-hirdetés- -hirdetés-

Az értéktelen sztárok helyett az aradi mártírok példáját ajánlották a mai kor emberének Jánossomorja gyásznapi megemlékezései. Az iskolában és a Hármashalom előtt is emlékeztek a szabadságharc leverése utáni megtorlás áldozataira. Választásra szólított fel Herman Antal tanár, aki osztályával az aradi vértanúkra emlékezett a gyásznap előtt, múlt szerdán, a központi iskolában. Mint mondta, szomorú, hogy az aradiak nevét alig-alig tudják, míg a valóságshow-sztárok nevét szinte mindenki tudja. – „Ezek médiacelebek, percemberek, akik értéket nem teremtettek, nálam senkik. Akkor ki legyen a példaképem? Az aradiak vagy ezek? Válassz!” De a gyerekek már most eldönthetik, hogy kit választanak példaképnek. – „A forradalom és szabadságharc megtorlása után kivégzett aradi mártírok és még sok ezren, akik a terror áldozatává váltak, ideálul szolgálnak a kornak. Nagy emberek pedig mindenkiből lehetnek, csak tennünk kell azért, hogy legyünk tartásunk, gerincünk, legyenek céljaink.” – mondta el a pedagógus. Az 5.B osztály és az iskola kórusa felidézte a kivégzetteket és azok gyászoló szeretteit is. Kiemelte, a magyarságért harcba szálló tábornokok töredéke volt magyar nemzetiségű, volt, aki a nyelvet sem beszélte. A magyarságtudat nem is ezen múlik. A környék is szenvedett Haynau rémuralmától, többeket kivégeztek, romboltak a császári hadak a Hanság szélén is. Haynau rémuralmát Bősárkány felgyújtásával kezdte, Csornán pedig ártatlanokat végeztetett ki. A magyar- és történelemtanár érzékletesen beszélt a terrorról, az osztrák hatalom által elszabadított nemzetiségi indulatokról és a mártírokról. Kiemelte a Maderspach-család kálváriáját is, akik a forradalommal való szimpatizálás miatt váltak áldozattá.

 

 

Fotógalériák a képekre kattintva! 

 

Nem vezető bulvár témák…

A város másnap, csütörtökön este emlékezett a Glázer-Kozma Galériában és a Hármashalom előtt. A helyi emlékezet szerint a galéria és az emlékmű ölelte területen a szabadságharc idején álló házak egyikében szállt a schwechati hadjárat során az egyik későbbi vértanú, Poeltenberg Ernő is. A rendezvényen a Hármashalom Hagyományőrző és Városvédő Egyesület kiváló műsorát láthatta a közönség. Hallhattunk visszaemlékezéseket, verseket és a tábornokok utolsó szavait is. Az ünnepség szónoka, Lipovits Máté önkormányzati és megyei közgyűlési képviselő kiemelte: az egyik kereskedelmi rádió aznapi híreiben is fontosabbak voltak a bulvártémák, mint a nemzeti példaképek, pedig e hősök kell, hogy példaképül szolgáljanak a mának.

 

 

Ne feledkezzél meg…

 

Az ünnepség a Hármashalom előtt folytatódott. Itt Lőrincz György polgármester helyezett el koszorút a város nevében. További koszorúkkal, mécsesekkel emlékezett a rendező Hármashalom egyesület és több helyi szervezet, magánszemély is. Itt lépett először a helyi hívek elé Demjén István református lelkész, aki nemrég költözött Jánossomorjára. Őt Kótai László katolikus plébános mutatta be és invitálta a közös emlékezésre. A nemrég családjával Jánossomorjára, a református imaház szomszédságába költözött lelkész feladata ezentúl a környékbeli településeken összefogni és erősíteni a református közösséget. Most ő is a vértanúk példájáról beszélt. (A lelkész nevét Híradónkban hibásan közöltük, ezért elnézést kérünk!) A megemlékezés végén a lelkész és a plébános lépett a hívek elé, áldások és imák hangzottak el a vértanúkért, és az akkori nemzeti himnusz, a Boldogasszony anyánk versszakai és felhangzottak.

 

 

 

1849. október 6-án koholt perek után Aradon 13 honvédtisztet végeztek ki az osztrákok. Ezen a napon este kivégeztek Batthyányi Lajost, Magyarország első felelős miniszterelnökét. Később újabb kivégzések következtek. A megtorlás során 500 embert ítéltek halálra, közülük 110-et ki is végeztek. A bebörtönzöttek és emigrációba kényszerítettek tömege közel kétezres volt, a magyar nemzetiségek elleni villongásokban, terrorakciókban százak haltak meg. Október hatodika nemzeti gyásznap, amely tavaly emelkedett városi szintű emléknappá is, több közéleti szereplő, önkormányzati képviselő és az iskolák rendszeres megemlékezéseitől ösztönözve. 

 

A vértanúk

 

A nemzetközi közvélemény, sőt, a már egyszer legyőzött osztrákokat győzelemhez segítő cári Oroszország is önmérsékletre intette Ausztriát. Ám Haynau és a mögötte álló hatalom példát akart statuálni. Koncepciós perek következtek, jól láthatóan a kiemelkedők, a harcokat folytatók, az oroszok előtt fegyvert letevő tábornokok ellen. Október hatodika hajnalán négy tisztet végeztek ki golyó által az aradi várudvaron. A dátum szimbolikus volt, a második bécsi forradalom kitörésének évfordulója. Úgy tartják, a sortüzet leadó szakasz tagjai között is akadtak elfogott és büntetésből besorozott osztrák forradalmárok. A kivégzettek sorrendben Lázár, Dessewffy, Kiss Ernő és Schweidel. Kisst csak megsebesítették a golyók, így őt egy tiszt közvetlen közelről főbe lőtte. Testüket a várárokba temették. A többieket a bitó várta, ez a kor megalázó, csak alacsony rangú, jórészt köztörvényes bűnözőknek járó kivégzési módja volt. Poeltenberg Ernő lépett először az oszlophoz. Majd Török Ignác, Láhner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Aulich Lajos, utolsó előttinek pedig Damjanich János. Vécsey Károly grófnak végig kellett néznie társai halálát. Miután senkitől sem tudott búcsúzni, egykori ellentéteiket félretéve Damjanichnak csókolt kezet.

Az aradi bitófákon október hatodikán kora estig hagyták lógni a tábornokok holttesteit, elrettentésül. A hely azonban a környékbeliek tömegével telt meg, akik kegyelettel zarándokoltak a magyar golgotához. A tömeget este katonák kezdték oszlatni, majd a közelben elföldelték a testeket. Többet még aznap este barátok ástak ki és szállítottak el a végső tisztesség megadásához, de a teljes végtisztesség évtizedekig húzódott.

Batthyány Lajost ugyanezen a napon Pesten, szintén az esti órákban állították kivégzőosztag elé.  A gróf a megalázó akasztás elől öngyilkossággal akart kitérni, és előző este egy becsempészett tőrrel megvágta a nyakát. Kísérlete nem sikerült, azonban akasztani így nem lehetett, az orvosok emiatt golyó általi halálra módosították a halálnemet. A tiszta fejjel, de gyengén a sorfal elé támolygó miniszterelnök féltérden, de maga vezényelt tüzet: “Allez Jäger, éljen a haza” – Rajta, vadászok, éljen a haza – kiáltással.

A forradalom és szabadságharc utáni megtorlás szimbólumává vált a dátum, szinte azonnal. A megtorlás vértanúinak még négy katonát tekintünk, akik az időben estek a áldozatul az önkénynek.

 

Aulich Lajos / Ludwig Aulich (56) – Pozsonyi német polgárcsalád sarja, magyarul nem tudott. Kötél.
Damjanich János / Јован Дамјанић (Jovan Damjanić) (45) – Határőrvidéki szerb katonacsalád fia, felnőttként tanult meg magyarul. Kötél.
Dessewffy Arisztid (47) – Felvidéki magyar nemesi család fia. Golyó és lőpor.
Kiss Ernő / Էռնո Քեշիշյան (Erno Keshishian) (50) – Örmény kereskedő família sarja. Golyó és lőpor.
Knezic Károly / Karlo Knezić (41) – Apja varasdi horvát katonatiszt, édesanyja magyar. Kötél.
Láhner György / Georg Lahner (54) – Felvidéki német polgárcsalád fia, a magyart törve beszélte. Kötél.
Lázár Vilmos / Վիլմոշ Ղազարյան (Vilmos Ghazaryan) (32) – Nagybecskereki örmény-magyar kereskedőcsalád fia. Golyó és lőpor.
gróf Leiningen-Westerburg Károly/ Karl August Graf zu Leiningen-Westerburg (30) – Hesseni német arisztokrata, magyarul nem tudott. Kötél.
Nagysándor József / Josef von Nagy-Sandor (45) – Édesapja nagyváradi magyar, édesanyja német. Kötél.
Poeltenberg Ernő lovag / Ernst Poelt Ritter von Poeltenberg (41) – Egy lovagi rangra emelt gazdag bécsi jogász fia, magyarul keveset tudott. Kötél.
Schweidel József / Joseph Schweidel (53) – Zombori német tisztviselőcsalád sarja, felnőttként tanult meg magyarul. Golyó és lőpor.
Török Ignác (54) – Gödöllői kisbirtokos nemesi család fia. Kötél.
gróf Vécsey Károly (46) – Édesapja magyar gróf, édesanyja osztrák főrend, felnőttként tanult meg magyarul. Kötél.

És a további négy vértanú:
báró Ormay Norbert / Baron Norbert Auffenberg (36) – Morvaországi német arisztokrata, 1848-ban vett fel magyar családnevet. Kötél.
Kazinczy Lajos (29) – Kazinczy Ferenc legfiatalabb fia. Golyó és lőpor.
Hauk Lajos / Ludwig Hauk (51) – Bécsi osztrák származású katonatiszt, magyarul nem tudott. Kötél.
Lenkey János (42) – Gömöri köznemesi család fia. A börtönben megőrült, őrei kínzásaiba halt bele.

(Nyáry Krisztián összeállítása) 

Instagram

Instagram has returned invalid data.