Eddig ki nem mondott, csak sejtett igazságokat, néhol meglepő tényeket tett a pedagógusok elé dr. Vekerdy Tamás gyermekpszichológus, író, a nevelés témájának egyik megkerülhetetlen hazai alakja a helyi nevelési értekezleten.
A szakértőt Bella Zsolt igazgató hívta meg Jánossomorjára. A cél az volt, hogy modern szemlélettel, szakmai tudásával erősítse meg a helyi pedagógusokat munkájukban, megoldásokat, felvetendő kérdéseket és válaszokat halljanak tőle. Az előadást az önkormányzat is támogatta.
A terv bevált. A kritikákat is elfogadó, ellenérveket is megbecsülő előadó nemcsak stílusával, hanem mondanivalójával is a székhez szögezte a helyi óvónőket, tanítókat, tanárokat. Az iskola szerdai nevelési értekezletére meghívott szakértő szerint az egyik fontos szabály, hogy a gyermek önmagához mért fejlesztését tartsák szem előtt a pedagógusok. Vekerdy Tamás a gyermekek és a tanárok számára is szabadabb mozgásteret engedő oktatási módszerek mellett tör lándzsát. Mint mondta – „Ráérünk. Nem fontos, hogy a tantárgy anyagát év végére befejezzük, az a fontos, hogy a kulturális alapkészség stabil legyen. A norvég és svéd érettségizettek sokkal jobbak értő olvasásában, mint a magyar diplomások, pont e miatt.”
Mi az óvoda célja?
Az óvodapedagógusok és iskolai pedagógusok közötti kapcsolatot sem a köztudatban élő típus szerint értelmezte a szakértő. – „Az óvoda arra való, hogy az óvódás gyerek lehető legjobb környezetét teremtse meg, nem arra, hogy felkészítsen az iskolára.” Kiemelte, az egykorú gyerekek, akár az egy osztályba járók is, különböző fejlettségi fokokon lehetnek, nem egyformán fejlődünk. – „Erre jó példa az északi modell. Ott nem határidőkre akarják megfelelően megtanítani a gyereket az értő olvasásra, hanem folyamatosan gyakoroltatják, akár nyolcadikig is, ha kell. Nálunk általában, ha karácsonyig nem tudnak olvasni a gyerekek, akkor elmarasztalják a pedagógust.” De egyéb tanácsokkal is szolgált az előadó: Fontos például az anyanyelv tanításánál, hogy ne javítgassuk a hibákat, hanem mutassunk jó példát, és majd másolással rájön a gyerek a helyes használatra. A családi háttér, a szülői odafigyelés is rengeteget jelent: Sok óvodai és iskolai gond alapja az, hogy három éves korig nincs meg az otthoni érzelmi biztonság a gyerek számára. De a család később is fontos. Muszáj, hogy a családon belül a gyerek érezze a biztonságot, még néha az iskola túlzó követelményeivel szemben is.
Az légy, aki vagy…
Nem mindig nyilvánvaló számunkra, hogy az intelligencia sokrétű, és ebből a magyar oktatásban keveset próbálunk fejleszteni. Van, aki jól matekozik, de van, aki jól mozog, és így tovább. A pedagógusoknak pedig arra kell törekednie, hogy minél jobban segítse a kibontakozást. – „A nevelés egyik alapkérdése, hogy azzá legyél, aki vagy, vagy azzá, akivé én akarlak tenni? Ám a gyerek már valaki, nekünk megfelelően kell kibontani a személyiségét. Az egyetlen lehetséges nevelés az, hogy segítek abban, hogy kibontsd magad.” Vekerdy Tamás arra is rávilágított, hogy mára átalakultak a legfontosabb készségek. A felnőtt életbe való sikeres belépés titka az elkövetkezendő évtizedekre világszerte a következő: írás, értő olvasás, elemi számolás, számítógép-használat, angol nyelv.
Lazább szabályokat…
A szakértő sem titkolta, hogy mindezt nemigen tudják megvalósítani a tanárok a sűrű tantervi követelmények mellett. Mégis, valamit máshogy kellene csinálni: -„A tantárgyak célja, hogy ránézzük általa a világra. Nem befejezni akarjuk a tárgy anyagát, amit öt év alatt az eminens is elfelejt, hanem meg akarunk mártózni az emberről és világról való tudásban.” De nemcsak a szabályozás nehezíti a pedagógus dolgát. Fontos lenne például az érdemjegy helyetti szöveges értékelés, amit azonban sok pedagógus hevesen ellenzett, vagy a könnyebb gyorsabb utat választotta, és jeggyel, vagy előre kinyomtatott szöveges sablonok beragasztásával értékelt. Néha nincs elég idő, energia a személyesebb nevelésre.
A mai oktatás kudarcokon alapszik, holott az élményeknek, és nem a stressz alapú motivációknak kellene meghatározóvá válnia. Sok gyerek akkor sem meri mondani a helyes választ, amikor teljesen jól tudja azt, pusztán azért, mert fél a sokadik kudarctól.
A művészeti neveléssel kapcsolatban kiemelte, hogy annak élményszerűnek kell lennie, nem a tehetségek kiemelésén, hanem a mindenki számára élvezhető és fejlesztő módszereken kell alapulnia. A középkori vallásos iskolákban iskoladrámákat írtak, felkészültek rá. Ezzel fejlesztették a képességeket, amik kiteljesíthetik az egyént.
Bella Zsolt a Körzeti Általános Iskola igazgatója az előadás után hangsúlyozta, hogy nagyon hasznos és megerősítő gondolatokat kapott a jánossomorjai pedagógus kar. – „Valóban, afelé kell elmozdulnunk, hogy minden korosztály kapja meg, ami neki jár, ami az életkori sajátosságnak megfelel, de ehhez csak mi, pedagógusok kevesek vagyunk.” Az igazgató reméli, hogy a most útjára indított, hasznos párbeszéd folytatódik, később a szülőket is bevonva, ez pedig a helyi oktatás és fejlesztés hasznára válik.
Hauptmann Tamás
