező sorkatonai szolgálatot, másrészt azért, mert szerintük baj esetén meg kell védeni a határokat. Konkrét ellenséget nem jelöltek meg, de elmondták, a leendő gárdistáknak belépés előtt fizikai, alaki felkészítésen is részt kell venniük.

Mutasd magad

„A gárdának nem csak Jánossomorján fontos megjelenni, az egész országban szeretnénk, ha megismernék a gárda igazi arcát, az igazi terveit. Nem csak azt, amit mostanában a médiában lehet hallani rólunk. Ezeket csak személyes találkozókon tudjuk megbeszélni az emberekkel. – mondta a megyei kapitány, majd így folytatta: A Magyar Gárda életében a legfontosabb dolog, hogy a nemzeti tudatot felerősítve a hagyományokra támaszkodva mutassuk meg, amit vagy kihamisítottak a történelemkönyvekből, vagy pedig elfelejtettek az emberek.”

Jánossomorjai célok

– „Jánossomorján is vannak céljaink. Itt is volt országzászló, de már nincsen. Mindenképpen szeretnénk elérni, hogy újból lehessen Jánossomorján országzászló. Van néhány olyan hadisír, amely gondozatlan, ebben szintén szeretnénk segíteni.” De, mint mondta, szeretnének a nyilvánosság előtt is megjelenni. Akár a városi programokon, akár maguk szervezte rendezvényeken. Ezeken a gárdisták, a gárdisták gyerekei bemutatnák például az íjász- és baranta tudásukat, a karikásostoros mutatványaikat vagy a lovagi gyakorlataikat. Sőt, a megyei vezető szerint pár óra leforgása alatt tíz-tizenöt éves gyerekeket is meg tudnak tanítani rovásírásra.

Eltüntettek

A gyér létszámot a szervezők egyébként a rossz időnek és a veszprémi eseményeknek tulajdonították, mondván, bizonyára sok aktivista indult útnak, hogy tüntessen a kézilabdázó Marian Cozma gyilkosai ellen.  A gárda megyei kapitánya nem értékelte le a mindössze 12 fős érdeklődő közönséget, mint mondta, bízik benne, hogy a jelenlévők majd elmondják családtagjaiknak, barátaiknak, amit hallottak, és így majd a gárdáról alkotott kép is megváltozik, és legközelebb esetleg több érdeklődő is eljön. Jánossomorján egyébként jelenleg 5 gárdista tevékenykedik, míg a megyében 98-an léptek be a szervezetbe.

Medgyesi Kata