Ezt november 7-ig, azaz jövő hét keddig tehetik meg, ellenkező esetben, idézve a levélbeli szakzsargont: a gazdasági és közlekedési miniszter 2007. decemberétől nem rendel vasúti személyszállítási szolgáltatást az adott vonalra.
Felháborító eljárás
Interjú Török Sándor mosonszolnoki polgármesterrel
– Polgármester úr, a vonalbezárásban érintett önkormányzatok véleményéről, az esetleges szándékukról kérdeznénk, de lehet, hogy túl korán érdeklődünk..
– Valóban. Be kell látnunk, hogy nincs elég idő a döntéshez. Rengeteg teendőnk lenne még egy ilyen nagy volumenű elhatározás előtt. Hogy mást ne mondjak, lakossági egyeztetést kellene tartanunk, sok szabályzat módosításra szorulna, sőt, bizottsági döntések is szükségesek a testületi ülés előtt… De mindenek előtt a szomszédos településekkel is egyeztetnünk kellene. Mindezt az ünnepek alatt… Ez lehetetlen.
– Mosonszolnoknak mit jelentene a személyszállítás megszűnése?
– Nem tudunk majd a szomszédos településekre eljutni csatlakozás, vagy hosszabb várakozás nélkül, annak ellenére, hogy alig 10 kilométer választ el minket. Be kell mennünk Mosonmagyaróvárra, ha Hegyeshalomba szeretnénk utazni és az már minimum egyórás út. Megtartásra érdemesnek tartom tehát a vasúti személyszállítást sőt, Hegyeshalom vezetése is biztosított már, számára is fontos mindez.
– Október 27-én, a mindenszenteki ünnepek előtt kértek Önöktől egy komoly döntést, november hetedikéig. Ez öt munkanap, ha jól számolom…
– Felháborító az eljárás, sőt, egyenesen zsarolásnak tűnik! Nem hagyott időt a minisztérium arra, hogy megalapozottan dönthessen a testületünk. De a megfelelő információkat sem adta az önkormányzatok tudtára: Nem tudjuk, mennyi támogatást kaphatnánk, és mennyi az, amivel a településeknek kellene hozzájárulni a működéshez, ha úgy döntenek, maguk működteténék.
A minisztérium az esetlegesen térségi működtetésbe átvett vonalon támogatná, és a vasúti menetrenddel összehangolná a vonatközlekedést, de csak akkor, ha az közszolgáltatás, nem, mondjuk turisztikai, vagy egyéb célú. De hogy mekkora összegekről, milyen részarányról is beszélünk, azt nem közölték a levélben.
– Valóban nem egyértlemű a fogalmazás. A levélben az olvasható: a tárca azt a közszolgáltatási kompenzációt fizetné ki, „amit a közgazdaságilag hatékonynak tekintett szolgáltatónak ugyanezen szolgáltatásért veszteségkiegyenlítésként kifizetne. Emellett egyéb magán és állami pályázati források bevonására is lehetőség nyílik.”
– Véleményem szerint arról van szó, hogy a minisztérium egy kellemetlen döntést a mi nyakunkba varrt. Nem tehetünk semmit. A tárca a szállítás kiváltására ajánlja a Volánt, de a tárgyalásokat arról, hogy esetleg emeljék meg a járatszámot, vagy milyen más időpontokban indítsanak buszokat, nos, azt már az önkormányzatoknak kell lefolytatniuk. Mi már túl vagyunk pár ilyen tárgyaláson, ezért mondhatom biztosan, ez nem egyszerű.
– Nem próbálnak előre menekülni? Megoldani a működtetést, összefogva esetleg más szolgáltatóval?
– Természetesen felmerült ez is, de még egyszer mondom, nem tudjuk a konkrét paramétereket, amiről egyáltalán egyeztethetnénk a szomszédokkal. Talán a legjobb megoldás az lenne, ha a kistérségi társulással együttműködve próbálnánk megmenteni a személyszállítást. De régóta hangoztatjuk azt is: ha a MÁV átadná magát a vonalat, talán mi is találnánk olyan szolgáltatót, aki más dimenzióban gondolkodna. Nem titok, hogy a GYSEV érdeklődött a szakasz iránt korábban is. De ehhez valószínűleg az kell, hogy ne csak a személyszállításról, hanem a vonal tulajdonjogáról is lemondjon a MÁV.
Hauptmann Tamás
