A becsületeseknek és tisztelettudóknak igen, de a helyi szokásokat és a lakókat nem tisztelő jövevényeknek nincs helye Szent István országában, ugyanúgy, ahogy a mai Jánossomorján sem. Ezt hangsúlyozta a város polgármestere az államalapítás ünnepén, augusztus 20-án.
A Szent István templomban tartott búcsúi szentmisével kezdődött az augusztus 20-i városi ünnepség Jánossomorján. 1083. augusztus 20-án avatták szentté első királyunkat, Istvánt, ami mára az államalapítás és szent királyunk ünnepe is egyben. A mise után a hívek a Szent István parkba vonultak a fúvószenekar és a tűzoltó egyesület vezetésével. A parkban a Moson-Szél társulat adott szép műsort, amiben kortárs dalok és régi imádságok is szerepet kaptak.
Kótai László atya a mindennapi ételért is köszönetet mondott és megáldotta a nemzeti színbe öltöztetett kenyeret. Ezt követően a Társaskör tagjai vágták fel a kenyeret és kínálták a vendégeknek, éppen úgy, ahogy a pohár bort is, amit szeretettel fogadtak a résztvevők. A kenyér és bor osztásával járó munkát a Társaskör a városlakók érdekében vállalja évről évre.
A Szent István szobor előtt koszorút helyeztek el a város, helyi intézmények és civil szervezetek képviselői is. Az ünnepségen Lőrincz György polgármester tartott beszédet, melyben a szent istváni értékekre hívta fel a figyelmet, amelyek megtalálhatók István saját fiához írt művében, az Intelmekben is. „Kimondja például, hogy a hitet csakis jó cselekedetekkel lehet teljessé tenni. Vagyis, a hit lényege a jóság, a jóra való törekvés.” De a polgármester keményebb hangot is használt. Idézte István jövevényekkel szembeni politikai utasítását is. „Mindenki, aki a magyarság fejlődését segíti szándékával, tehetségével, tudásával, aki az országot erősíti kétkezi munkájával, az megbecsült vendég István Magyarországában, aki érdemes arra, hogy e nemzet része legyen. Aki becsülettel él, akinek hite a jóra való törekvés, és aki tisztelettel viszonyul az őt befogadókhoz, annak helye van István Magyarországában.” Azonban határozottan kijelentette, a sok lakosságmozgást megélt Jánossomorja pontosan tudja, hogy mi kell a békés együttéléshez. „Jánossomorja, ez a közösség mindenkit tisztelettel és örömmel fogad, aki tisztelettel, becsülettel és alkalmazkodással érkezik. De senkit nem tűrt meg a története során, aki rombolni érkezett, vagy úgy élt itt. Most sem fog.” Szent István Intelmei mentén határozta meg a város belső migrációs politikáját is. Kiemelte, az önkormányzat, a rendőrség és a polgárőrség is összefogott a közbiztonság erősítéséért, ám a rendbontókon kívül azoknak is megálljt parancsolna, akik túlzásaikkal szítják fel az indulatokat. „Üzenem minden rossz szándékkal érkezőnek, üzenem minden rossz szándékú, de már régóta itt élőnek, üzenem minden bértollnoknak, rosszmájú interneten-posztolónak, hogy Jánossomorja megvédi magát.”
Jánossomorja számára az idén nyártól jelentettek nagyobb problémát azok a vendégmunkások, akik nem tisztelik a közösségi viselkedés szabályait. Ellenük fokozottabb utcai járőrözéssel és összefogott hatósági ellenőrzésekkel is fellépett Jánossomorja.
JTV – HT
Lőrincz György polgármester ünnepi beszéde:
„Tisztelt Ünneplők, Kedves Jánossomorjaiak!
Augusztus 20-a nemzeti ünnepeink sorában talán a legtöbbet jelentő ünnep. Nem egy csatát, egy tettet, egy forradalmat, nemzeti gyászt vagy nemzeti fordulópontot ünnepelünk. Sokkal többet. Augusztus 20-a maga az államalapítás ténye, de egyben a hitbeli és nemzeti gondolkodásra egyaránt késztető megfoghatatlanság is.
Augusztus 20-a államalapításunk ünnepe és a magyar keresztény hit ünnepe. De egyszerre ünnepe annak a küzdelemnek is, amit a magyarság folytatott megmaradásáért évszázadokon át, egészen máig. Árpádtól Gézán át Istvánig, majd onnan királyainkon, gondolkodóinkon, költőinken, tudósainkon át a harctereken eleső hőseinkig. De ünnepe ez mindenkinek, aki mindennapi munkája, küzdelme során, ha csak egy kicsit is hozzátett ahhoz, hogy e nemzet, megfogyva bár, de törve nem, élhessen e hazán. Ez a nap a nemzet megmaradásának büszke jelképe: oly sok balszerencse közt még mindig itt vagyunk!
Szent István egy könyvet hagyott fiára, Szent Imre hercegre. Az Intelmek a kor királyi hagyományainak megfelelő királytükör, amit egy egyházi méltóság fogalmazott, és valószínűleg maga István sugalmazott. Kimondja például, hogy a hitet csakis jó cselekedetekkel lehet teljessé tenni. Vagyis, a hit lényege a jóság, a jóra való törekvés.
Kimondja, hogy türelemmel és irgalommal kell ítélkezni. Kéri, megparancsolja fiának és így az utókornak is, hogy gyakorolják a kegyességet, az irgalmasságot, a türelmet, az erőt, az alázatosságot, a mértékletességet, a szerénységet, a becsületességet és szemérmességet. Amelyek ma is fontos irányok lehetnek mindennapjainkban.
István arra ösztönzi fiát, hogy gyámolítsa a jövevényeket, „Mert az egy nyelvű és egy szokású királyság gyenge és esendő. Ennélfogva megparancsolom neked fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsd és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak.”
Különösen megfontolandó szabály ez ma Jánossomorján, egy olyan városban, melynek lakossága a történelem viharai során többszörösen kicserélődött, és mára számos nemzetiség magyarjai alkotják. A jövevények gyámolítására ösztönző mondatait az ország, a nép érdeke felől kell értelmeznünk. Mindenki, aki a magyarság fejlődését segíti szándékával, tehetségével, tudásával, aki az országot erősíti kétkezi munkájával, az megbecsült vendég István Magyarországában, aki érdemes arra, hogy e nemzet része legyen. Aki becsülettel él, akinek hite a jóra való törekvés, és aki tisztelettel viszonyul az őt befogadókhoz, annak helye van István Magyarországában.
Jánossomorja, ez a közösség mindenkit tisztelettel és örömmel fogad, aki tisztelettel, becsülettel és alkalmazkodással érkezik. De senkit nem tűrt meg a története során, aki rombolni érkezett, vagy úgy élt itt. Most sem fog. Ezért a magunk tehetsége szerint erősítjük a közbiztonságot, támogatjuk a polgárőrséget, szorosan együttműködünk a rendőrséggel és példát mutatunk, hogy hogyan is kell élni itt Jánossomorján. A békében határozottan.
Tisztelt Jánossomorjaiak!
Amerre csak nézünk ma, azt látjuk, épül, szépül és fejlődik a város, nemcsak kővel és betonnal, hanem lélekben, közösségben is. Nem akarom felsorolni az eddig elért eredményeket, mert a mondanivalóm nem a sikerekről, hanem a célokról szól. De üzenem minden rossz szándékkal érkezőnek, üzenem minden rossz szándékú, de már régóta itt élőnek, üzenem minden bértollnoknak, rosszmájú interneten-posztolónak, hogy Jánossomorja megvédi magát. A hazug szavak, tettek pedig megtorpannak az erősen felépült falak előtt.
Ma, augusztus 20-án, itt, Szent István szobra előtt azt mondhatjuk, úgy cselekszünk, ahogy szent királyunk meghagyta egykor. Megvédjük, és segítjük azokat, akik itt élnek, és azokat, akik Jánossomorját választják boldogulásukhoz. Mert ez a mi Jánossomorjánk, a mi hazánk.”
