Nemcsak az iskolától, hanem a diáktársaktól és az önkormányzattól is elköszöntek a ballagó nyolcadikosok múlt csütörtökön és pénteken. A vidám pillanatok mellett a kedves emlékek, kedves helyek felidézésére kapta a hangsúlyt mindkét alkalommal.
Vidám jelmezek, felvonulás, vidám műsor, ezzel búcsúztak a nyolcadikosok Jánossomorja mindegyik iskolájában a diáktársaktól pénteken. Péteren nemcsak a diákoktól köszöntek el, kedves helyeiket is meglátogatták, maskaráikkal hoztak jó hangulatot a kertészetbe, óvodába…
Szenjánoson az aulában gyűltek össze az iskolások, hogy megnézzék a ballagók műsorait. Voltak, akik egy humoros jelenetben a minden ellen lázadó diákságon, vagyis, önmagukon nevettek egy jót. Megmutatták azt is, a lázadás néha túllő a célon, és tanulni, igenis érdemes. Az osztályok saját magukat is megmutatták, kinek-kinek kedvenc zenéje, jellemvonása, hobbija szerint, és nagyon jókat nevettek ezeken az őket ismerő iskolatársak és tanárok is.
Csütörtökön is a búcsúé volt a főszerep, de a komolyabb gondolatok mentén. Hagyományosan az önkormányzat is elköszön a ballagóktól a városházán, a búcsúzás szomorúságával és a felnövés örömével. A várostól kis ajándék tollkészletet is kaptak a tanulók, de egy igazán felnőttes fogadás is várta őket. A diákok megköszönték az önkormányzat és a város éveken át tartó segítségét, virágcsokrokkal, ajándékokkal köszöntek el a városvezetőktől. De a város számára is akadt sok búcsúgondolatuk, hiszen sokuk most távolra indul tanulni.
Galéria a képre kattintva!
Lőrincz György polgármester is a kedves helyeket idézte fel a gyerekeknek, hiszen számukra ez a grund, nem a regénybeli Pál utca építési telke. Kiemelte, a gyerekek eddigi életét egy egész város segítette nagy szeretettel. Felhívta a figyelmüket arra is, hogy a város szeretné helyben tartani őket, hiszen szükség van itt rájuk. De a legfontosabb mégis az, hogy állják meg a helyüket az életben, és helyes értékek szerint éljenek. A polgármester kiemelte, számos ifjúságot célzó programot indított a város az elmúlt évben, folyik a telekkialakítás, ifjúsági referens dolgozik, de a fiatalok számára az egyik legfontosabb mégis a megfelelő szórakozóhelyek, a programok léte a városban. Ezért e területen is szeretnének előrelépni, ha kell, helyi összefogással is.
A ballagóktól való elköszönés az önkormányzat számára azért is fontos, hogy hangsúlyozza számukra, a város visszavárja őket.
Ballagók köszöntése – Lőrincz György polgármester beszéde a búcsúztatón
„A kapuból még visszanézett egyszer. Mint aki a hazáját hagyja el örökre. És abban a nagy fájdalomban, mely erre a gondolatra a szívét összeszorította, csak egy csöppecske, csak egy nagyon kicsi vigasztalás vegyült. (…) Boka János komolyan nézett maga elé a padra, és most először kezdett derengeni egyszerű gyereklelkében a sejtés arról, hogy tulajdonképpen mi is az élet, amelynek mindnyájan küzdő, hol bánatos, hol vidám szolgái vagyunk.”
Kedves Diákok, kedves tanárok! Nagy öröm itt köszönteni benneteket, mégis egy komoly idézetet választottam számotokra. Tudjátok, honnan való?
Ezekkel a sorokkal zárul Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című regénye. A magyar szépirodalom és ifjúsági irodalom egyik legszebb könyve, ami nemcsak hazánkban, hanem külföldön is nagyon népszerű. Olaszországban például kötelező olvasmány is volt, ahogy Lengyelországban és Japánban is… Mert annyira általános élethelyzetet fog meg.
Az előbb idézett sorokat Boka gondolja a regény végén, amikor barátja, a társaiért önmagát is feláldozó Nemecsek temetésére készül, és megtudja, a grundon házak épülnek hamarosan. Talán e búcsúzáshoz hasonló gondolatok keringenek bennetek is, hiszen sok jó baráttól búcsúztok el, és elköszöntök az iskolától, többé-kevésbé Jánossomorjától is. Hogy felváltsátok más helyekre, más barátokra, mert, mint a regény is mondta: átlépitek a gyerekség küszöbét, és belekóstoltok a felnőtt élet nehézségeibe és örömeibe.
Ez a grund, amelynek minden szeglete a tiétek volt, nem más, mint ez a város, aminek sok zugát ismeritek, mindegyikről szól egy emlék, egy történet. Jánossomorja a ti grundotok.
Mi, az önkormányzatnál és az iskolavezetésnél nyolc éve már, hogy azon dolgozunk, hogy ezek a grundon töltött évek számotokra minél értékesebbek, szebbek legyenek. Minél több tudást kaphassatok, minél jobb környezetben, minél modernebb körülmények között… És nemcsak az iskolaévekről beszélhetek. Legtöbbetek itt járhatott bölcsibe, óvodába. Az osztálytalálkozókon mennyit fogtok mosolyogni a régi csoportképeken! Ezekben az intézményekben mind-mind a sok nevelő, pedagógus… és persze az önkormányzat segített benneteket, ahogy számos kiránduláson, rendezvényen, versenyen… s még sorolhatnám, de nem ez a lényeg. Hiszen amennyire ettől a várostól telt, igyekeztünk segíteni. Ez a dolgunk, ez a célunk. Minél emberebb jánossomorjai fiatalokká nevelni titeket.
Mivel az önkormányzat közpénzekkel gazdálkodik, vagyis sokak adója, támogatása teszi ki ezt az összeget, illetve a képviselőtestületet a város lakossága választja, hát nyugodtan mondhatjuk: a ti támogatásotokat egy egész város segítette, szó szerint. A város, amely a ti jövőtökön keresztül a sajátját is építi. Helyben szeretnénk tartani a fiatalokat, programokat, új ifjúsági klubot, ifjúsági referenst kínálunk számotokra, hogy segítsen benneteket, hogy megvalósíthassátok önmagatokat… itthon.
Ez komoly felelősség számotokra. Amivel itt, a felnőtté válás küszöbén már megbirkóztok. Ahogy Boka is megbirkózott vele. Talán annyi különbséggel, hogy a ti kedves grundotokat nem fogják elvenni. Jánossomorja mindig itt marad. Egy kicsit a tiétek is lesz, bárhová is sodorjon benneteket az élet! Egy kicsit mindig jánossomorjaiak maradtok. Lesznek, akik visszatérnek, lesznek, akik el sem mennek. Itt maradnak, a grundon. Nem a helyek fognak leginkább megváltozni. Hanem ti. Felnőttek lesztek. Egy kicsit már most azok vagytok. Kérlek benneteket, legyetek hasznos tagjai annak a közösségnek, ahova kerültök. Hogy büszkén mondhassuk, hát persze, hiszen ez a gyerek jánossomorjai! De ösztönzünk benneteket arra is, hogy ne menjetek messzire, és ne sokáig. Jánossomorján mindig lesz helyetek, ha méltók lesztek mindahhoz, amit kaptatok az elmúlt évek alatt. Sok száz ember szeretetét, gondoskodását, nevelését kaptátok. Amit egyszer ti is visszaadhattok a jövő kis jánossomorjai gyerkőceinek, akiket talán ti kísértek itt iskolába.
És elmondhatjátok neki, hogy ezen a grundon felnőni boldog felelősség.
