Még a január 30-án kezdõdõ tavaszi ülésszak elõtt tárgyalhatnak a pártok arról, hogy kétéves különbséggel tartsák a jövõben az országgyûlési és a helyhatósági választásokat – adta közre a Magyar Hírlap.
Még a január 30-án kezdõdõ tavaszi ülésszak elõtt tárgyalhatnak a pártok a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) javaslatáról, miszerint az országgyûlési és az önkormányzati választásokat kétévnyi eltéréssel kellene tartani, közölte hétfõi számában a Magyar Hírlap. A lap megfogalmazása szerint a kezdeményezés nem új keletû, 1994 óta rendszeresen felbukkan az önkormányzati szövetségek és a parlamenti pártok egyeztetésein. Az alkotmány és a választási törvény módosítását is igénylõ TÖOSZ-javaslat legutóbb tavaly októberben került a pártok elé. Bár az alapötletet jónak tartották, az idõzítésben már akkor sem értettek egyet a frakciók. Csak az MSZP nem bánta volna, ha már a 2006-os választásokra vonatkozóan életbe lép az új szabályozás. Az önkormányzati szövetség elképzelése szerint ezt úgy lehetne megoldani, ha az õszi helyhatósági voksolást 2007-re halasztanák, egy évvel meghosszabbítva a jelenlegi önkormányzati képviselõk és polgármesterek mandátumát. A váltás következõ lépcsõjeként a 2007-ben szerzett helyhatósági mandátumok is öt évre szólnának, 2012-re így a voksolások beállhatnak a kívánt kétévenkénti menetrendbe.
Az MSZP-nek nincsenek aggályai azzal kapcsolatban, elegáns-e a négy évre bizalmat kapott tisztviselõk mandátumát önkényesen meghosszabbítani. Jauernik István, a parlament önkormányzati bizottságának szocialista alelnöke szerint mindez egy idõben hozott alkotmánymódosítással megoldható. Jauernik lapunknak azt mondta, az MSZP nem érdekbõl támogatja a változtatást, az ugyanis szerinte nem befolyásolná a párt választási eredményeit.
A mindenkori kormány elé félidõs tükröt tartó kezdeményezéssel elvileg a Fidesz is egyetért, sõt javaslatot 1994-ben elsõként a fideszes Balsay István, a Megyei Jogú Városok Szövetségének akkori elnöke vetette fel. Az ötletgazda szerint politikailag az lenne korrekt, ha a váltás a mostani voksolást még nem érintené.
Hasonlóan csak egy következõ választáson tartaná illõnek a módosítást az SZDSZ és az MDF is.
A TÖOSZ ennek ellenére nem tett le terve idei megvalósításáról. Zongor Gábor, a szervezet fõtitkára kérdésünkre a költségvetési megszorításokkal indokolta optimizmusát.
Az önkormányzatok mára szerinte olyan helyzetbe kerültek, hogy az minden korábbinál erõsebben konszenzusra kényszerítheti a politikai feleket. A javaslat elmondása szerint csak egyik eleme az általuk sürgetett reformcsomagnak, a végsõ cél a helyhatósági rendszer teljes átalakítása lenne.
Tóth Zoltán választási szakértõ egyértelmûen politikai kérdésnek tartja a választások idõzítését. Szerinte mindezt a TÖOSZ-javaslat elõélete is bizonyítja. 1997-ben – mielõtt még az idõpontokról az alaptörvény szót ejtett volna – már komolyan felmerült, hogy különbözõ évben tartsák a választást, ám a pártok közti konszenzus híján csak a tavaszi–õszi felosztásban sikerült megegyezni, annak hallgatólagos tudomásulvételével, hogy az országgyûlési választáson gyõztes erõ borítékolhatóan az önkormányzatin is “mindent visz”.
A szakértõ emlékeztetett: 1997-ben az is felvetõdött, hogy egy napon kellene tartani az összes voksolást. Ennek Tóth szerint elvileg ma sem lenne akadálya, legfeljebb – mint mondta – az Országos Választási Iroda (OVI) dolgozna egy kicsit többet. Rytkó Emilia, az OVI vezetõje szerint e módszer hatalmas többletmunkát igényelne, de meg tudnák csinálni.
A frakciók képviselõi kérdésünkre nem kívántak belemenni egy újabb választási ötletbörzébe.
(Magyar Hírlap, 2006.01.09.)
