Kiemelték és elszállították az Alsó-Fehérkeresztet. Az 1714-ben állított emlékoszlopot restaurálás után eredeti helyére állítják vissza újra, a tervek szerint június 25-én, a kitelepítés emlékünnepségén.

Restaurálják a település egyik legrégebbi emlékmûvét. Az oszlopot május 9-én, kedden emelték ki a helyérõl, és szállították el a javítási munkálatok idejére. Az évek óta elhanyagolt, és már a visszafordíthatatlan leromlás határán álló Alsó-Fehérkeresztet az önkormányzat döntése alapján újítják fel. A mûemlékritkaságnak számító oszlopot 1714-ben, a pestisben elhunyt Elias Lang és két gyermeke emlékére állították, akik minden helytörténeti forrás szerint e helyen nyugszanak.

Szûz Mária hiányzik

A felújítást végzõ Lebó Ferenc, gyõri restaurátor televíziónknak elmondta, nem egyedi emlékmûvel állunk szemben, az Alsó-Fehérkereszt ugyanis egy hagyományos képoszlop. Erre utal a törzs tetején található kis fülke is. Ide bizonyos idõközönként, ünnepekkor, évfordulók alkalmával kis táblaképet helyeztek ki. A jánossomorjai oszlophoz egy festett fatáblás Szûz Mária ábrázolás tartozott, ami késõbb eltûnt.

Típus alapján

Az oszlop hiányzó elemeirõl keveset tudni, leginkább a szájhagyomány, az idõsek beszámolói alapján rajzolódhat ki a képoszlop eredeti formája, amihez a restaurálás során igyekeznek a leghûbbek maradni. Mivel ez esetben egy emlékmûtípusról van szó, a barokk emlékmûvet ezért, más települések, – például Bezenye – hasonló típusú oszlopait átnézve egészítik ki a feltételezett eredeti állapotra.

A szöveg elõtûnik

A kiemelés után többfokozatú tisztítás és kiegészítés következik, de az emlékmûvet konzerváló kezelésnek is alávetik majd. Lebó Ferenc kiemelte, a munkálatok során az oszlopon látható szöveget is újrafestik, pótolják a lekopó részeket, és rekonstruálják az oszlop mára már hiányzó felsõ részén álló egykori díszkövet is.

Avatás 25-én

A teljes restaurálás több mint 500 ezer forintba kerül. Az emlékmûvet a tervek szerint június 25-én, a kitelepítés évfordulóján rendezett emlékünnepségen avatják és szentelik újra, a településünkrõl kitelepített egykori itt lakók jelenlétében.

A szakember ellenzi az áthelyezést

A felújításról döntõ képviselõtestületi ülésen felmerült az oszlop áthelyezésének lehetõsége egy közeli, rendezettebb területre, amely kisebb közéleti vitát is kiváltott. Az oszlop áthelyezésével többek mellett maga a szakember sem értet egyet:

„Mûemlékes gyakorlatban nem szokás, hogy eredeti helyérõl elvigyünk egy barokk emléket. Itt ráadásul kegyeleti okok is közrejátszanak, hisz ez egyben egy síremlék is, ráadásául úgy tudom, hogy a mögöttünk lévõ utcát Fehérkereszt utcának neveztünk el, és ez is indokolja, hogy ugyanide tegyük vissza.”

Sírdomb lehet

Lebó Ferenc e mellett kiemelte, bár többen megkérdõjelezték, minden jel arra utal, hogy a jelenlegi lehet az oszlop eredeti, 1714-es helye is, hiszen minden összeírás e helyen jelzi a keresztet. Így biztosnak tûnik, hogy a Lang család pestisben elhunyt tagjai e domb alatt nyugszanak.

Marad

Televíziónk értesülése szerint a héten véglegessé vált, az oszlopot eredeti helyén állítják fel, mely magában foglal egy kisebb tereprendezést, parkosítást is.

Háttérban a hulladékudvar

Az áthelyezõk egyik fõ indoka az volt, hogy a tervek szerint a közeljövõben megvalósuló hulladékgyûjtõ szigetek egyike az emlékmû közelében kap majd helyet. Ezt – információink szerint – kicsit hátrébb viszik, módosítva a terveket, és az oszlop felújítása során bozótos, fás résszel takarják majd el a szem elõl.
Így a környéken lakók és a helyi német kisebbség nagy örömére az oszlop és környéke is megszépülhet hamarosan.

Odakötötték a tehenet

Az oszloppal szemközti házban lakó Király Józsefné televíziónknak elmondta, korábban édesanyja, majd õ is rendszeresen gondozta, meszelte az emlékmûvet, 50 éven keresztül. Egészen addig, míg azt az elmúlt évtizedekben teljesen el nem hanyagolta azt a település. Volt példa arra is, meséli Mária néni, hogy egy közelben lakó gazda a frissen lemeszelt oszlophoz kötözte ki a beteg tehenét, ami aztán estére csúnyán összerondította a követ.

Eltüzelhették a korlátot

Mária néni az oszlop és környezetének eredeti állapotáról is beszélt a restaurátornak. Elmondta, a kereszt körül régebben egy mutatós fa kerítés volt, mögötte körben pedig akácfák álltak: „De aztán, mikor a háború után a kitelepítettek helyére telepesek jöttek, ami tüzelni való volt, mindent elvittek, kellett a fa a hidegben. Így tûnt el a kereszt körüli korlát is.”

Bombát rejthet?

Mária néni elmondta azt is, hogy a háború alatt orosz gépek kisebb bombákat szórtak le az emlékmû mögötti területre, amik közül, édesapja úgy emlékezett, több nem robbant fel. Ezek még mindig a domb körül lehetnek, figyelmeztetett.

Hauptmann Tamás