A bomlási vizek a természetbe jutottak a jánossomorjai depónián. A csődeljárás során most Jánossomorjára és Mosonmagyaróvárra terhelték a veszélymegelőzési és elhárítási feladatokat, amik közel egy éve ellátatlanok voltak. Úgy tűnik, ez alatt környezetvédelmi ellenőrzések sem történtek. A két önkormányzat most feljelentéssel él, súlyos környezetkárosítás alapos gyanújával, és összefog a veszélyelhárító folyamatok újraindításáért. A lakosságot azonban jelenleg nem fenyegeti veszély, az ivóvizek tiszták, mondják és igyekeznek is a helyzetet tovább mérsékelni a krédóba belekerült önkormányzatok.
Ez ugyanaz…
A hulladékdomb buzgárjából barnás, büdös szennyvíz fakad és szivárog a kicsi, beton vízelvezető csatornájába. Ugyanez a szag és szín található a telep drótkerítésén kívüli esővíz-elvezető árokban is, amely egészen a Hanság-főcsatornáig vihetik a vizet. Hogy a csurgalékvíz utat talált a kerítésen kívülre, nagyon valószínű, ezt a helyszínen látottak egyértelműen igazolták. Ugyanaz a bűz, ugyanaz a szín, mint a két hete a depónia melletti területen tapasztalatunk. Jánossomorja és Mosonmagyaróvár bűncselekmény alapos gyanúja miatt feljelentés útján szerezne érvényt az igazának, de összefognának a kárelhárításért.
Stábunk a csurgalékvíz buzgárjánál
Felmerül a súlyos környezetkárosítás lehetősége a jánossomorjai hulladékdepónián. Múlt pénteken feljelentést tett erről Mosonmagyaróvár önkormányzata, ismeretlen tettes ellen, bűncselekmény alapos gyanújával. Az ügyben Jánossomorja szintén feljelentést tesz a napokban. Mindezt ma délelőtt, sajtótájékoztatón jelentette be Mosonmagyaróvár és Jánossomorja önkormányzati vezetése a jánossomorjai hulladékdepónián: Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár Város polgármestere, Lőrincz György, Jánossomorja Város polgármestere, illetve Balázs Endre, Mosonmagyaróvár város alpolgármestere, aki egyben a térségi hulladékgazdálkodás Társulási Tanácsának elnöke is.
A nem túl dicső múlt
A jánossomorjai hulladékdepónia jánossomorjai tulajdonú területre épült, a rajta lévő létesítmények három önkormányzat közös tulajdonába tartoznak: Mosonmagyaróvár, Jánossomorja és Csorna. A depóniát ’98-tól a Rekultív Kft irányítja, ahol 2019-ben vezetőséget váltottak, mégpedig a nem megfelelő hulladék-kezelés miatt. Ekkor gyulladt ugyanis ki a depónia, majd évekig égett, jelentős munkát adva a térség tűzoltóinak, illetve aggodalmat a környék lakóinak, a tűz füstje ugyanis veszélyes anyagokat is juttathatott volna lakott területekre. Minden egyes nagyobb tűznél a katasztrófavédelem mobil laborja is mérte a kijutott anyagokat, de egyszer sem kellett lakosságvédelmi intézkedést elrendelni. Az akkor megújult vezetés évek alatt, jelentős ráfordítással stabilizálta a helyzetet, részben újra építette a megsemmisült csöveket, vízelvezetést, jelentős mennyiségű takarófölddel borította a depót, és újraépítette a fáklyázást, azaz a bomlási gázok kivezetését és elégetését szolgáló rendszert. Ezzel évek alatt sikerült megfékezni a tüzeket. Volt nem egy olyan nyár, ahol több tucat alkalommal vonultak jelentős erőkkel a környékbeli tűzoltók a depóniára. Volt, hogy két hétig folyamatosan tűzfigyelő ügyeletet tartottak a tűzoltók a dombnál. Akadt, hogy februárban, az erős széltől gyulladt meg a domb, volt, hogy már a májusi hőség is elég volt neki. De volt, hogy a szentestét is a hulladéklerakón töltötték a jánossomorjai önkéntes tűzoltók.
Biztos, ami biztos?
A jánossomorjai depónia, amelyet ’98 óta a Rekultív Kft. működtetett, mára bezárt. 2023-ban szállítottak ide utoljára lakossági szemetet, később céges, gazdasági tevékenység hulladéka még került ide, de az sem sokáig. A Kft. az utóbbi években finansziális nehézségekkel küzdött, főként az állami ernyő alá vont, alulfinanszírozott hulladékgazdálkodási rendszer miatt, majd csődbe jutott. 2025 március 25-től elindult a csődeljárás, amire a bíróság egy felszámolóbiztost, a De Lege lata Zrt.-t jelölte ki.
A jó ideje háborítatlan csurgalékvíz-tározó…
A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy a telepen az alapvető kármegelőző tevékenységeket sem látták el azóta. Fontos, hogy a törvény szerint az eljárás alatt már a felszámolóbiztos kötelessége a kármegelőző és kárelhárító folyamatok működtetése, fenntartása. Aminek, nagyon úgy tűnik, hogy a biztos nem tett eleget, pedig erre központi forrást is igényelhetett volna a szabályok szerint. A telepen csak részlegesen, de többnyire egyáltalán nem működött a csurgalékvíz-kezelés és a bomlási gázokat mentesítő fáklyázás sem. A takaróföld terítés is megszűnt. Novembertől azonban biztosan, teljesen leállt minden, lakat is került a telepre.
Hogy kezeld a sárkányod?
Bár a depónia csendesnek látszik, a belsejében erős bomlási folyamatok zajlanak, hiába nincs már hulladékbehordás. És ez még hosszú évekig eltarthat. Független forrásból úgy tudjuk, a kommunális hulladék az egyik legveszélyesebb, mert ennél valóban minden is előfordulhat. Elméleti szinten megjelenhetnek akár a bomlás során kialakuló, veszélyes kémiai anyagok, mint a kén vagy a cián, illetve veszélyes baktériumok, vírusok is, nem véletlen, hogy a depónián dolgozók például kombinált védőoltásokkal láthatják csak el a feladatukat. A bomlás során gyakran a tüzet tovább tápláló kémiai vegyületek is keletkezhetnek a csurgalékvíz és az izzó anyagok, tűz találkozásánál, ami akár kisebb robbanásokhoz is vezethet. Ezért fontos a folyamatos kezelés és monitorozás.
A veszélyhelyzet megelőzésére három folyamatot működtetnek, és működtetett Jánossomorján is eddig a Rekultív. Kivezette és fáklyázással elégette a termelődő bomlási gázokat, hogy belül ne égjen, ne izzon a depótest. A domb alján összegyűlt, esőből, hóból, bomlási nedvekből álló csurgalékvizet szintén több állomáson át ülepítette, kivezette, elszigetelte a természetbe való kikerüléstől, majd visszalocsolta a dombra, hogy hűtse az izzást. Lényeges még a takaróföld terítése, ami a tüzek felszínre jutását gátolja. Ezek a folyamatok március óta akadozva működtek – volt, hogy a csődbe ment cég volt dolgozói hoztak ki gázolajat a szivattyúk működtetésére. Novembertől azonban a felszámolás lakatot tett a kerítésre. Így gyakorlatilag négy hónapja egyáltalán nem működik semmilyen veszélyelhárítási rendszer. Itt jegyezzük meg, hogy úgy tudjuk, a Rekultív Kft. volt dolgozói közül többen is ki nem fizetett bérükre várnak…
Derült égből…
Február 23-án Jánossomorja polgármestere levelet kapott. Ebben a felszámolóbiztos közölte, felmondja a Rekultív és a tulajdonos közötti szerződéseket – amit nagyon úgy tűnik, hogy egyoldalúan megtehetett jogilag, még akkor is, ha a felszámolás nem is ért teljesen véget, emelte ki a sajtótájékoztatón Balázs Endre. Ezzel nagy feladat zúdult az önkormányzatok nyakába, hiszen a három önkormányzat a depónia tulajdonosa.
A történetben csavar, hogy a felszámoló csak Jánossomorját értesítette, holott nem ő az egyedüli tulajdonosa a depónak. Ezt Lőrincz György polgármestere jelezte is a felszámolónak, mondván, ő egyedül át sem veheti a területet, csak Mosonmagyaróvárral közösen, de a felszámoló azt válaszolta, ő innentől átadottnak tekinti a depóniát. Ezzel együtt átadva a kárelhárítás eddig elhanyagolt feladatát is, egy – ki tudja mennyire veszélyes helyzetben. Egy ilyen feladat ellátására – nyilvánvalóan – hogy nem képesek az önkormányzatok, akiket váratlanul ért a megdöbbentő, új helyzet.
Lőrincz György hangsúlyozta, ma, azaz hétfőn, a sajtótájékoztató és a bejárás előtt várták a meghívott felszámolóbiztos is, aki nem jelent meg Jánossomorján.
Lényeges, hogy a korábbi ügyvezető már nem egyszer jelezte a kármegelőzés elmaradását és a veszélyeket az illetékesek és a nyilvánosság felé is. A Jánossomorja Televíziónak is ő mutatta meg a depó külterületén futó, esővíz-elvezető árkot két hete, ami büdös és rozsdabarna volt, akkor még csak sejtés szerint, a depótestből kijutó csurgalékvíztől.
Bent…
…és kint. A szín és a szag ugyanaz…
Hol járt és hol nem járt a hatóság?
A felszámolás alatt eltelt közel egy év alatt az illetékes hatóságok esetleges lépéseiről sem tudunk – ahogy az önkormányzatok és a korábbi ügyvezető sem, holott az azt megelőző években nagyjából kéthetente volt valamilyen, dokumentálható ellenőrzés a depónián. Március 25-óta nem tud senki arról, hogy méréseket végeztek volna, hogy bejárták volna a helyszínt, megállapították volna a veszélyelhárító eszközök nyilvánvaló leállását, és nem kötelezték a felszámolót a folyamatok elindítására sem.
“Egy normális ország működésébe beletartozna, hogy a szakhatóság folyamatosan ellenőriz. Ehhez képest egyetlen ellenőrzésről nem tudunk, amit tavaly március óta végeztek volna.” – hangsúlyozta Balázs Endre.
A fáklyázó berendezés – szintén nyugalomban…
De az elmúlt napokban már a hatóságok is felébredtek tetszhalott állapotukból, amiben bizonyára nyomott a latban, hogy Dr. Nagy István országgyűlési képviselő is felszólalt az ügyben, vizsgálatokat és tisztázást ígérve. A kormányhivatal az azóta eltelt pár napban már vizsgálatot indított, a vízügyi hatóság is már járt a területen és méréseket végeztek – amelyek eredményét még nem tudjuk.
A Rekultív Kft. 2023 őszén engedélyhosszabbítást kapott, úgy, hogy a lakossági szemét beszállítása már leállt, és látható volt, a depónia hamarosan betelik. Ez akár lehet a rekultivációs feladatokhoz szükséges engedély is, de a rekultivációról érdemi intézkedések nem történtek. A Kft-nek kötelessége volt az évek működése alatt rekultivációs alapot képeznie – ennek a mértéke azonban nincs rögzítve a törvényben, így akár banálisan kis összeg is lehet. Balázs Endre itt a kormányhivatal felelősségét is felvetette.
Nincs veszélyben az ivóvíz
Jánossomorja ivóvíz-ellátása nincs veszélyben, hiszen a város a feketeerdei vízbázisról, vezetéken kapja az ivóvizet. Hanságliget városrész az egyetlen, amelynek saját kútja van, ám itt is folyamatos az ellenőrzés, a szolgáltató eddig még nem találta semmi nyomát szennyezésnek. A talajvíz sem a város felé mozog, így a felszín alatti vizek esetleges szennyeződése esetén sem kell tartani a lakosság veszélybe kerülésétől. A remélhetőleg hamarosan megszülető, részletes vizsgálati eredményeket pedig mindenképpen meg kell várnunk – hangsúlyozták a vezetők.
A három politikus igyekezett megnyugtatni a környék lakóit, nincs közvetlen veszély a depónián. Ha sikerül gyorsan beindítani a gépeket, kezelni a csurgalékvizet és a bomlási gázokat, akkor remélhetőleg megelőzhető egy újabb depóniatűz. Hangsúlyozták, mindhárom önkormányzat abban érdekelt, hogy elejét vegyék, vagy megállítsanak bármilyen környezetszennyezést, ennek érdekében a legszükségesebb intézkedéseket meg fogják tenni.
A korábbi ügyvezető, a már korábban megszólalt Garanadra Gyula szakemberként lényegesen szkeptikusabb az önkormányzatoknál. Elmondta és több illetékesnek levélben is kiemelte, szerinte akár újra jelentős tűzesetek küszöbén is állhat a depónia: emelkedhet a belső izzás, ha nincs visszavezetett csurgalékvíz, ami hűtené, illetve nincs takaróföld-ráhordás, amit korábban jelentősen segítette a ‘19 után évekig depónia stabilizálását. Ezért is fontos az időveszteség nélküli veszélyelhárítás. Becslése szerint jelenleg 300 ezer köbméter kezeletlen víz lehet a depóniatestben, a tengerszint feletti oszlopmagasság 17 méter is lehet.
De ki fizeti a révészt?
A társulásban részt vevő 72 környékbeli önkormányzat múlt héten a társulási ülésen nyilatkozott, hogy ebben az ügyben nem hagyja egyedül az érintett tulajdonos önkormányzatokat, és anyagi segítséget is biztosít. De erről beszélt Dr. Nagy István is a JTV-nek, illetve korábban személyesen Lőrincz Györgyöt is megkereste. A depónia kármegelőzési rendszereinek üzemeltetése a várakozások szerint évi 10-20 millió forintba kerül. Erről az összegről van most szó.
A művelés nélküli depótest az ellenőrzés során készített felvételen.
Könnyen előfordulhat azonban, hogy ennek sokszorosa hárulna az önkormányzatokra. A korábban szétégett, de azóta részben kiépített gázelvezető csövek esetleges javítása egy újbóli izzás vagy tűz után; a még jócskán szükséges takaróföld beszerzése és terítése; a csurgalékvíz-szennyezés utáni esetleg szükséges visszaállítás – ez mind-mind akár több százmilliós tétel is lehet. Ahogy a depónia rekultivációja is, ami több évtizedes és költséges folyamat. Ilyen költségek esetén nyilvánvalóan állami forrásra szorul majd a jánossomorjai depónia.
A sajtótájékoztatón elhangzott, a 72 önkormányzat szemetét közel egy éve nem ide, hanem Győr illetve Sopron mellé szállítják el, napi szinten. Ez nem életszerű, nem gazdaságos és nem környezettudatos, ami tény. Ám a helyi depó további terhelése kizárt, az megtelt, a rekultivációjáról kell gondoskodni. Új depót lehet nyitni valahol a térségben, esetleg a jánossomorjai folytatásaként, de ahhoz az már állami forrás kell, az szintén túlnő a települések lehetőségein.
Balázs Endre alpolgármester kiemelte, országos szinten is beilleszthető egy olyan sorozatba a jánossomorjai depó helyzete, ami azt mutatja, hogy a környezetvédelmi szempontok nem érvényesülnek maradéktalanul, nézzük csak akár a felhalmozott autógumik vagy veszélyes gyárak ügyeit…
Megkerestük a felszámoló biztos is, ám ezidáig nem kaptunk választ…
Hauptmann Tamás – JTV
