A Montague és a Capulett család harcát hozta az idei Gödör Nap, ugyanis a Moson-Szél Egyesület tagjai a Rómeó és Júlia musicalt állították színpadra. Az amatőr színészek minden évben egy ismert darababot dolgoznak fel és hoznak a helyi közönség elé.
Gondolatban és a színpadon is egészen Veronáig utazhattak a nézők múlt hét szombaton a pusztasomorjai parkban. Az utazásban pedig helyi és környékbeli amatőr színészek segítettek. Rómeó és Júlia talán a világ legismertebb története, amely egy családi viszály miatt tiltott szerelem tragédiájáról szól. Ennek musical-változatát Gerard Presgurvic szerző jegyzi.
A színészeknek nem volt könnyű dolga a színdarab előkészítésekor, mivel a történetet mindenki ismerte, a dalok nehezek, a darab táncai, díszletei pedig szintén magasra tették a mércét. A társulat azonban nem verte le azt, sőt, amint a több száz néző tapsvihara is jól mutatta. Az sem könnyítette meg a dolgukat, hogy több színpadon, többféle feldolgozásban láthatták már a darabot az érdeklődők, ez a mostani azonban egy kicsit más volt. Jégh Dávid rendező elmondta, 2008-ban csinálták meg először a művet, Rajkán. E társulattal azonban, bár a musicalt követték, igyekeztek az eredeti drámához is jobban visszanyúlni, így a rendező-szereplő sokkal inkább a sajátjuknak érzi az előadást.
A társulatban jánossomorjai és környékbeli színészek és táncosok szerepeltek. Sokan közülük már a tavalyi Gödör Napon rendezett előadásra is együtt készültek, de a csapat nagy része kicserélődött, így nem csak az új darabbal, hanem az új társulattal is meg kellett ismerkednie a szereplőknek. Azonban mindenki teljes szívvel készült, tavasztól kezdve a próbákat, és a finisben egy egész héten át „edzőtáborozva” a művelődési házban, sőt, a díszletet is maguk építve. Az akarat töretlen volt és ezt siker koronázta, mondta el a JTV-nek Nikházi Árpád producer, szereplő, az egyesület elnöke.
Más színjátszó csoportokból is érkeztek szereplők, akik hamar beilleszkedtek az új társaságba. A Rómeót magabiztosan, kiválóan éneklő Nagy Gábor húga révén került a társulathoz, aki a Dadus szerepét alakította – kiemelkedően – a darabban, és így a csapatban dolgozó barátai kérték, vállalja el a címszerepet. – „Jöttünk, próbáltunk, megszerettük egymást, nagyon jó volt és szerintem nagyon jól sikerült az előadás, az idő is kegyes volt.” Valóban, az előadás alatt térségünkben csak Jánossomorjára nem csapott le a vihar, bár végig villámlott a színpad hátterében, és a város illetékesei már a rendezvény megszakításának eshetőségével is számoltak. A Moson-Szél Egyesületet a város és sok helyi és környékbeli civil is támogatta az idei előadás megszervezésében. Őket tapsvihar dicsérte a darab végén.
Bár akadtak gyermekbetegségek a színpadi mozgásban, kitakarásokban, ahogy a túlzásba torkolló szimbólumhasználatban, vagy a színészi játékban, mégis, ezt csak a teljesség kedvvért kell elmondanunk. Mert az ellenoldalon óriási teljesítmények álltak, kiváló énekeket hallottunk, magabiztos színpadi jelenlétekkel találkozhatott a néző. Ha pedig azt is tekintjük, hogy a színpadon állók jánossomorjai és mosonmagyaróvári barátok, ismerősök, korántsem egy rutinos, stabil társulat, akkor teljesen indokoltak a vastaps utáni könnyek, ölelések. Jó lenne még látni a darabot, de legalábbis jövőre egy másik művet a csapattól!
JTV – Kajtár Éva – Hauptmann Tamás
