A parlagfű több millió embernek okoz gondot Európában. Az egyik leginkább allergén növény azonban nemcsak a pollenérzékenyeknek jelent ellenfelet, hanem a mezőgazdaság számára is. A gyomnövény vizsgálatára a mosonmagyaróvári egyetemen alakult osztrák-magyar kutatócsoport, amely a héten Jánossomorján mutatkozott be.
Az ókori görögök mitikus serkentő italát a parlagfű növény rokonából állították elő, innen a neve: Ambrosia. A most Jánossomorján, egy tudományos találkozón megszemlélt fajtája, a parlagfű azonban nem olyan régi vendég Európában, csak az első világháborúban hozták be az amerikai gabonával, hogy aztán az adriai kikötőkből gyorsan ellepje Közép-Európát. Az óvári egyetem diákjainak több professzor is beszélt erről Jánossomorján. A mosonmagyaróvári Széchenyi István Egyetem Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Karának egy projektje látogatott Jánossomorjára, a Joint Ambrosia Action.
A parlagfű modern kutatását célzó csoport uniós támogatással, osztrák-magyar együttműködésben kutatta és kutatja a parlagfű elterjedését, hogy minél hatásosabb védekezést dolgozzon ki ellene. A határon átnyúló együttműködésben a megyei kormányhivatal és az egyetem is oroszlánrészt vállalt. Felmérik a növény terjedését és védekezési lehetőségeket dolgoznak ki. A határ mindkét oldalán vizsgálódva már a munka elején sikerült eloszlatni azt a tévhitet, hogy a parlagfű Ausztriában kisebb gondot okoz. A kutatásban részt vevő hallgatók most nemcsak a tudomány, hanem a gyakorlat oldaláról is megszemlélhették a parlagfűvel vívott harcot a jánossomorjai Szemes Műveknél, amely 2011-óta az egyetem helyi mintagazdasága. A sok nehézség után nemrég új helyre, az Alsó-Lókertbe költözött cég vezetője az egyetem közelségét, a tudományos munka és a gyakorlat kapcsolatának hasznát látja a cég fő lehetőségének.
A parlagfű nagy kihívás az agrárium számára, kiirtani teljesen szinte lehetetlen, hiszen sok helyen megél, kiválóan, a növény pedig hosszú évek után is képes kihajtani. Akár 20-30 százalékos terméskiesést is okozhat a földeken, mondta el Dr. Pinke Gyula egyetemi tanár. De még többen vannak, akiknek betegséget okoz: az allergiások száma közel 30 millióra tehető a kontinensen. Ezért is fontos a projekt eredményessége.
