A város nem engedi el a fiatalok kezét. Mostantól nem diákként, hanem helyi fiatalokként várja őket programokkal, segítséggel Jánossomorja. Erről beszélt a búcsúzú nyolcadikosoknak városvezetés, amikor az önkormányzattól köszöntek el a ballagó nyolcadikosok a héten.

Valóban, és az önkormányzat idén is megünnepelte a ballagó diákokat múlt szerdán, a városházán. A hagyományos köszöntésben Lőrincz György mindhárom osztály tagjait, tanárait üdvözölte. De a gyerekek is megköszönték az elmúlt évek támogatását a városnak, remélve, hogy Jánossomorja mindig szeretettel várja őket. A péteri diákok a Klafszky-iskola mellett való önkormányzati kiállást is hálás szívvel emlegették búcsúzójukban. Mint mondták, bíznak abban, hogy az épület megújulását visszatérő öreg diákként hamarosan látni fogják. 

A polgármester bensőséges szavakkal szólt a diákokhoz, kiemelve, hogy a legfontosabbak az emberi értékek, amiket a családoktól, a tanároktól és a várostól kaptak a tanulók a nyolc év alatt. De hangsúlyozta, a város számít a fiatalokra ezután is.

 

 

Leszögezte: a város egyre több elemében eredményesen formálódó ifjúsági koncepciójában sok lehetőség vár a fiatalokra a közeljövőben. Tanulmányi ösztöndíjakkal, ifjúsági közösségi terekkel, programokkal, kedvezményes telkekkel, lakhatással várják vissza a fiatalokat, remélve, hogy ők is hasznos tagjai lesznek a közösségnek.  

 

Ajándékként egy városi szalaggal díszített pendrive is szolgálhatja a középiskolai tanulmányokat szeptembertől. A diákokat pedig az ünnepség után igazi felnőttes fogadás várta apró finomságokkal.

A ballagó diákoktól való önkormányzati elköszönés évtizedes hagyomány Jánossomorján.

 

Lőrincz György polgármester köszöntő beszéde

 

Kedves diákok!

„Nehéz lesz így szót értenünk.”  – talán ezt gondoltátok sokan, mielőtt ide beléptetek. Valóban nem egyszerű a feladat, hiszen a kamaszok szárnyaikat bontogatva, a repülés szabadságára vágyva sokszor érzik azt: – „Mit magyaráznak nekik a felnőttek! Majd mi tudjuk, mit akarunk tenni.”

Mi, idősebbek pedig, akik még jól emlékszünk ugyan a kamasz éveinkre, de az élet sok kemény tapasztalata is a hátunk mögött van már… olykor nehezen fogadjuk el, hogy nem biztos, hogy úgy látjuk a világot, ahogy a fiatalok látják. Azt meg végképp nehezen, hogy a világ talán nem is olyan, ahogy mi látjuk.

 

Én is hasonlóan éreztem magamat, amikor nyolcadikos diákként ott álltam a ballagásomon, és vártam, hogy a felnőttek majd jó tanácsokat mondanak nekem, megfontolandó dolgokat, arról, ők hogyan látták az életet.

A mi generációnk sem mindig hallgatott ezekre a tanácsokra. Sok mindent másként akartunk, lázadtunk, talán volt is mi ellen abban a nehéz korszakban. Persze most is van mi ellen, és arra már most is bíztatlak benneteket, bátran lázadjatok! Ha rossz valami, és ti meg tudjátok javítani, ne legyetek restek segíteni.

Így megy ez generációk óta. De aztán, ahogy fiatalból felnőtté válik az ember, ahogy az élet egyre komolyabb feladatokkal nehezíti a vállát, úgy fordul egyre inkább újra a felnőttekhez, vagy akkorra már idősekhez. A szülőkhöz, a nagyszülőkhöz, hogy – Anya, Nagypapa, hogy is volt az akkoriban?

Úgy lesz egyre fontosabb egy-egy tanár tanácsa, akár szigorú, nevelő szava is, amit sok osztálytalálkozón fogtok emlegetni.

Az egyik generáció követi a másikat, látja a javítanivalókat, de megtanulja a tapasztalatokat is. Így lesz egy közösség erős, így tudja segíteni a közösség a saját tagjait, azok életét. Jánossomorja egy ilyen város. Lakói egy ilyen közösséget teremtettek itt. Egy olyan összetartó közösséget, amelynek ti is tagjai vagytok. És most, az általános iskolát elvégezve, kicsit felnőttebb tagjai lesztek ennek a közösségnek.

Szüleitek, nagyszüleitek, tanáraitok és a város is az elmúlt években sokat törődött azzal, hogy segítsen benneteket kilépni az élet színterére, hogy felvértezzen benneteket tudással, és ami talán még fontosabb, értékrenddel, hogy helyesen lássátok a világot, hogy helyes ügyek mellé álljatok, jó emberek legyetek. És amikor ma, vagy a következő napokban végignézünk rajtatok, azt gondoljuk, sikerült.  Büszkék vagyunk rátok.

Mert kimaradni a nyolcadikból nemcsak szomorúság. Öröm is. Amikor egy madárfióka először szárnyra kap és felrepül, az nemcsak a fiókának öröm, de a szülőknek is. Ezt az örömet ünnepeljük a napokban, ünneplik a családok, ünneplik tanáraitok és ünnepli az önkormányzat is.

 

Elbúcsúzhatunk itt közösen a jánossomorjai diákévektől, de természetesen nem Jánossomorjától búcsúzunk. Hiszen ki többé, ki kevésbé, de valamennyire biztosan jánossomorjai marad.

Bízunk benne, hogy minél többen itt találjátok meg az élet örömeit, a célokat, a boldogulást, és erősítitek Jánossomorját, amelynek szüksége is van rátok.

És mi, az önkormányzatnál igyekszünk megtenni mindent, hogy ebben segítsünk benneteket. Nem eresztjük el a kezeteket.

Amíg diákok voltatok, az iskoláért tettünk meg minden tőlünk telhetőt. Most már, mint helyi fiatalok, szeretnénk benneteket segíteni. Tanulmányi ösztöndíjakkal, ifjúsági közösségi terekkel, programokkal, kedvezményes telkekkel, lakhatással ahol családot alapíthattok. A város ifjúsági koncepciójában sok lehetőség vár még rátok, amit reméljük, sikerül is minél tökéletesebben megvalósítani a következőkben!

Lesznek közöttetek olyanok is, akiket más tájakra vet a sors, távol Jánossomorjától. De tudjuk, szívükben ő is jánossomorjaiak maradnak, és reméljük, szeretettel gondolnak ránk, egykori kisvárosukra, gyermekéveik helyszínére, és persze, azt is reméljük, hogy sokszor látogatnak meg minket. 

Végezetül azt kívánom nektek, és azt kérem, hogy úgy éljétek az életeteket, hogy igyekezzetek méltóak maradni a sok törődéshez, tanácshoz, aggódáshoz, amit itt kaptatok. Nem azt várjuk tőletek, hogy a Mars expedíció tagjai legyetek, világbajnokságot nyerjetek vagy Nobel-díjat kapjatok. Örülni fogunk neki, ha sikerül, de nem ezt várjuk. Azt várjuk tőletek, hogy mindenek felett emberek maradjatok. Becsülettel, egyenesen, jósággal a szívetekben éljétek az életet, és adjatok tovább egy kicsit abból a sok mindenből, amit rátok bíztunk az általános iskolás évek során. Mert ettől Jánossomorja Jánossomorja.

 

-hirdetés- -hirdetés-