A tízéves Canto Excolo Kamarakórus kapta a Jánossomorja Kultúrájáért Díjat 2014-ben – a város zenei kultúrája érdekében végzett évtizedes, kiemelkedő tevékenységükért. A díjat a szerdai Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott gálaműsoron adta át a Jánossomorja Kultúrájáért Közalapítvány.
A díjat 2005-ben alapította a közalapítvány, annak érdekében, hogy díjazza azokat, akik a kultúra és művészetek terén kiemelkedőt nyújtanak vagy nyújtottak városunkban.
A 2004 októberében alakult kórus még abban az évben, december 22-én adta első koncertjét adventkor, a mosonszentjánosi templomban. A karácsonyváró előadás azóta hagyománnyá vált. A kórus gyakori résztvevője a helyi rendezvényeknek, évente 8-10 előadást tartanak itt és környékünkön, vagy akár Nagyfödémesen. Repertoárjukban a klasszikus kórusművek és könnyűzene is helyet kap. 2008-ban a Magyar Kórusok és Zenekarok Országos Szövetsége arany minősítéssel tüntette ki a társulatot. Két alkalommal énekeltek közösen a legendás jánossomorjai pedagógus vegyeskarral és több helyi kórussal is együttműködtek már. 2006-ban csatlakoztak a Társaskörhöz.
Az a célunk, hogy átadjuk azt az élményt, amit az együtténeklés okoz nekünk, mondta köszönő szavaiban Szabó Attila kórusvezető. A díjátadás után együtt énekeltek a Canto tagjai a közönségnek.
A díjat 2006-óta adják át, az elismert személyek és intézmények között találjuk például a Kozma Galériát, Herman Antal tanárt, a Jánossomorjai Fúvós Egyesületet, a Társaskört és Karácsony Gézát is.
A jánossomorjai műsorban elsőként a tavalyi díjazott fúvós egyesület muzsikált. Ezt követően Nikházi Árpád a Mosonszél egyesület tagja vidám prózát adott elő a magyar nyelv szépségéről. A Tititá Néptánccsoport táncszínházi előadásán az emberi lét szakaszait, értelmét dolgozta fel moldvai táncokkal és a magyar irodalom nagy alakjainak soraival. Wennesz József Károly, a JFE elnöke beszédében a Himnuszt méltatta, majd ezután került sor a díjátadóra.
A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünneplik január 22-én, 191 évvel ezelőtt, 1823-ban ekkor fejezte be Kölcsey Ferenc a Hymnusz kéziratát. A magyar nép szenvedéseit és reményeit magában foglaló ódát 1844-ben Erkel Ferenc zenésítette meg, ami 1903-tól lett törvényileg elfogadott nemzeti himnuszunk.
JTV
