Beforrt a régi seb, újra várja helytörténeti kiállítás a közönséget Jánossomorján. Az 1969-ben országosan is kiemelkedőként megnyílt helytörténeti tárlatot 2007 óta nem láthatja a közönség. Öt év után most újra fogadhat látogatókat a múzeum. A Három falu, egy város címet viselő néprajzi és helytörténeti állandó kiállítást csütörtökön nyitották meg.
A Kozma Galéria új épületszárnya először üdvözölhette a látogatókat csütörtökön. A múzeumot a Millenniumi Park felől is megnyitották, hogy központi szerepet tölthessen be a belvárosi séták alkalmával. Ezt erősíti, hogy egy kirakaton be is kukkanthat a múzeumba a járókelő, tekintete egy korabeli bolt sok-sok kincse között kutathat.
A múzeum
A benti látvány is meggyőző: a kis teret légies üvegvitrinek töltik be, ezért első pillanatban szinte üresnek tűnik a kiállítótér, ám ez csak délibáb. Majdnem kétszáz tárgy mesél a közeli és távoli múltról, rengeteg kiegészítő látnivaló és olvasnivaló segít a tanulásban és a históriaszövésben. A régészeti kincseinktől a helytörténeti értékeken át az 1800-as évek német enteriőrjeiig tarthat a körsétánk. Rengeteg különleges dokumentum is böngészésre vár, a bolt polcain pedig igazi felfedezőút várja az újdonságok után kutató gyerekeket, és a régi márkákra még emlékező idősebbeket. A tárlat egyik színes állomása a régi helyi Birkmayer-üzletházból megőrzött tárgyak alapján felállított boltbelső és számos fénykép is, amit Birkmayer Gyuri bácsi tárt a közönség elé.
A múzeum az interaktív szellemiség jegyében több feladattal is megmozgatja a fiatalabbakat, a legkisebbeket például régész-homokozó fogadja. A diákok számára tanórák helyszínéül is szolgálna a múzeum, a tervek szerint egy digitális tábla is segíti majd a csoportos foglalkozásokat. Ezen pedig rengeteg, ide most nem került anyag, fotó is újabb titokzatos ajtókat nyitna az érdeklődőknek.
Anti bácsi hangjaival…
A megnyitón elsőként Takács István népzenész, Sós Antal, a neves pusztasomorjai kecskedudás hagyatékának őrzője muzsikált. Mint mondta, Anti bácsi után sok felvétel maradt, ebből tanulta meg a technikáját, ami egyedi a hazai dudások között. Mivel Antal bácsi magától tanult, a legfelső bolhalukat nem használta, betömte, és egyel lejjebb tolta kezét a dudán, a leggyengébb ujját nem használta. Ezért, bár a legfelső hangokat nem játszotta ki, sokkal pergőbb, gyorsabb, táncok alá ügyesebben illeszthetően játszott. A gyűjtemény hozzájutott egy eredeti, Sós Antal készítette kecskedudához is, amit egy gyűjtő ajándékozott a városnak, amikor hírét vette a kiállításnak, ezt is hamarosan láthatjuk a kiállításon.
A hányattatott múlt
A megnyitón Dr. Kurunczi Károly polgármester tekintette át a tárlat sorsát. 1969-ben a tanácsháza két földszinti termében hoztak létre egy gyűjteményt a lakosok, amit a helyi születésű Kriza Dániel, az MTA munkatársa segített összeállítani. 1979 nyarán a Rákóczi utcai heidebauer tájházba került a tárlat, itt három szoba és rengeteg tárgy, eszköz, régészeti emlék várta a látogatókat. Ez akkor a német kisebbséget bemutató anyaga miatt országosan is különleges múzeumnak számított. ’97-ben az önkormányzat eladta az épületet, a tárlat anyaga részben a kezelő Hansági Múzeumba került, kisebb részéből pedig a volt mozi épületében létesült egy kiállítás. Utóbbi a könyvtár kialakítása során bezárt, az anyagok vagy a múzeumba, vagy helyi raktárakba kerültek – mostoha körülmények közé. Azóta komoly szépségfolt maradt a helytörténeti gyűjtemény hiánya, amit két éve az önkormányzat a Kozma Galériával közösen igyekezett orvosolni. Az épületet megvásárló Kozma Miklósnak és családjának külön meg is köszönte a lokálpatrióta hozzáállást a polgármester a beszédében. Együttműködésük eredményeképp a felépült, 125 négyzetméteres új szárnyat harminc évig díjmentesen használhatja a város.
A tárlat összeállítója, Szentkuti Károly megköszönte a felelősségtudatot és akaratot a városnak, amely ötmillió forintot adott a kiállítás létrehozására. A számos szakmai és lokálpatrióta segítő között kiemelte Őri Márta nénit, aki nemcsak gyűjtött, hanem évekig maga felügyelte a korábbi gyűjteményt.
Végül Székely Zoltán, a Hansági Múzeum igazgatója adta át a tárlatot a közönségnek, kiemelve, hogy ezek a tárgyak a helyi identitás megteremtésében is fontos szerepet játszanak. Mindennapi kapcsolatot alakíthatnak ki a jelen fiataljai és a meghatározó múlt között.
Kisnagy múzeum
Kurunczi Károly polgármester Televíziónknak elmondta, meglepődött, hogy a korábban nagynak látszó 100 négyzetméteres tér milyen kicsi lett berendezve. – „Amikor megláttam, óhatatlanul kiszakadt belőlem, hogy Jézus Mária, de kicsi ez a terem! Ám örülnünk kell ennek, hiszen ha mindent nem is, de az emlékek döntő többségét sikerült itt elhelyezni. Remélem, a közönség hamar megerősíti a véleményemet, idehozzák a gyerekeket a pedagógusok. Most egy kicsit úgy érzem magam, mint amikor valaki egy hosszú túráról megérkezik valahova, leül az első helyre és pihen egyet, mert rengeteg munka, konfliktus előzte meg ezt a pillanatot, de megérte a harc. Bízom benne, hogy az utókor megbecsüli, felelősséggel kezeli és vigyázza majd a múzeumunkat, ezt kérjük tőlük!”
Thullner István helytörténész számára is ünnepnap a megnyitó. Örül, hogy harmadszori nekifutásra már biztos helye mutatkozik a kiállításnak. – „A legelsőnek csak a lebontásában voltam bűnrészes, de akkor ez volt a helyzet diktálta feladat. A következőt már én tervezhettem meg, és most, ebben is van némi részem, egy-két ötlettel én is hozzájárulhattam a kiállításhoz. Bízom benne, hogy a kirakat és a régi bolti környezetbe való belátás rendhagyó és sikeres lesz.”
A tárlat rendezője, Szentkuti Károly elmondta, igyekeztek nem agyonnyomni a helyet a tervezés során, levegőssé, átláthatóvá akarták tenni. Nagy segítség volt, hogy már a terem építésébe beleszólhattak, ami ritkán adatik meg egy muzeológusnak. – „A múzeum egyedülálló a volt Moson vármegyében, hiszen környékünkön inkább csak kisebb tájházak, helytörténeti gyűjtések fogadják a látogatót, itt pedig egy várostörténeti vonal mentén sétálhat a néző. Az elkészült kiállításvezető füzet pedig elég bőséges és alapos ahhoz, hogy ezek a tárgyak élővé váljanak.”
Székely Zoltán, a Hansági Múzeum igazgatója pedig ígéretet tett arra, hogy rendszeresen frissítik a tárlatot, egyre többet mutatva meg a múzeumban óvott jánossomorjai anyagokból.
Hauptmann Tamás
