Sokak álltak ki a szentpéteri iskola megmentéséért a szimpatizánsok által szervezett szombati Egy nap a Klafszkyért rendezvényen, ahol sok figyelemfelhívó programon vehettek részt kicsik és nagyok. Az önkormányzati képviselők többsége most az iskola megtartása mellett döntött volna. A végleges szavazásra csütörtökön kerül sor.
Kedves iskolájuk megmentéséért mozdultak újra a Klafszky-szimpatizánok. Gyerekek és felnőttek közösen egy élő szívet formáltak a pályán a szervezők irányításával. Majd sárga lufik kerültek elő, amire a gyerekek egy-egy iskolájuk megmentéséről szóló üzenetet kötöttek fel. Majd a szélre bízták őket, hogy messze vigye az iskolájukért kiálló gyerekek hírét.
Fotógaléria a képekre kattintva
A szülőkkel közösen át is karolták az iskolát a gyerekek. Közel kétszáz résztvevő fogott össze és ölelte át a sokáig mostoha sorsú, és málló vakolatú falakat, most már vidáman, bízva abban, hogy sikerül elérni a célt a sok programmal.
De a jövő vetett hittel dolgoztak egész délelőtt a tavaly megszépült udvaron. Virágokat ültettek az ágyásokba, földet terítettek és megszépítették a kertet. A fűszerkertet pedig érdekes és illatos növények lepték el, amiről tanulhatnak is a gyerekek. A pályázati forrásból és helyi adományokból, segítségből kialakított udvar most az iskola továbbélését várta.
A legfontosabb pillanatok délutánra maradtak. Lakossági fórumot hívtak össze a szervezők és a városvezetés közösen, hogy tájékoztassák a lakosságot és válaszoljanak a kérdésekre. Lőrincz György polgármester és Bella Zsolt alpolgármester egyaránt kiemelte, hogy milyen értékes számukra az az összefogás, amit a szimpatizánsok létrehoztak iskolájukért, és méltatták az akciókat is.
Itt vették át az összegyűlt közel 1200 helyi felnőtt aláírását is, amivel az iskola megmentését támogatták. A szervezők szerint ez nem csak Szentpétert, hanem az egész várost jelképezi, hiszen mindhárom településrészről sokan írták alá. A városvezetés vázolta az összevonás és a péteri iskola felújításának lehetőségeit is, hangsúlyozva, hogy felelős döntést szeretnének hozni jövő csütörtökön, amikor is a testület elé kerül. A vizsgálatok jelenleg azt mutatják, közel 400 millió forintból lehetne megfelelően felújítani a Klafszkyt, ennél egy kicsit többe kerülne az összevonás.
Lőrincz György polgármester tájékoztatójában elmondta, az elmúlt időszakban igyekeztek felmérni a lehetőségeket, hogy felelős döntést hozhassanak. Kiemelte, az önkormányzat fő célja az volt, hogy a legjobb körülményeket teremtsék a gyerekeknek, az esélyegyenlőség elve mentén. A város költségvetése azonban évről évre aggasztóbban korlátozódik. Idén csak 5.5 millió forint állami forrást kaptunk. A helyzet pedig egyre rosszabbnak látszik. A polgármester még a nem kötelező feladatok, intézmények működésének folytatását is féltette a jövőben.
Mint arról már beszámoltunk, az állam annál kevesebb állami támogatást ad a különböző önkormányzati feladatokhoz, minél magasabb az adott település adóbevétele. Jánossomorja e tekintetben talán a lehető legrosszabb helyzetben van, mert túl nagy az adóbevétele ahhoz, hogy kis állami elvonást érdemeljen ki, viszont ahhoz túl kevés, hogy az elvonások ellenére maradjon elég a magabiztos fejlesztésre. A költségvetés 8 százalékát tudjuk csak fejlesztésre fordítani. Az iskolaügy vizsgálata a hitellehetőségekre is kiterjedt, ám a piacon csak nagyon magas törlesztő részletű forrásokat lehetne igénybe venni, ráadásul a megkérdezett szakértők az állami szektorban egyre inkább hallható önkormányzati átszervezések, a kis önkormányzatok esetleges megszüntetése miatt nem is jósoltak jobb paramétereket egy önkormányzati hitelnek.
A város tehát saját forrásra, pályázati sikerre, vagy állami segítségre alapozhat az iskolakérdésben. Ebbe az utóbbi irányba már tettek lépéseket, személyes találkozót beszéltek meg az oktatási tárca vezetőjével, hogy segítségét kérjék – mondta el Lőrincz György. Kiemelte, az oktatás állami ügy, remélhetőleg a gondok pontos feltárása után az állam nem fordul el a Klafszky-iskola megsegítésétől.
A szakmai oldal véleményét is meghallgatták, de a tankerület sem az összevonás, sem a felújítás kapcsán nem emelt kifogást, egyedül azt a verziót nem támogatják pedagógiailag, hogy csak az alsós oktatás maradjon meg Péteren.
Az önkormányzat egy online kérdőívvel is a lakosokhoz fordult nemrég, ahol szavazhatnak és véleményüket is elmondhatják az emberek. Ezt eddig közel 300-an töltötték ki, természetesen nem reprezentatívan, közel 90 százalékuk a péteri iskola felújítása mellett tette le a voksát. A polgármester ugyanakkor hangsúlyozta, elismerésre méltó és példaértékű az a lokálpatrióta összefogás, amit az iskola ügyéért kiállók tanúsítottak.
Több képviselő is megjelent, nem is rejtve véka alá döntését. Így már most a Klafszkynak adta a voksát Winkler László, Dr. Mihályi Zsuzsanna és – bár családi okok miatt távol maradni kényszerült – de az ügy mellett áll Lipovits Máté is. Nemes Csaba tagiskola-igazgató természetesen a Péteri iskola mellett áll.
A pro és kontra érveket egybevetve a döntést a városvezetőkkel is kimondatta a fórum tagsága. Bella Zsolt úgy fogalmazott, sokat gondolkodott és a mérleg két nyelvébe tette az érveket, így az ő szavazata csütörtökön a Klafszky iskoláé lesz. Lőrincz György polgármester is az iskola megmentését szeretné, de csak olyan pénzügyi konstrukcióval, ami nem terheli meg túlságosan a várost. Erre pedig csak állami segítséggel lehet remény.
Az iskola szimpatizánsai szerint a fórum hangulatát érezve talán már nem az a kérdés, hogy a Klafszky mellett áll-e ki a város közvéleménye, hanem az, hogy milyen módot is választanak az iskola felújítására. Nemes Csaba vezető ezért a hitelfelvételt támogatja.
A Klafszky megmentéséért rendezett napot az iskola elől induló fáklyás felvonulás koronázta meg. A menet egészen a városházáig sétált a továbbélést szimbolizáló lángokkal, hogy jelezze a képviselő-testületnek kiállását. Itt Prátser Krisztián, a szervezők egyik vezetője köszönte meg a kiállást, remélve, hogy a mai nap azokhoz a döntéshozókhoz is elhallatszott, akik nem voltak jelen. Zárásként a felvonulók közösen a megújhodásról szóló Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt énekelték el.
Hauptmann Tamás
Az iskolában a diákokat is fogalmazásban kérdezték meg, mit szólnak az ügyhöz. Most a legjobb írásokat közöljük az iskola jóvoltából.
„Szeptemberben kerültem a Klafszky Tagiskolába, és nagyon gyorsan megszerettem a diákok és a tanárok miatt is. Nagyon sajnálnám, ha bezárnák, mert hiányoznának az osztálytársaim és a tanáraim. Igaz, hogy nagyon várjuk a nyári szünetet, és nem mindenki szeret tanulni, de kérem, ne vegyék el tőlünk az iskolákat!” (Dunai Anna, 6. osztály)
„Már hét éve járok ebbe az iskolába. Nagyon a szívemhez nőtt, és nem szeretnék a jánosi suliba járni. A Klafszky már elmúlt száz éves és szeretnénk, ha a mi fiaink, lányaink és unokáink is ide járhatnának. Hadd legyenek ők is olyan büszkék erre az iskolára, mint mi vagyunk! Kérjük Önöket, ne zárják be az iskolát!” (Rigó Anna, 6. osztály)
„Szerintem ez egy nagyon jó iskola. Jók az órák, a tanárok és nagyon tetszik az udvar a virágokkal. Sok minden köt ide. Jó itt játszani, és tetszik, amikor közösen szépítjük a környezetet. Fettik Bence és Tóth Evelin szülei finom pörköltet csinálnak, amikor kinti rendezvényünk van. Péter Annabella és Vámosi Mirtill anyukája isteni palacsintákat süt. Örülök, hogy tehetünk valamit az iskola bezárása ellen. Ezért hordtuk a klafszkys szalagot, és tovább szépítjük az udvart. Remélem ez nem volt hiábavaló.” (Patócs Laura, 5. osztály)
„A két idősebb testvérem is ide járt, egyértelmű volt, hogy én is klafszkys diák leszek. Ha másik helyre kéne mennem, az biztosan nagyon megviselne. Én innen szeretnék elballagni.” (Holhós Simon, 5. osztáy)
„Szeretem az iskolámat, szeretek ide járni. Elkezdődött itt egy felújítás, amiben mi gyerekek is részt veszünk. Van egy szép nagy udvarunk, amit nem minden suli mondhat el magáról. Vannak kültéri padok és asztalok, amik nagyon jól néznek ki.” (Tóth Dávid, 6. osztály)
„Ez az iskola jelenleg ugyan nem a legszebb, de sok gyereknek, köztük nekem is, nagyon fontos. Az udvar szép, tágas, füvesített. Kedvencünk a focipálya, ahol sokat játszunk. Az osztálytermünk nagy, a padok három személyesek. Előttem a Lili ül, mögöttem senki, mellettem a Dávid. A tanárok kedvesek. Nagyon megszerettem ezt az iskolát, mivel már hat éve járok ide. Szeretném, ha nem zárnák be, mert innen akarok elballagni. Remélem, ez így is lesz.” (Maticsák Gergő, 6. osztály)
„Az iskolám ugyan régi, de nem szeretném, hogy bezárják. Azért írom ezt a fogalmazást, mert talán ezen is múlik, hogy megmaradjon a suli. Már hat éve ide járok, és remélem, itt lehetek nyolcadik végéig. Sok emlék köt ide. Azt gondolom, a közös felújítással segíthetünk az iskolánknak.” (Hencz Cintia, 6. osztály)
„Nem akarom, hogy bezárják a Klafszkyt, sok emlékem van róla. Itt szereztem barátokat, szeretek ide járni. Itt mindenki rendes mindenkivel. Ez az én iskolám is, és bármit megtennék, hogy megmentsem. Igaz, hogy régi az épület, de szép. Nem kéne bezárni, inkább egy új iskola kéne a helyére.” (Benedek Roland, 6. osztály)
„Amikor óvodából átkerültem a Klafszky iskolába, még nagyon furcsa volt minden. Aztán gyorsan megszoktam az új környezetet. Az évek során sok változás történt. Megújult néhány terem és az udvar. Az iskola közel van a házunkhoz, így nem kell korán kelnem. Fontos az is, hogy nem kell átkelnem a forgalmas főúton, hogy eljussak ide. Hét éve ide járok, soha nem fordult meg a fejemben, hogy átmenjek egy másik suliba. Itt minden nap ismerősök között vagyok, máshol biztosan nem érezném ilyen jól magam. Nem szeretnék minden reggel átbiciklizni Jánosra, a nagy forgalomban. Remélem, itt fejezem be a nyolcadikat és innen ballagok el.” (Istók András, 7.osztály)
