Csokorba szedték a Luca-napi szokásokat az óvodások. Szerencsét hozó szalmát szórtak, mondókáztak, regöltek, és a szerelmesük nevét rejtő gombócot főztek. Az Aranykapu Óvoda nagy gondot fordít arra, hogy a népi kultúrával, népi hagyományokkal korán megismerkedjenek a gyerekek.
A jánosi oviban kis jelenetben gyűjtötték össze a Luca napjához kötődő népi hiedelmeket. Láthattuk a háznál összesereglő lányok játékait, mondókáit – akiknek aznap nem szabadott dolgozni, különben rontás jön a házra, ezért a ház körüli munkákat a férfiakra bízták. Megtudhattuk a Luca-napi gombóc titkát, amibe egykor a falubeli legények nevét főzték bele az eladósorú menyecskék, és ebből próbálták megjósolni, kinek ki lesz a férje. Az ovisok gyurmagombócaiba a csoport fiúinak jele került.
A megérkező lucázó legények aztán jókívánságokat regöltek a háziaknak némi csemegéért, ételért. A kívánságokat beteljesítő szalmát körbeszórták a konyhában, azzal, hogy a gazdasszony tegye azt a tyúkok alá.
Luca napján mindhárom oviban eljátszották ezt az ősi, termékenységhozó szokást, volt, ahol családi házakat is meglátogattak a gyerekek. A Klafszky-iskolában szintén tartottak alakoskodást.
Luca napja a Gergely-naptár bevezetése előtt a téli napfordulóra esett, aminek varázslatos erőt tulajdonítottak a régiek. Ezért rengeteg népszokás, hiedelem kötődik ehhez a dátumhoz.
HT
