-hirdetés- -hirdetés-

Légi harcok a fejünk felett; világörökség kicsit jánossomorjaiasan; vagy épp a hortobágyi munkatáborokba internált helyiek. Érdekes témák töltik meg a nyolcadik évébe lépett Jánossomorjai Füzetek idei számát, ami a Városnapok óta már kapható. A város ünnepén már vásárolhattunk a legújabb Jánossomorjai Füzetekből, de a héten már a könyvtárban és egyes üzletekben is kereshetjük a legújabb számot. A helytörténeti és kulturális periodikában most a történelem uralja az oldalakat. A helyi emlékezés komoly hiányait betöltő írásokat publikál a Füzetek, vagy épp a történelmi visszatekintésünk során eddig árnyékben maradt témákat fed fel és tár a nyilvánosság elé.

Veres Dávid például a mai Jánossomorja légterében zajlott légi harcokat, bombázásokat vette górcső alá. Izgalmas visszaemlékezések, jó képi anyag csábítja az olvasót. A lelkes helytörténet-kutató a kommunizmus-szocializmus sötét éveibe is elkalauzol bennünket: akkoriban nem kellett sok, hogy az internáló- és büntetőtáborok valamelyikében kössenek ki azok, akikre a rendszer rossz szemmel nézett. Nemcsak a recski tábor vagy az Andrássy út 60. nyelte el a „népellenségeket”, hanem a Tisza és a Hortobágy térségben alakult internálótáborok is. A kényszermunkások közül többen a mai Jánossomorjáról kerültek oda, az ő keserű sorsukkal, életösztönükkel is megismerkedhetünk.

Aszt Ágnes mosonmagyaróvári régész-muzeológus most az Árpád-kori vármegyerendszer kialakulását vizsgálja meg, különös tekintettel Mosonra. Ezen belül pár érdekes helyi vonatkozású tényre is felhívja a figyelmet.

Oktatástörténetünk akadályt nem ismerő kutatója, Herman Antal most a mosonszentpéteri római katolikus óvoda és elemi leányiskola alapítását fedte fel, jó néhány, eddig tisztázatlan, ám lényeges kérdést megválaszolva. Hűen bemutatja azt a közösségi akaratot, összefogást is, ami végigkísérte a múlt század eleji alapítást.

Jánossomorjai szerzőket is rendszeresen bemutat a kiadvány: most Kovács Imre Jánossomorja Tiszteletbeli Polgára örvendezteti meg egy írással a történelemszeretőket. Az első világháború magyar részvételét tárja elénk, korabeli szemtanúk idézeteivel, szemelvényekkel; ezáltal pergővé, érzékletessé teszi a sorsunkat mind a mai napig befolyásoló világégés kicsi és apróbb pillanatait is.

Az UNESCO által a világörökség részévé emelt matyó hímzésre mi is büszkék lehetünk. Hauptmann Tamás a kitelepítés után ide költöző matyók életét villantja fel nemcsak történeti, hanem népművészeti szempontokat is vizsgálva. Az egykori idetelepültek sorsába betekintve láthatjuk azt is, hogyan alakult át itt helyben a matyó hímző kultúra.  A helytörténet mellett a művészetet is képviseli az anyag, a belső borítókon az itt készült hímzésekben is gyönyörködhetünk.

A füzetet a Jánossomorja Kultúrájáért Közalapítvány adja ki az önkormányzat támogatásával. A Szent István szobrot megjelenítő borító és tördelés Hoffka Helga munkája.

 

 

 

JTV