Két diák vehette át az intézmény kiváló tanulója címet kitűnő iskolaéveiért, Maglódi Panna és Vaskovits Gergő neve kerül fel az intézmény dicsőségfalára idén. Pénteken és szombaton ballagtak el a nyolcadikosok Jánossomorján, de már ez egész hét róluk szólt, vidám ballagás és hivatali fogadás is várt rájuk. A város büszke a végzősökre és visszavárja őket a közösség tevékeny tagjaiként.
A Jéé Tévé közkedvelt iskolai csatorna most ismét jelentkezett, ezúttal már szerdán, a vidám ballagás közepéből. A két búcsúzó központis osztály műsorral és fényképvetítésekkel kedveskedett a diáktársaknak és a tanároknak. A vidám jelmezek, a bátor tánckoreográfiák és énekek nagy tapsot kaptak.
Fotógalériák a képekre kattintva!
De komoly pillanatok is vártak a héten a ballagókra. Kedden mindhárom osztálytól igazi felnőttes fogadáson vett búcsút a városvezetés. Versekkel, beszéddel és virággal búcsúztak a diákok. A város pedig kis ajándékkal köszönt el minden ballagótól. A diákok is szomorú szívvel szakadnak el a várostól, de az új világ is vonzó számukra.
Lőrincz György polgármester a diákok előtt most megnyíló kapukra, az élet szeretetére igyekezett felhívni a figyelmet. De hangsúlyozta azt is, Jánossomorja visszavárja fiataljait, remélve, hogy értékes, alkotó tagjai lesznek a közösségnek. (A beszédet a cikk végén teljes egészében elolvashatják!) A polgármester a JTV-nek kiemelte, az elmúlt években a fiatalok helyben tartása terén keveset tudott előrelépni a város, sokan elköltöztek. Szeretnének kidolgozni egy több pilléren nyugvó programot, amiben a lakás és telekvásárlásokat, a munkához jutást is segítené a város, annak érdekében, hogy a most elballagó fiatalokat már jobban megtarthassa Jánossomorja. Ennek előkészítését már megkezdték, remélve, hogy hamarosan a kellő támogatással tettekké is formálhatják a terveket.
Elballagtak
Péntek délután utoljára csengettek be a központi iskola ballagóinak. Az iskolától két osztály, 39 diákja búcsúzott el. Ottmaradó társaik nevében a hetedikesek mondtak búcsút. A ballagók egy különleges verssel készültek az ünnepre, ami a mai kamaszok életét mutatja be. De az énekkarral közösen, dalokkal is elbúcsúztatták az elmúlt 8 évet. Az évfolyamban sok tehetséges fiatal tanult, akik díjakat is átvehettek munkájukért. Kik a sportban, kik a közösségi munkában, művészetben mutattak példa értékűt. Az iskola dicsőségfala az idei évben is bővült, Maglódi Panna 8 éven keresztül kitűnő tanulmányi eredménnyel végezte el az iskolát, megyei és országos versenyeken is kimagasló eredményeket ért el.
A ballagás díszvendégeként tekintette meg a műsort Dr. Nagy István államtitkár, országgyűlési képviselőnk. Aki előtte a városvezetők kérésére megtekintette a szentpéteri iskolát és az uszodát is, hogy még jobban átláthassa a helyi intézmény gondjait és tehessen a segítség érdekében.
Szombaton a Klafszky tagiskola öltözött ünneplőbe, 13 diák tiszteletére akik ekkor sétáltak utoljára végig az iskola falai között. Hetedikes társaik mindenkitől egy-egy kedves gondolattal búcsúztak. A ballagók pedig egy-egy kedves gondolattal és egy szál virággal mondtak köszönetet tanáraiknak. De a köszönet a diákoknak is járt. Nemes Csaba, a tagiskola igazgatója kiemelte, hogy a ballagó osztály rendkívül sokat tett az iskoláért, annak megmaradásáért.
Az évfolyamból sokan vehettek át jutalmat közösségi munkájukért, tanulmányukért. Idén Mosonszentpéteren is választhattak egy kiváló tanulót, Vaskovits Gergő nyolc évi kiváló teljesítményét jutalmazták ezzel a díjjal. Ezzel idén is két névvel bővül az intézmény kiváló tanulóinak dicsőségfala. Bella Zsolt iskolaigazgató minden ballagónak sok sikert kívánt a következő évekre. A ballagás végén a nyolcadikosok egy-egy lufit engedtek az égbe, azonban most nem a kívánságaikat repítették a lufik, hanem a búcsú gondolataikat.
Lőrincz György polgármester beszéde a ballagók köszöntésén:
Kedves Nyolcadikosok, Tisztelt Pedagógusok!
Egyszer egy híres néprajztudós azt mondta, hogy az átmeneti rítusokra azért van szükség, hogy megkönnyítsék az egyéni életben beálló hirtelen változásokat, az azokkal járó kríziseket, hogy a hirtelen átmenetet lassítsák s kész közösségi formákat, szerepeket bocsássanak az egyén rendelkezésére. A keresztelés, az esküvő vagy éppen a legényavatás is egy-egy átmeneti rítus. Nos, ilyen rítus a ballagás is. Általános iskolás gyerekekből életcélokat kitűző, pályát kereső fiatalokká értetek.
Mi minden változott az elmúlt években? Mennyi minden változott körülöttetek és bennetek? Mennyi minden változott a tantermekben, az iskolában, a városban? Ti is részei voltatok ennek a változásnak. Ti is lenyomatot hagytok Jánossomorján. Hogy a jövőben megálljátok a helyeteket, ahhoz egyre több tudásra lesz szükség. Ám az igazi tudást nem az iskolában kaptátok meg. Amit az iskola nyújtott nektek, az egy jól fölépített váz, egy keret. Egy mankó, ami egész életetekben segítségül lehet. Legyen mindig nálatok, jól jöhet bármikor!
Amit most magatokkal visztek, az már egy csepp történelem, egy szelet a település históriájából. Jánossomorjaiként büszke vagyok rátok, az általatok elért eredményekre! Remélem a jövőben is tovább öregbítitek a város hírnevét!
Most elindultok a magatok útján. Vegyes érzések kavarognak bennetek. Az elszakadás a megszokottól, régi barátoktól, s közben talán már a jövőt várjátok. Rengeteg új élmény: új iskolák, új közösségek; szerelmek, nyári munka, kaland… utazás vár még rátok. S idővel ezek az élmények formálnak majd emberré Titeket. Tanáraitokkal, szüleitekkel együtt csak reménykedünk benne, hogy nem csak gombokat nyomogató gépekké, Facebook-lájkoló automatákká váltok, hanem olyan felnőtté lesztek, akik észnél vannak! Akik nem csak nézik mások életét! Akik élik az életet! „Figyeljenek, hallják? …Carpe… …Carpe, Carpe diem! Éljetek a mának fiúk. Használjátok ki az életet!” – mondta Robin Williams a Holt költők tárassága című filmben. Ez azt jelenti, hogy figyeljünk oda minden napra, minden percre. Lássuk meg a szépet az esőben és a napsütésben! Lássuk meg a jóságot minden embertársunkban! Ne csak a rosszat lessük mindenben! És ha egy csodálatos tájat látunk – ne akarjuk mindig lefotózni! Lássuk meg a szépséget a saját szemünkkel, hallgassuk hozzá a madárcsicsergést és harapjunk hozzá a friss levegőből!
Vegyetek most is egy nagy levegőt! Szívjátok magatokba Jánossomorját! Töltődjetek fel! Vigyétek magatokkal, éljen ott bennetek, legyen támpont az új úton.
Kedves pedagógusok!
Önöknek is megköszönöm városunk nevében az elmúlt nyolc esztendőt! A kitartást, a türelmet, az áldozatos munkát, amit ezekért a fiatalokért tettek – miközben egyre átláthatatlanabb, egyre bizonytalanabb az oktatási rendszer is. Köszönjük, hogy ilyen derék fiatalokkal ajándékozták meg a várost! Kívánom, hogy minél többször lehessenek büszkék tanítványaikra!
Nektek, ballagóknak kívánok sok sikert, szerencsét, kitartást! Engedjék meg, hogy egy Weöres Sándor idézettel fejezzem be mondandómat! „Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése”
