-hirdetés- -hirdetés-

Többen vágtak át a lángba borult patika parkon péntek este. Szent Iván éjjele, a nyári napforduló ünnepe mindig is varázslatos esemény volt az emberiség történetében. Jánossomorján tűzugrással ünnepelhetünk hat éve – idén tűzzsonglőrökkel, tánccal és szalonnasütéssel tölthettük az időt, de egy különleges kiállítással köszöntötte ezt a napot a helytörténeti gyűjtemény is.

Az régi iskolák világát mutatja be a péntek este megnyílt kiállítás a Helytörténeti Gyűjteményben. Régi padok, tolltartók, palatáblák, de tankönyvek is láthatók, sőt kézbe vehetők, fellapozhatók, az eszközök kipróbálhatók.

Mátyás Ferenc már több hónapja tervezte a tárlatot és gyűjtötte a régi tárgyakat a témában. „Most rátértem az iskolai anyagoknak a gyűjtésére és érdekes módon nagyon nagy visszhangra talált és nagyon sok eszközt tudtunk összegyűjteni.” – mondta el.

A város pályázatírója Szilágyi Dániel muzeológusként vett részt a kiállítás összeállításában. – „Apránként az egyes könyvek, füzetek, abakuszok, tolltartók három-négy helyről kerültek, és így szép lassan fel lehetett építeni egy egész hangulatos enteriőrt, ami viszonylag élethűen bemutat egy osztálytermet.” – mesélt a munkáról a muzeológus.

A kiállításra később a gyerekek is futva érkeztek, majd mécsessel a kezükben tértek vissza a Gyógyszertár melletti parkba, ahol addigra már sokan összegyűltek, hogy tábortűz mellett, együtt ünnepeljék az év legrövidebb éjszakáját.

 

A Szent Iván éji népszokások már hatodik éve elevenednek meg Jánossomorján az Örökség Kulturális Egyesület több más civil szervezet és intézmény segítségével. A Serény magyarok népzenekar muzsikájára többen átugrották idén is a tüzet, aminek őseik egészég- és szerelemvarázsló erőt tulajdonítottak.

Azok a szerelmesek, akik a tűz felett átugráltak, hamarosan összeházasodtak, akik pedig nem szerelmi lendülettel vágtak neki, egy évre megmenekültek a lázas betegségektől. A tűz átugrálásával a növények növekedését is igyekeztek serkenteni. A lángokban, parázson megégett gyümölcsök gyógyító erőt kaptak. A tűzben megégett faágakat az ereszek alá tették, hogy megvédje a villámcsapástól a házakat, a gallyakkal a rontást űzték el emberről, állatról. A bűbáj és a varázslat éjszakája is ez, rengeteg mágikus szokás is fűződik ehhez az ünnephez.

 

 

A hagyomány szerint a tűzgyújtással az ártó szellemeket is elűzték, úgy tartották, hogy a tűz erejével lehet megtörni a sötétség hatalmát. Lángokban pedig nem volt hiány, látványos bemutató is része volt az éjszakai programnak: a Lángoló Ördögök tűzzsonglőr előadása tetőzte az éjszakát.

Szentivánéjen a legrövidebb éjszakát és leghosszabb nappalt ünnepeljük – ez ugyan június 21-re esik, csak a naptárreform változásai miatt került az ünnep Szent Iván éjszakájára.