Egy-egy pont a márciusi követelésekből, egy-egy név az érte meghaltak közül, mindegyikért egy mécses gyulladt az iskola aulájában hétfőn. Párhuzamot vont a kivégzett aradi tizenhárom és a márciusi tizenkét pont között a Klafszky-tagiskola gyásznapi műsora. Közérthető szimbólumokkal igyekezett elmondani azt, hogy a magyar harcok vérbefojtása a nemzet szabadságának letörése is volt. Éreztetni akarta a gyerekekkel, hogy a vértanúk a magyar szabadság eszméjéért áldozták életüket és haltak mártírhalált, azért, amit olyan boldogan ünneplünk március 15-én.
A hatodik osztály és az énekkar műsora az egyszerű, letisztult mondanivalóra törekedett. A vértanúk nevei egy-egy márciusi követeléssel együtt hangzottak el, mintha minden vértanú halálával egy elveszett volna a kivívott követelések közül. A 13. vértanúhoz a 12 pont záró felkiáltását, a legyen szabadság, egyetértés, testvériség mondatot mondták el a gyerekek.
-„Október hatodika nélkül nem tudunk igazán ünnepelni március 15-én. Amilyen vidámak vagyunk akkor, olyan csendben kell visszagondolnunk most azokra az emberekre, akik büszkén haltak meg hazájukért.” – mondta a műsor elején Prátser Krisztián, az iskola történelemtanára, a hatodikosok osztályfőnöke. Hangsúlyozta, hogy a Habsburgok sértett büszkeségükben álltak bosszút, hiszen a magyarok – jelezve, hogy nem az osztrákok győzték le őket – az orosz csapatok előtt tették le a fegyvert.
A megtorlás nemzetközi felháborodást keltett, de csak egy év múlva állították le a kivégzéseket. A miértre Ferenc József haláláig nem adott magyarázatot. A kiegyezés utáni állami propaganda is igyekezett felmenteni az uralkodót, és Schwarzenberg miniszterelnök és a császár anyja, Zsófia főhercegnő befolyásának tulajdonítani a valóban fiatal és tapasztalatlan uralkodó döntését, pedig az utókor számára nyilvánvaló a császár felelőssége. A veszett kutyaként a legyőzöttekre szabadított Haynau az akkoriban bűnözőknek kijáró halálnemmel, a kötéllel akarta megszégyeníteni a magyar vezéreket – és még sokakat -, mivel felségárulásnak titulálták csatlakozásukat a magyar honvédséghez.
Az iskola Nyári Hajnalka vezette énekkara, és a Dohány-testvérek szólóéneke is fontos szerepet kapott a műsorban. Az iskola azért hétfőn, és nem pénteken ünnepelt, mert akkor sokan a központi iskolában vannak úszás-óráik miatt. A körzeti általános iskola idei október hatodikai műsorai nem a történelmi események részletes megidézésére törekedtek, inkább az ünnepnek a mai fiatalok számára hordozott üzenetét igyekezték hangsúlyozni, elismerendő módon. Péteren a szabadság eszméjét, Jánoson a fiatalokban egyre inkább elhalványodó hazaszeretet érzését emelték ki.
HT
