Városi programok kiváló helyszíne lehet a volt hengermalom, ezt kívánták bemutatni mindenkinek Az omlás virágai című fesztivál szervezői. A kulturális örökség napján több látványosság megnyílt a lakosok előtt, a hengermalom azonban egész nap programokkal várt kicsiket és nagyokat.
Városunk negyedik alkalommal csatlakozik az Uniós programhoz: A Kulturális Örökség Napjai során olyan régi épületekbe léphetünk be, amik az év túlnyomó többségében zárva vannak a kíváncsi szemek elől. Ilyen a pusztasomorjai, 1864-ben emelt Szent Vendel kápolna is, ahol a szép műemlék gyönyörű belsejét is megtekinthették a látogatók.
Idén a szentpéteri tűzoltószertárban nemcsak a régi tűzoltótoronyra mászhattak fel. A modern tűzoltóautók mellett a régi kor technikáját is megmutatták önkénteseink. A múlt század eleji, és máig működőképes tűzoltószekerek és vizeskocsik óriási kincsnek számítanak, amire a gyerekek nagy örömmel ültek fel.
Nem malmoztak tovább
A legnagyobb kíváncsiság azonban a Szórády-féle hengermalmot övezte. Pár helyi civil idén malomfesztivált szervezett ide a művelődési ház és az önkormányzat segítségével. Az omlás virágai címet viselő rendezvény azt szerette volna megmutatni, hogy a szinte halálra ítélt épület virágzó életnek adhat helyet a jövőben.
Pajtikáknak
A gyerekek itt varázslatos alkotóműhelybe csöppenhettek. Készíthettek például lino-metszést, sóliszt-gyurmából péksüteményeket, figurákat, vetítő segítségével liszttel rajzolhattak a falra, és egy speciális kincskeresés is várta őket: A malom egereit kereshették meg. A szervezők által elrejtett számítógép-egerek megtalálóinak csokis keksz dukált. Aki elfáradt, az a pincében ámulhatott el szülei kedvencén, a diafilmen. A meséket pedagógusok, Iván-Varga Veronika és Katona Andrea olvasták fel. A földszinten a malom ördögeivel kipalacsintasütőző Vitéz László-bábfilm is forgott a kicsik örömére.
Molnárkák
A szülőknek nem egeret, inkább régi emlékeket, történeteket vagy felfedezéseket kínált a malom. A kivetítőn a hengermalom régi dolgozóival készül interjúk peregtek, a falakon a malom történetét olvashatták, sőt, a qr-kód vadászok a JTV tavalyi kisfilmjére is rátalálhattak a neten.
Ám nem csak a múlt emlékeit kínálta a malom. Helyi és környékbeli képzőművészek színvonalas kiállítása töltötte meg színekkel a falakat. A nyolc kiváló alkotó: Wennesz Veronika, Sárközi Anikó, Glázer-Kozma Edit, Hoffka Helga; Hossala Tamás, Kelemen Benő Benjámin, Paul Gruber és Glázer Norbert műveit csak ezen a napon láthattuk a különleges helyszínen. Képek, fotók és vetített diaporáma is megállásra késztette a rengeteg látogatót.
A főépület melletti pavilon kiváló helyszínt szolgáltatott a kézműves kuckónak, és a Divi Büfének is. Ezen kívül Bella Zsolt nevezetes bablutykója is itt várta a nemcsak művészetfogyasztókat. Idén itt tartották a helyi civil szervezeteket összefogó Civilek Éjszakáját is.
Este a RizikóFaktor adott malomkoncertet, ahol népzenészekkel kiegészülve szólaltatták meg dalaikat, a malom hangulatához igazítva. „Az omlás virágainak célja, hogy a romokból valami újat teremtsen. Leomlott, évszázados falakból koncerttermet, fesztivál- és szabadidős teret. Ezért sok-sok dal és szöveghozzávalóból sütünk ki egy koncertet, meglévő nyersanyagokból a helyszínen gyúró erővel.” – harangozta be a koncertet a zenekar. Ennek megfelelően a malom oszlopai között, szőnyeggel jelzett színpadot ülhettek körbe az egyre szebb számban gyűlő nézők. A dalok sora József Attila Elégia című versével egybekomponállt temetői keserves népdalokkal kezdődőtt, jelezve, hogy a romokhoz is fűződhet ragaszkodás, hazaszeretet, és leginkább teremtő erő. A zenekar a komolyan vagy viccesen egymáshoz fűzött daldarabokkal és saját szerzeményekkel kerekített hangulatos estét. Majd éjszakába nyúlóan szórakoztatta a beszélgetőket Őri Sándor zongorajátéka, aki itt-ott jazz, itt-ott bárzongorista technikákkal, szintén sok dalt egybefűzve marasztalta a beszélgetőket és zsebelt be sok tapsot. A stílszerűség nem maradt el, Lisztet is játszott a malomban.
A helyi Balassi Bálint Ifjúsági Klub tagjai egész nap kitartóan segítettek a programok lebonyolításában. Az egykori hengermalom közel 500 embert vonzott szombaton.
Az ötletgazdák, Hauptmann Tamás, Glázer-Kozma Edit, Glázer Norbert úgy érzik, csak helyi erők összefogásával magas színvonalú élményeket biztosíthattak itt. Bebizonyították a kételkedőknek, a malom inkább lehetőség, mint kolonc a város számára. Igazolták azt, hogy a kevésbé populáris műsorok fogyasztói is szép számmal élnek Jánossomorján, az ő szórakoztatásukra is bátran áldozhat a város. Remélik, hogy lesz még alkalom arra, hogy malomfesztivált rendezzenek. Bíznak abban, hogy több nevesebb, ide illő előadó meghívásával igényes kulturális teret hozhatnak létre itt, ami különbözik a nagy városi fesztiváloktól, a réteg-, vagy több mondanivalóval bíró produkciók kedvelői számára, vagy akár az underground műfajok számára lehet hiányt pótló.
A malom 1918-ban elkészült főépülete és kis udvara tavaly került az önkormányzat tulajdonába. A város szeretné megmenteni a szimbolikus rendezvényt, és szerepkörrel felruházni. Lőrincz György alpolgármester, a Kulturális Örökség Napjainak helyi koordinátora is igazolva látja a malom új szerepét, bízik abban, hogy sok estnek adhat még helyet a jövőben az épület. Kiemelte, a képviselő-testület számára fontos és elsődleges cél az állagmegóvás. Most a fesztiválra kitakarították a malmot az önkormányzat munkatársai, megtisztították az udvart is. A tél beállta előtt még a fagy és az eső ellen kell megóvni az épületet, hogy ne romoljon tovább a helyzet, és a következő években egyre biztonságosabbá, használhatóbbá tenni a szinteket. A város tavaly kapta meg a malom főépületét, és annak pár méteres környékét. A gépházat és a függőfolyosót lebontották, és ez a sors vár a malomudvar még álló többi építményeire is. A malom azonban remélhetőleg új szerepkörben állhat még is sokáig.
Hauptmann Tamás
