-hirdetés- -hirdetés-

Az egyiknek a rögtön is késő, a másik látni szeretné, mire költünk, és van, aki még mindig az esetleges összevonás rémét festi a péteri iskola rossz falaira… Az idei költségvetés legnagyobb kérdése ismét a Klafszky sorsa volt, amely már sokadszor áll az ítélőszék előtt. Az éves beruházási költség szinte egészét a Klafszky-iskolára fordítaná a képviselők egy része. Másik részük még a szakértői vizsgálatokra várna, hogy felelősen döntsön az iskola felújításáról. – Itt rekedtek meg a tárgyalások a múlt szerdai képviselő-testületi ülés végén, este fél tízkor, öt és fél órai ülésezés után.

 

Fel- vagy lehúzzák? Mi lesz veled Klafszky?

Több kisebb idei felújítást elhalasztva egy célzott, nagyobb tartalék-alapot hoztak létre a képviselők az idei költségvetésben. A több mint 80 millió forint akár a Klafszky Katalin Tagiskola felújítását is szolgálhatja, erre minden képviselő utalt az ülés alatt, szinte folyamatosan – látszott, hogy az előkészítés alatt már sokszor felmerült ez az elképzelés. A megfontoltság és a heves lelkesedés azonban még összeütközött az ülésen.

 

 

 

Félmilliárd

1 milliárd 181 millió a város idei költségvetése. Az iparűzési adó tavaly az eddigi egyik legjobb gazdasági évet mutatta, közel 540 millió forintra kerekedett. (Ebben benne van az év végi adófeltöltés is, amely a cégek gazdasági várakozásai szerint megsaccolt, úgymond adóelőleg az önkormányzatoknak, vagyis, ha a várakozások nem jönnek be, ebből még akár vissza is utalhat az önkormányzat, így ez a közel 30-40 milliós tétel bizonytalan is lehet.) Idén a fentiekre alapozva 500 milliós iparűzési adóbevételt tervez a város. A teljes bevételt 940 millió forintra várják, közel 100 millióval többre, mint a kiadást. A tartalékok is erősek, nem sok minden rengetheti meg a városkasszát.

Több mint 170 milliós a város tartaléka, amit idén először kettéosztottak: Fele általános, biztonsági tartalék lett baj esetére. A másik felét, 86 millió forintot céltartalékként tették félre – ilyen eddig még nem volt. Ez biztosítja a jövő évben induló Uniós pályázatok önrészét, és a nagyobb, saját beruházások árát. Mindez garantálja – mondta Luka János, a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság elnöke, hogy ne aprózzuk el a pénzt a nagyobb felújítások elől.

 

 

A fontos célok között az iskola ügyének rendezését, a csatorna- és vízelvezetés megoldását, járdaépítést és esetleg kerékpárút-építést is felsoroltak, de konkrét döntést nem hoztak erről. Az azonban többször elhangzott, nem szeretnék, hogy a nagy összegek elaprózódjanak sok kisebb felújításra, és a nagy beruházások ezért elmaradjanak. Azt sem szeretnék, ha olyan kis összegű beruházások jellemeznék a tartalék elosztását, ami nem a testület, hanem – aktuális testületi ülés híján – a polgármester döntése. Luka János azt is kikötötte, az év közben jelentkező, most még nem várt kiadások fedezetének megtalálását nem az általános tartalék terhére, hanem más kiadási tételsor csökkentésével kell kezdeni. Magyarul, új ötletet leginkább csak akkor valósíthatunk meg, ha valahonnan elveszünk.

 

Sok kis érvágás

 

Bár minden idők egyik  legjobb iparűzési adóbevételét hozta a tavalyi esztendő, szinte  pánikszerű megszorításokkal fog nagy fejlesztésekbe a költségvetés: Sok eddig tervezett, kisebb fejlesztés látja kárát a nagy tartalék képzésének: Jóval kevesebb jut például a belterületi utakra – A 29 milliós keretet megnyírták, 7 millió forint maradt e tételnél, ami útjavításokra és a remélt pályázatok önrészére elég. A központi iskola belső ajtócseréi is a füstbe ment tervek sorát gyarapították. Tavaly az önkormányzat és a segédkező Örökség Kulturális Egyesület összefogásában kiválóan haladt a művelődési házat tehermentesítő pusztasomorjai közösségi ház felújítása, így annak befejezése is várható volt idén. Az erre szükséges 6,5 millió forint közel felét azonban az iskolafelújítás oltárán feláldozta a város és az egyesület, így arra idén három és fél millió jut. A hengermalom ígért idei felújítása is kimaradhat – 2014-ben szigetelték a tetőt, most a tetőzet tartósságához fontos csapadékvíz-elvezetés következett volna – ez azonban a jelen állás szerint vakvágányon vesztegel még egy ideig.  A kampány során sokak által szükségesnek tartott köztéri kukákat, padokat sem vásárolnak. Ugyanakkor például 8,6 milliót költenek az uszoda tetőzetének felújítására, ami nem várhat tovább, de a pusztasomorjai iskola melletti, mára életveszélyesen leromlott grund rendbetételét is elhatározták. A civil szervezetek sem normatív-jellegű támogatást és kis értékű támogatásokat (KOS pályázat) kapnak ez évtől, hanem pályázniuk kell, igaz a tavalyi 32 millióhoz képest megnövelt, 38 milliós keretre.

 

 

 

Rezsicsökkentés?

 

Luka János a nagy beruházási tartalék ellensúlyozására a működési kiadások 10 százalékos csökkentését is hevesen szorgalmazta, ami jórészt a város rezsijét érintené. Takarékoskodnának például az intézmények fűtésével, a vízhőmérséklettel az uszodában és a közvilágítást is megreguláznák – ellenőriznék, mikor kell nélkülöznünk sok utcában a világítást, holott fizetünk érte. Hogy a 10 százalékos elvárás mennyire megalapozott és elérhető, vagy mennyire behasalt adat, arról nincs információnk, a bizottsági elnök inkább az így elérni vágyott 30 milliós megtakarítás általa vélt szükségességét hangsúlyozta. Az biztos, hogy a felelősebb energiafogyasztás szükséges és hasznos intézményi szinten, mondta el Luka János, függetlenül attól, hogy 5 vagy 10 százalékot sikerül is megtakarítanunk.

 

Visszakérték az iskolapénzt

 

Az ülés elejétől a levegőben lógott, hogy a céltartalék java részét a Klafszky-iskola kérdésének megoldására szánnák. A részletekben azonban már voltak nézetkülönbségek: Hogy mit is kezdünk, kezdhetünk a péteri iskola épületével, azt szakemberek bevonásával, egy felmérés készíttetésével döntötték volna el többen, így a polgármester, az alpolgármester – és iskolaigazgató –, és a pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke is. Ők legkésőbb májusig akartak döntést hozni erről, erre kérték a testületet is – a megfelelő felmérésre pedig már szakembereket is megkerestek.  Így szerintük legkésőbb tavasz végéig világosan látnák, mit tehetünk egyáltalán a Klafszky épületével, és a saját erő mellé nyerhetünk-e még rá támogatást, pályázatot. Luka János utalt arra, hogy felelősséggel akarnak dönteni. Mindenki a péteri iskola helyben tartását szorgalmazza, de végső esetben akár a költözés is szóba kerülhet – számolt a legrosszabbal is az elnök. Mint mondta, az ember nem vehet meg egy száz litert fogyasztó autót, mert csak két millió forintba kerül.

 

Ezzel szemben volt, aki gyors sikert szeretett volna kivívni az iskola-felújításban és 76 millió forintból új tornateremet építtetne – a pénzt pedig a céltartalékból és más kisebb összegek ide vonásával különítené el. Nemes Csaba képviselő, a tagiskola igazgatója arra hivatkozott, egy korábbi bizottsági ülésen már felvázolták annak a tervét, hogy 76 millió forintból elindítják egy péteri tornaterem megépítését. Ezzel a döntéssel ő nem is várna a szóba került felmérés elkészültéig, hiszen a tornateremre mindenképpen szükség van. Csakhogy a pénzügyi bizottságon számon kért 76 millió szóban megvitatott lehetőség maradt az előkészítő ülésen, nem vált végleges javaslattá. Az pedig külön megnehezít a munkát – mondta Luka János, hogy a szerdai testületi ülés elején elfogadott költségvetést a 20. napirendi pontban (Ez volt hosszú évek legtöbb napirendjét tartalmazó ülése egyébként!) változtatta volna meg az egyéb ügyek között benyújtott javaslat. Igaz, e szándékára már korábban is utalt Nemes Csaba.

 

 

Luka János a tornaterem-építés ellen azt hozta fel, hogy akad példa arra, hogy a település önkormányzata és a sportegyesülete közösen épít tornacsarnokot a régióban. A pénz jó részét az állami sporttámogatási program keretében felajánlható társasági adó formájában, helyi cégektől kapták. Szerinte Jánossomorja körüljárhatná a lehetőségeket, hátha mi is felépíthetünk így egy termet, pályát. Így a nagy beruházási keretet fordíthatnánk az iskola más részeire. Szerinte akár 50 millió forint is összejöhet ebből, így már csak ezért is érdemes lenne várnunk, puhatolóznunk.

 

 

Luka János hangsúlyozta, nem az iskolabezárás mellett áll, hiszen pusztasomorjaiként már megélt egy iskolabezárást, sőt, amikor a somorjai óvódát fenyegette a megszűnés veszélye, felajánlotta, hogy saját zsebből is segít fenntartani az ovit – ezt egyébként még most is fenntartja, ha újból sötét felhők gyülekeznének az óvoda felett. Ugyanakkor azonban látni kell, mondta, hogy koncepciótlanul, a határozott tervekkel ellentmondó intézkedésekkel kezeltük félre az iskola ügyét évek óta.

A kettősségben van valami, ugyanis még érvényben van az négy éves döntés, miszerint az önkormányzat célja a két iskola Jánoson való összevonása. Az időközben állami irányítás alá kerülő iskola számára a vezetőség ezt nem tartja szükségesnek, nem kíván változtatni a helyzeten. Az elmúlt két évben az önkormányzat komoly összegeket fordított a péteri iskola felújítására. – Ez egymásnak ellent mond, tehát sürgős lenne egy átgondolt, hosszú távú, biztos terv az iskola helyzetének rendezésére. Egy olyan terv, ami nem pályázatfüggő, amit erős akarttal végig is viszi, menedzseli a város – utalt rá Luka János.

Nem csak pénzügy a város

 

„Meggyőződésem, hogy az önkormányzat nem kizárólag gazdasági érdekek mellett kell, hogy döntsön!” – Ezt már Bella Zsolt válaszolta Luka Jánosnak, mondván, az iskola ügye nem csak pénzügyi, hanem lélektani kérdés is. Luka János azonban felidézte a négy évvel ezelőttieket, ahol a két igazgató még az iskolák Szentjánoson való összevonása mellett tört lándzsát. Megkérdezte, mi változott meg azóta? Nemes Csaba válaszul elmondta, ő szakmailag még most is az összevonást látja jónak, még akkor is, ha – most már biztosan látszik – sokkal drágább lenne, mint a Klafszky helyben való felújítása. Az iskolát fenntartó állami források azonban nem bíztatnak e téren segítséggel, pályázat nincs, hitelfelvétel nélkül pedig ez csak úgy működik, ha az elkövetkezendő években 50-60 milliót el tudunk e célra költeni. Az iskola megtartását és a péteriek kötődését iskolájukhoz fontos dolognak kell tekinteni – ez világlott ki több képviselő hozzászólásából is.

 

 

Luka János a vitában egyetértett azzal, hogy az iskolák ügye nem csak építési és beruházási kérdés. Az oktatás minősége terén azonban hasonló fejlesztések szükségesen szerinte, aminek élére állhatnának a vezetők – ilyen például a német nemzetiségi nyelvoktatás a szentpéteri tagiskolában.

 

Tanár úr kérem…

 

A Klafszky-ügy holtpontra jutott az ülés végén, a felek között határozott véleménykülönbség alakult ki, így egy rendkívüli ülésen újra megtárgyalják a kérdést.

A sietség és az óvatosság közötti vitaként összegezhetjük a Klfaszky-ügy jelenlegi holtpontját, annál is inkább, mert – legalábbis érthetetlen módon – arról nem döntöttek, hogy visszavonják-e azt az érvényben lévő testületi döntést, amely szerint a cél az iskolák összevonása Szentjánoson. Egy olyan döntést, amit már többször is felülírt az idő, amelyre nincs meg a megfelelő anyagi háttér és a társadalmi bázis sem, sőt, a város az elmúlt pár évben több tízmillió forintot költött a péteri iskolára, egy hosszú távú felújítás részeként. (Érdemes elolvasni épp egy éve keletkezett cikkünket itt.)

Az érthetetlenséget fokozza, hogy a testület elé beadvány is került ez ügyben az ülésre Prátser Krisztián külsős tagtól, az ülésen pedig Lipovits Máté is energikusan szorgalmazta e javaslat segítségével az érthetetlen helyzet megszüntetését. Erre azonban, a már korábban benyújtott 76 milliós javaslat miatt nem volt lehetősége.

Végül is úgy tűnt, a képviselőtestület saját lábába botlott: Mintha az egyik láb egy lépés helyett mindjárt kettőt akart volna megtenni, míg a másik láb óvatosságból megtorpant.

 

 

Hauptmann Tamás