Mindegyikünknek megvan a maga keresztje, de Jézus mindig ott van, és segít nekünk felemelni azt. Jézus a megváltást, a reményt és a támaszt jelenti a hívő embereknek, azt, hogy sosem vagyunk egyedül. Ezt ünnepeljük húsvétkor, mondta el Kótai László atya. Mint minden évben, most is mindhárom településrész helyet adott az egyház húsvéti szertartásainak.
Jézus pénteki keresztre feszítése után a harmadik napon feltámadt, megváltást és reményt adva az emberiségnek. A kereszténység legnagyobb ünnepe nagycsütörtökön kezdődött Pusztasomorján. Az oltárfosztás mellett ekkor hallgatnak el a csengők, harangok, jelképezve, hogy Jézusért nem emelt szót senki.
Pénteken hagyományosan az idén felújított Liget utcai Kálváriánál járják végig a Borsa Antal szobrászművész készítette stációkat.
Péntek este a szentjánosi templomban tartott igeliturgián Jézus szenvedését idézték fel, elénekelve a passiót. Az évenként egyszeri tisztelgést, a kereszthódolatot is ekkor tartják.
A Vigília az év legszebb szertartása, a tűz megáldásával kezdődött Szentpéteren. Szombaton sötétedés után már vasárnapot ünneplik a hívek. A húsvéti gyertya Jézus feltámadását jelképezi, akinek fénye beborítja a templomot. Megszólalnak a csengők, harangok, orgonák is.
Századokon át csak húsvét vigíliáján keresztelték, voltak, akik most vették fel a keresztséget. Ezután körmenettel hirdették Jézus feltámadását a hívek a templomtéren, szakadó esőben énekelve.
A húsvét közösségi ünnep, sokan tartják fontosnak, hogy Jánossomorján menjenek el a templomokba, a plébános megköszönte, hogy mindhárom településrészről sokan jöttek el szombat este.
Kótai László atya a JTV-nek elmondta, a húsvét közösségi ünnep, mégis, a lehető legszemélyesebb, hiszen a Jézushoz való utat mindenkinek magában kell keresnie. – Én egyetlen dolgot tudok tenni itt: tüzet gyújtok, világosságot hozok és sugárzok az emberekbe. A húsvét egy személyes ünnep. Az élet keresztjei mindenkinek megvannak, születésünk óta tele vagyunk nehézségekkel, amit mindenki cipel magával több-kevesebb ideig. Van aki ebben segít nekünk, amit vagy elfogadunk , vagy nem. Van, aki roskadozik és a végén belepusztul. Depis lesz, öngyilkos, negatív lesz a kisugárzása, mert nem bír a nehézségekkel. De Jézus azt mondta, nem hagylak árván titeket, veletek vagyok az idők végezetéig. Jézussal az ember aki tudja, hogy van valakim, akkor is, ha egyedül vagyok a szobámban, nos, akkor sem vagyok igazán egyedül, mert ő velem van. Ha ezt valaki tudja, akkor sosincs egyedül. Ha ezt valaki megérzi, belülről fakadóan, akkor van értelme az életének. Az mondta Jézus egyszer: szánom a tömeget. Azért mondta, mert olyan fajta embereket látott, akik, mint ma, elmennek a munkahelyre, megkapják a bért, vesznek rajta cigit meg benzint, és lassan leszalámizódik az életük. Az én életem is persze, annyi különbséggel, hogy én a hitemmel tudom, hogy van hova, még egyszer nem kell visszacsinálnom az életemet, mert tudom, hogy jó helyre megyek. Ez a kereszténység értelme és lényege. A kereszteket hordozzuk, de hogy van-e valaki, aki ott van velünk és segít felemelni, ez a kérdés! Éreznem kell, hogy Jézushoz tartozom, és ő velem van a világ végezetéig.”
A húsvét a tavasz eljövetelének, az élet újjászületésének ünnepe is, így a korai társadalmaktól fontos szerepet tölt be az emberiség életében.
Hauptmann Tamás
