A húsvét utáni ötvenedik napon, pünkösd ünnepén a keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét ünnepli és az Ő szeretetéért imádkoznak a szentmisén. A néphagyomány szerint pedig pünkösdi királyt és királynőt választanak. Az Aranykapu Óvodában ezt a népszokást elevenítették fel a gyerekek csütörtök délelőtt. Pünkösd a húsvét utáni ötvenedik nap, így mozgóünnep, minden évben más időpontra, május tizedike és június tizenharmadika közé eshet. A pünkösdi népszokások már a 16. századra nyúlnak vissza.
„Elhozta az Isten Piros Pünkösd napját”
A pünkösdi néphagyományok szerint négy lány kendőt feszít az ötödik, a legszebb kislány feje fölé, így járják végig házról-házra a falut. Közben énekelnek és jókívánságokat ismételgetnek. Ezt a régi hagyományt elevenítették fel csütörtök délelőtt a szentjánosi ovisok. A gyerekek minden csoporton körbejártak, a padlót rózsaszirmokkal szórták tele és termékenységhozó mondókákat mondtak – a népszokás szerint ők is megválasztották a maguk kis pünkösdi királynőjét. Városunkban már nem élnek ezek az ünnepi hagyományok, de az óvodában fontos, hogy a gyerekek ismerjék és tanuljanak róluk.
Magyarországon szokás volt egyébként még királyt is választani. Ilyenkor ügyességi feladatokban a legjobban teljesítő fiút választották ki, aki aztán minden mulatságra hivatalos volt a faluban a királynővel együtt. A pünkösdölés is hasonló szokás, mint a királyné választás, de ennek adománygyűjtő szerepe is van. A gyerekek táncolva, énekelve járták végig a falut és adományokat gyűjtöttek. A Törökbasázáskor egy kisfiút társai felöltöztettek szalmával kitömött nadrágba, majd házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. A játékért cserébe pénzt és tojást kaptak a gyerekek. De a Borzajárás, a Rabjárás és a Tavaszköszöntés is mind-mind hagyományos pünkösdi ünnepi szokások voltak hazánk területén.
„Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje…”
Az egyház és a hívek szentmisével ünnepelnek pünkösd vasárnap. A keresztény egyház tanításai szerint Jézus a feltámadását követő ötvenedik napon a Szent Lelket küldte maga helyett a tanítványai és hívei közé. Arra kérte tanítványait, hogy terjesszék az Evangéliumot, ám ők megijedtek, hogy velük is ugyanaz történik majd, mint Jézussal. A Szentlélek tüze és szele viszont elég bátorságot adott nekik ahhoz, hogy megismertessék a tanításaikat az egész világgal és élni tudjanak a keresztény hitükkel.
„-A Szentlélek megerősítette a tanítványokat, akik már mindent tudtak, amit Jézus tudtul adott nekik, hogy ezt a tanítást már ne csak komolyan vegyék, hanem éljenek is vele. Ez azt jelenti, hogy Jézus szétküldte a tanítványokat, hogy menjenek és hirdessék az Evangéliumot minden népnek Ez nem csak a tizenkét apostolra vonatkozik, hanem mindenkire, aki Jézus tanítványának vallja magát.” – mondta el a JTV-nek Kótai László, városunk plébánosa. Pünkösdkor a szokottnál is ünnepélyesebb szentmisét tartanak, ilyenkor a Szentlélek szeretetéért imádkoznak a hívek.
A régiek szerint a pünkösd a pihenés ünnepe volt a nagy nyári munkák előtt. Ilyenkor imádkoztak a terményáldásért. Sok helyen a lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarították, a férfiak felvették ünneplőjüket és kezdődhetett a mulatság. A templomokban is megemlékeztek erről a napról: volt, ahol a pünkösdi rózsa szirmait szórták a padlóra, a Szentlélek jelképeként pedig fehér galambot repítettek szabadon.
Petz Brigitta
