Hogy egy nagy író nem feltétlenül halott? Hogy a könyvtárban találkozhatsz velük, nemcsak a polcokon, hanem az asztaloknál? Hogy ezt érdemes? A modern olvasáskultúra számos kérdését tette fel a jánossomorjai könyvtárban Grecsó Krisztián író, aki kétséget kizáróan életjeleket mutatott. Jánossomorján is megünnepelhettük az országos könyvhetet, a városi könyvtár két író-olvasó találkozóra is várta az irodalomszeretőket, köztük nem kisebb költő-íróval, mint a József Attila, és Bródy Sándor-díjas Grecsó Krisztiánnal.

A kis települések világának egyik leghitelesebb tollú írója igazán értő olvasókra találhatott alföldi szülőfaluja életét bemutató írásaival Jánossomorján. Grecsó Krisztián író, költő, irodalmi folyóirat szerkesztő, aki a magyar kortárs irodalom egyik sajátos hangú, népszerű alkotója – de dalszerző-előadóként könnyűzenei pályára is merészkedik. Első sikere a Pletykaanyu című novelláskötet, amely alföldi szülőfaluja keserédes világát terítette ki a hazai közönség elé, sok humorral, amilyen maga az író is. További kötetei az Isten hozott, Tánciskola, a Mellettem elférsz és a Jelmezbál.

 

 

Mint mondta, a mai kor elvárja az irodalmártól, hogy modernebb hangot üssön meg, hiszen modernebb a világ is, azonban ez nem befolyásolhatja az író mondanivalóját. A könyvtárak szerepe is más, mint korábban, a fogyaszthatóbb cikkek világhoz nekik is jobban fel kell zárkózniuk.  Grecsó Krisztián elmondta: – “Ma a fiataloknak az olvasás nem feltétlen a könyvet jelenti, úgyhogy zárkózni kell. Ennek egyik fontos terepe lehet a könyvtár és a könyvhét, ahol igazi írókkal találkozhatnak a fiatalok. Olyanokkal, akik nem teljesen normálisak, például élnek. Hiszen sok diákban az íróság legfontosabb jellemzője az, hogy az illető halott legyen, mert – sokak hozzáállása szerint – az irodalom halott ügy.”

Az író elmondta, fontos modern közegekbe emelni az irodalmat, mint például a slam poetry, vagy az énekelt versek, de nem szabad, hogy a modernség az alkotó stílusát is átalakítsa. Hozzátette, ma az irodalmat magára hagyták, értve ez alatt azt, hogy egyre nehezebb eljutnia az emberekhez. Kevés társterület, média emeli be az irodalmat a fősodorba, és ezért értő kevesek kiváltsága marad, ellentétben például a múlttal, ahol akár esténként a tévében verseket, írókat hallgathattunk. Ezért is kell az irodalomnak magának kilépni a keretekből, és másként megszólítania az olvasókat.

 

 

Az ünnepi könyvhéten még egy író és egy beszélgetés zajlott a könyvtárban: Szombaton délelőtt Timár Krisztina, első kötetes írónő mutatkozott be A látszat mesterei című kötetével, amely egy trilógia első része. Az irodalomtanár, irodalmi kutató sok tanulmány után állt neki regényének, amely egy kicsit fantasztikus, egy kicsit ifjúsági, meseszerű, de a felnőtteknek is szól. És nem véletlenül, sok benne a rejtett utalás klasszikus művekre, amilyen Rejtő Jenő, vagy épp Hamvas Béla.

A könyvtár számára is fontos közeg volt, nemcsak a tudás lehetőségét, de baráti élményeket, szórakozást is kínált, amire szerinte a modern könyvtáraknak is egyre jobban törekedni kell.

A jánossomorjai könyvtár és új vezetője, Kocsis-Szombathelyi Adrienn is a programokkal teli közösségi térré szeretné átalakítani a városi könyvtárat, amit a könyvheti beszélgetések is jeleztek.

-hirdetés- -hirdetés-