Október hatodika, vasárnap az 1848-as magyar szabadságharc vérbe fojtásának és a megtorlás áldozatainak gyásznapja. A Központi Iskola felsősei pénteken délelőtt emlékeztek meg az akkori eseményekről. Az idei évben a gyerekek Winklerné Prémus Klára segítségével készítették a megemlékező műsort. Felidézték a 164 éve Aradon és Pesten történt kivégzéseket, láthattuk a vádlóik előtt is hazafiasan kiálló tábornokokat, a kivégzett miniszterelnököt, de versekkel és énekekkel is tisztelegtek az áldozatok előtt. Az iskolák minden évben műsorral emlékeznek az aradi vértanúk ünnepére. Október 6-a 2001 óta nemzeti gyásznap.
Akik értünk haltak
- augusztus 23-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert. A tábornokok azt hitték, hogy az oroszok megvédik őket Haynautól, de ez nem így történt. Augusztus 22-én a magyarokat megfosztották fegyvereiktől, majd másnap átadták őket az osztrákoknak. A kihallgatások augusztus 25-én kezdődtek meg Aradon, a kivégzések hivatalosan október 6-án indultak, a bécsi forradalom egy évvel azelőtti győzelmének napján.
Október 6-án először a golyó általi halálra ítélteket végezték ki – a sortűzlövők szakaszába állítottak a bécsi forradalom kényszersorozott katonái voltak – Schweidel Józsefet, Kiss Ernőt, Dessewffy Arisztidet és Lázár Vilmost. Ezután következtek az akasztófára ítélt tábornokok, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezich Károly, Nagy-Sándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly. A tábornokok kivégzése után holttestüket elrettentésként közszemlére tették, majd sáncárokba és vesztőhelyre temették őket. Batthyány Lajost ugyanezen a napon Pesten állították kivégzőosztag elé.
A forradalom és szabadságharc miatti megtorlás azonban nem velük kezdődött és nem is ért itt véget. Az osztrák hadak már több statáriális kivégzést hajtottak végre, ahogy az ország belseje felé haladtak, polgárok, forradalmárok, a függetlenségi okiratok kidolgozói, gerillák, a forradalmárokat segítők estek áldozatul a bosszúnak. A fegyverletétel is felszította a vérszomjat, hiszen a magyarok az oroszok előtt tették le a zászlókat, jelezve, hogy ki is győzte le a magyar szabadságharcot. Világos után számos honvédet végeztek ki, nemcsak Aradon, és sok politikusnak is életével kellett fizetnie, ha valamilyen része volt a függetlenség kikiáltásában. A nemzetközi tiltakozások miatt Ferenc József 1950. májusában mentette fel hivatalából a megtorlásokat vezető, vérszomjas Haynaut.
A szabadságharc véres megtorlása során legalább 130 embert végeztek ki, több százan kerültek börtönbe és mintegy 40-50 ezer honvédet soroztak be büntetésképpen a császári hadseregbe. A bujdosó honvédek egy része a betyárvilágban talált menedékre, a betyárok, sebesült honvédek bujtatása, élelmezése, segítése a szabadságharc utáni évtizedben ezért szinte általános volt az országban, főként az idegenből idevezényelt cseh, lengyel és osztrák csapatok elől – mintegy a szabadságharc, ellenállás szimbóluma.
K.É. – JTV
