78 éves korában, hosszas betegség után elhunyt Dr. Kurunczi Károly Tibor, állatorvos, Jánossomorja történetének meghatározó polgármestere, a város díszpolgára.
1946-ban, Győrben született, majd az állatorvos-tudományi egyetem 1970-es elvégzése után állatorvosi pályáját már a térségünkben kezdte meg. 1974-ben került Jánossomorjára a helyi TSZ munkatársaként. A rendszerváltás éveiben a helyi húsüzem vezetője volt. Feleségével, Zsuzsannával két lányuk született, Petra és Kinga.
Helyi politikai pályafutása az első önkormányzati testületben indult, 1990-ben. Mint egy korábbi interjúban elmondta, a községet járó állatorvosként megismerte az emberek gondjait, és hosszú távú elképzelései voltak a település jövőjéről, ez motiválta a közéleti szerepvállalásban. Akkor képviselői mandátumot szerzett és Dr. Nagy József polgármester alpolgármestere volt. A második ciklusban már polgármesterré választották, amit kerek 20 éven át, öt ciklus alatt, 2014-ig tölthetett be, sorozatosan elnyerve a helyi választók bizalmát. Akkor polgármesterként nyugdíjba vonult, de nem hagyta abba a csúcson a helyi politizálást, képviselőként még mandátumot szerzett, amit egy ciklusra tudott megőrizni.
Dr. Kurunczi Károly Jánossomorja mai arculatának, rendszerváltás utáni történetének vitathatatlanul az egyik leginkább meghatározó alakja volt. Vezetése alatt érte el Jánossomorja a városi rangot kiérdemlő fejlettséget. Polgármestersége idejét jellemzik olyan projektek, mint a közművesítés kiteljesítése, a vízbázis kiváltása, az úthálózat fejlesztése, a városháza első felújítása, a határátkelő egyre szélesebbre nyitása, a német elszármazottakkal való kapcsolatépítés támogatása, a nagyfödémesi testvérkapcsolat életre hívása és erősítése, a helyi televízióra súlyozott tájékoztatási modell elindítása… és a sor hosszan folytatható lenne.
Ahogy felesége, Dr. Kurunczi Károlyné, Zsuzsa néni emlékezik: “szinte életformája volt a városvezetés”, átszőtte gondolkodását, mindennapjait. A sok eredmény közül pedig – mint özvegye elmondta – számára a legkedvesebb a város ipari környezetének megteremtése volt, erre volt talán a legbüszkébb. A város fejlődésében meghatározó Leier üzem ide települése, a Jánossomorja környéki ipari park létrehozása, a helyi cégek támogatása, a velük kialakított jó együttműködés… Ezek teremtették meg az akkori, bizonytalan jövőjű és lehetőségű zsáktelepülés számára az utat a fejlődésre. Mint mondta egy vele készített, 2009-es JTV interjúban: „A rendszerváltás utáni, közel harminc százalékos munkanélküliségből a település kinőtte magát egy foglalkoztató központtá, ahol már több mint ezer ember dolgozik vidéki településekről ide járva.”
Bár a rendszerváltás éveiben, mint akkor sokan, pártpolitikai szimpátiáját nem rejtette véka alá, polgármesterként már függetlenként indult, amit meg is őrzött városvezetői mandátumai során. Bár utolsó, sikertelen képviselő-jelölti kampányában már eltávolodott ettől az elvétől. Mindez még inkább igazolja, hogy kezdeti településvezetési szemléletének, az így kialakult miliőnek is szerepe lehet abban, hogy Jánossomorja önkormányzatában a mai napig a függetlenség a jellemző, nem vált pártpolitikai csatatérré a testület később sem.
2009-ben Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, egykori művelődési miniszter, az akkori vidékfejlesztési hálózat vezetője látogatott Jánossomorjára, épp egy vidékfejlesztési projekt kapcsán. Példaként említette településünket a vidéki sikertörténetre. „Jánossomorja a magyarországi önkormányzatiság adta lehetőségeket jól használta ki, nem a pártpolitika mentén, hanem a település érdekében hozott döntéseket. […] Talán sikerül ebben az én kis mikrovilágomban, a vidéki politikában megvalósítani azt az alapelvet, hogy a Tiszának és a Dunának nem pártjai, hanem partjai vannak. Hát itt, Jánossomorján úgy látom, hogy ez jól működik. A gazdasági lehetőségek kihasználása mellett a város sikere tehát a helyi emberekben keresendő.”
Dr. Kurunczi Károlyt polgármesterként markáns vezetési stílus; a tekintélyt tisztelő, de azt el is váró elviség jellemezte. Szerette a saját kezében összefogni és átlátni a szálakat, a települést járó, egyszerű, és szívéhez nőtt NIVA autója évekig szinte szimbóluma volt kiterjedő figyelmének. A város, a közösség érdekét szolgáló ötletekkel mindig be lehetett kopogni az irodájába.
A város gazdasági irányításában őt és testületeit, munkatársait is a fontolva haladás, az önállóan elért stabilitás megőrzése, a jó gazdasági lehetőségeket meg nem feszítő fejlesztés jellemezte. Ez a ‘90-es, 2000-es években stabil nyugalmat hozott, de fontos alapokat hagyott az újabb idők kihívásaira válaszoló Jánossomorjára is. Amely már modern kisvárosi létet teremtett hosszú távú programok alapján, több területen párhuzamosan fejlesztve, a civilek bevonásával kialakított jövőképpel, korszerű település-menedzseléssel. Mindennek egyik nélkülözhetetlen előkészítője, alapja volt az ő munkája.
Dr. Kurunczi Károly két évtizedet átölelő polgármesteri pályája elismeréseként 2015-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehetett át augusztus 19-én, Budapesten.
Régi, kedves hobbijával, a horgászattal a polgármesteri feladatok miatt felhagyott, de később új, természetközeli időtöltésre váltott, ami egyben közéleti feladattal is járt: A 2000-es évek végétől a helyi Mosonszentjános Vadásztársaság tagja és elnöke is lett egyben. Bár hivatása és életformája volt a polgármesterség, állatorvosként tekintett magára, volt olyan régi páciense, ahol még sokáig segített a háziállatok gyógyításában.
Jánossomorja Város Önkormányzata a 20 éves várossá válás jubileumi emlékévében díszpolgári címmel jutalmazta június 6-án. Sajnos, betegsége miatt a hagyományos őszi, városnapokon történő átadást már nem érhette meg.
Az önkormányzat saját halottjának tekinti. Búcsúztatásáról később intézkednek.
Jánossomorja Város Önkormányzata fájdalommal és a család iránti együttérzéssel búcsúzik kiemelkedő polgármesterétől, tisztelettel őrizve emlékét.
HT – JTV
