Nálunk sem működtetné a vasutat az állam

Radikális megszüntetés helyett most az önkormányzatokhoz passzolta a gazdaságtalan szárnyvonalak működtetésének labdáját a minisztérium. A nemrég még a személyforgalom megszüntetésére ítélt 21 szakasz mellé további 17 vonalat emelve immár 38 szárnyvonal létét tette kétségessé a gazdasági tárca. Az utasforgalom vizsgálatai alapján ezeken nem indokolt, hogy az országos hálózat keretében működtesse tovább azokat az állam. E vonalak az érintett önkormányzatok kezdeményezésére térségi vasútvonallá átminősítve továbbra is fennmaradhatnak – mondta Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) infrastruktúráért felelős szakállamtitkára az önkormányzati szövetségek, valamint az érintett társadalmi és érdekvédelmi szervezetek részvételével tartott fórumon október 25-én.

Kevesen utaznak nálunk is

A vonalak között a településünkön átmenő, 39 kilométeres Hegyeshalom-Csorna vonal is szerepel. Az adatok szerint itt 309 fő utazik naponta, és egyszerre átlagosan 19-en vannak a szerelvényeken. Ezzel működése nem gazdaságos.

Eme, a regionális Közlekedésszervező Irodák által végzett felméréseket ugyanakkor több érintett önkormányzat és a sajtó is kifogásolta, mondván, nyáron, iskolaszünetben vették górcső alá a vonalakat. (Televíziónknak több vasúti alkalmazott is elmondta, nem egyszer találkoztak ellenőrökkel a kora hajnali, még gyér forgalmú járatokon.) A jánossomorjai vasútállomás havi átlagos pénztárforgalma ugyanakkor rendszeresen négyszázezer forint körül mozog.

A térségi vasút

A térségi vasútvonallá átminősítést kizárólag az érintett önkormányzatok kezdeményezhetik, a konkrét működtetési feladatokat egy üzemeltető társaság veheti át. ”Európában egyébként ez a jellemző üzemeltetési modell” – állítja az államtitkár. Közszolgálati, turisztikai, logisztikai alapon, vagy egyéb állami program résztvevőjeként működhetnek tovább a vonalak. A turisztikai célú üzemeltetés esetében azonban fejlesztéspolitikai eszközök (például turisztikai programok) támogathatják a további működést.

Az államtitkár 25-én a Magyar Televízió Az Este című műsorában a finanszírozást taglaló kérdésekre elmondta, egy EU direktíva szerint továbbra is az állam lesz a finanszírozója a vonalaknak abban az esetben, ha az közszolgáltatási feladatokat lát el. Az önkormányzatok illetve működtető társaságok az egyes térségi vonalak fenntartásához – eddig még nem tisztázott mértékű – állami támogatást kaphatnak. „Olyan mértékig finanszírozzuk, ahogy egy hatékony közszolgáltató vállalatot finanszírozni kell.” Az államtitkár a műsorban nem cáfolta, hogy a finanszírozás jó részét helyileg kell majd előteremteni.

Nem előre menekülnek

A minisztérium szerint míg a négyzetkilométerre és lakosságszámra eső összes vasútvonalhossz tekintetében Magyarország az elsők között van a vizsgált európai országok közül, addig a vonalak kihasználtságában, a kilométerre eső utasforgalom tekintetében lemarad. Az elmúlt egy évben vizsgált 64 vonalszakasz átlagos utasszáma egy járaton 23 fő, egy kilométeren 12 fő. A közösségi közlekedés jelenlegi módon történő fenntartása ezért felülvizsgálatra szorul. A szakállamtitkár hangsúlyozta: nem a vasút és az autóbusz között van verseny, hiszen az egyéni -személyautóval való-  közlekedés részaránya meghaladja a 60%-ot. Vonzóbbá kell tehát tenni a közösségi közlekedést, ennek azonban az lehet az útja, ha csak azokat a vonalakat tartja az állam országos hálózatban, amelyek esetében ez valóban indokolt – mondja a minisztérium. A vizsgált összesen 2.617 kilométernyi vasúti szakaszból 2.065 kilométernél ez nem merült fel. A kihasználatlanság miatt tehát nem a szolgáltatás javítása, az utasok vasútra csábítása mellett döntött a tárca.

Vélemény

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a vizsgálat adatait, legfontosabb tanulságait a tárca honlapján közzétették. A tanulmányhoz várják a különféle szakmai javaslatokat, hozzászólásokat is.

Kapcsolódó anyagok
Vonalban maradunk

Hauptmann Tamás