Az Európai Bizottság múlt keddi döntése nem tartotta törvénybe ütközõnek az olasz iparûzési adót, így, ennek mintájára több mint valószínû, hogy a hazai iparûzési adónam is megmarad – mondják szakértõk. Jánossomorjának a tavalyi évben mintegy 230 milliós bevétele volt az iparûzési adóból, ami a település összköltségvetésének 20% százalékát tette ki.
Az Európai Bíróság kedden úgy döntött: nem ütközik az uniós joggal az irap, az olasz iparûzési adó – írja az Index internetes porál. A bíróság végleges, meg nem támadható döntése szerint az irap szabályozása több ponton is eltér az áfáétól. Az ezen adónem pótlásával foglalkozó vészforgatókönyveket így talán a közeljõvõben végleg fiókba rakhatják a települések, köztük városunk is. A magyar iparûzési adót megtámadók számára különösen azért rossz hír a döntés, mert az olasz szabályok kifogásolt pontjaival a magyar rendelkezések is megegyeznek.
Korábban máshogy
“Az elõzetes két fõtanácsnoki véleménnyel szögesen ellentétes döntés az Európai Bíróság ítélete az irapról, az olasz iparûzési adóról” – mondta az Indexnek Lõcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. A téma szakértõje emlékeztetett arra, hogy korábban mindkét fõtanácsnok úgy foglalt állást: az irap forgalmi típusú adónak számít – akárcsak az olasz adórendszerben is meglévõ áfa -, márpedig az unió adózási szabályaival ellenkezik, ha egy országban két forgalmi típusú adó van.
Két ponton eltér
Az Index cikkét idézve: “A bíróság azért döntött a fõtanácsnoki véleményektõl eltérõen, mert míg azok mind a négy, a forgalmi adóra jellemzõ jegyet felfedezni vélték az irapban, a döntéshozók szerint két ponton is eltérnek a szabályok. Egyfelõl abban, hogy az irap alapja a termelési költségekkel csökkentett bevétel, míg a forgalmi adóé az értékesített termék teljes vételéára, másfelõl abban, hogy az áfát a végsõ fogyasztó fizeti, az irapot nem. Utóbbi adónemnél ugyanis, ha a forgalmazó az adót ráterhelné a vevõre, még arra az átháríttott összegre is keletkezne új adófizetési kötelezettsége – mondta Lõcsei Tamás.
A magyar adózókat azért érintheti különösen hátrányosan a döntés, mert a magyar helyi iparûzési adó (ipa) és az olasz irap hasonlósága, valamint az utóbbival kapcsolatos korábbi fõtanácsnoki indítványok miatt joggal számíthattak arra, hogy a luxembourgi bíróság eltörli a magyar iparûzési adót.
Ennek valószínûsége most a minimálisra csökkent – Lõcsei szerint inkább csak elméleti, mint gyakorlati esélyrõl beszélhetünk -, mivel a bírósági indoklásban szereplõ két pontban a magyar ipa szabályai igen hasonlóak az olasz elõírásokhoz.
Önrevíziót, de gyorsan
Az iparûzési adó ellen fellépõ magyar cégek közül az a kisebb csoport lehet most komoly bajban, amely a majdani bírósági döntésre bazírozva már eddig sem fizetett iparûzési adót. Nekik jó esélyük van arra, hogy a helyi adóhatóság adóhiányt állapítson meg náluk, és még egy ötven százalékos adóbírság is beeshet, ezért célszerû gyorsan önrevíziót végezniük, és megfizetni az eddig meg nem fizetett helyi adót.
Azoknak, akik megtámadták az ipát, de fizették az adót, adóhiánytól nem kell tartaniuk, azt viszont át kell gondolniuk, folytatják-e az eljárást, amelyben idén eredmény még nem születhet, legfeljebb fõtanácsnoki vélemény. Ha nem, vagyis visszavonják a keresetet, arra számíthatnak, hogy csekély mértékû adminisztratív költséget terhel rájuk a bíróság, mondta Lõcsei Tamás.
Indokolt volt az óvatosság.
A luxembourgi bíróság döntése nyomán a KPMG azt javasolja, hogy a cégek vizsgálják felül az iparûzési adó ellen korábban megtett esetleges lépéseiket. A nemzetközi tanácsadócég közleménye emlékeztet: a KPMG eddig is azon az állásponton volt, hogy az olasz adó ügyében hozott döntésig a magyar adózók nincsenek lépéskényszerben, ráadásul minden lépés adókockázatokat rejthet magában.
Gombkötõ Bálint, a KPMG adómenedzsere szerint “tanácsos mielõbb rendezni minden eddigi kezdeményezést, amely pénzügyi kockázatot eredményezhet a vállalkozásnál, például ami jogosulatlan adóvisszatérítési kérelemnek minõsülhet”. A szakértõ arra is figyelmeztetett, hogy a helyi iparûzési adó ellenében fontolóra vett minden további lépés “jelentõs többletkockázatot” rejt magában.”
Itthon megnyugodhatunk
Dr. Kurunczi Károly Jánossomorja polgármestere televíziónknak korábban elmondta nemrég még csak azt remélte, hogy az adónem kompenzáció nélküli megszüntetése fel sem merül majd a tervezés folyamán. Abban azonban biztos volt, bármivel is pótolnák a megszûnõ adót, az önkormányzatok mindeneképpen kevesebb bevételre számíthatnak. Úgy tûnik azonban, hogy a város gazdálkodási tervének egyik sarkalatos pontját jelentõ iparûzési adó problémájával hamarosan nem kell foglalkozni a városvezetésnek. Ez azért is fontos, mert a település éves költésgvetésének jelenleg 20%-át kitevõ adónem a város fejlõdésének, gazdasági stabilitásának egyik alapköve.
