Változatos szórakozást kínált a helyben ünneplőknek Jánossomorja Szent István ünnepén, a pusztasomorjai búcsú hosszú hétvégéjén. A rockzenétől a néptáncon át sok produkció vonult a színpadra, és számos egyéb szórakozást is kínált a nyolcadik Gödör Napok három napon át. A meleg és sok más tényező is sokakat távol tartott, a helyi közösséget szeretők azonban ismét jót bulizhattak a hagyományosan helyi erőkre alapozó fesztiválon.
Elnyújtózva sóhajt a város a hét első napjaiban. Ki ezért, ki azért örül, hogy múlt időbe tette a Gödör Napokat: Lábadozik a végsebességre pörgetett hajnali bulik után (a), büszke a remek előadására (b), pihegi a forró színpadon fogszorítva mosolygós fellépéseket (c), hálás a fennakadások és gondok nélkül zajlott szervezésért (d), a finom bográcsos ételekért (e), örül, hogy látta a műsorokat (f), vagy ha nem, hát annak örül, hogy most már csend van (g), és megúszta kilátogatás nélkül (h). Sokszereplős a jánossomorjai tábor, mint ahogy a fesztivál megítélése is, hiszen láttunk már tökéletesebben sikerült éveket, mégis elégedettek lehetünk: ha az összes várakozásnak nem is, az ígéreteknek maradéktanul megfelelt a háromnapos ünnep. A város ismét közösen szervezett egy Gödör-fesztivált, ami magában sem kis súlyú mondat.
Hot N Cold
Kemény húrokat pendített meg első napján a nyolcadik Gödör Napok a Pusztasomorjai Játszó- és Pihenőparkban. Szombaton a rockzene foglalta el a színpadot, helyi és távolról érkezett; kezdő és legendás előadók is játszottak. Lőrincz György főszervező elmondta, ezt amolyan nulladik napként szervezték, kifejezetten a rock zenekaroknak. – „Tavaly is volt ilyen produkció, de akkor a sok átszerelés miatt sok lett a csúszás, ezért idén külön napot szenteltünk ennek.” Ám az augusztusi hőségben, délután négy órakor rockzenei rendezvényt kezdeni legalábbis kamikáze-lelkületre vall. A korai kezdés miatt kevés néző tapsolt még a sötét hangulatú, inkább underground klubokba kívánkozó mosonmagyaróvári Bloody Fingernek, akik hörgő énekes, deathcore – metalcore zenéjükkel lepték meg a nézőket, de rendesen.
Kipurcanásig
A kánikula és az árnyékba húzódó nézők adták fel a leckét a Velencéről érkezett Kipunak is, amely zenekar minden bizonnyal többre, de legalábbis barátibb időpontra volt érdemes. A saját számokat játszó együttes nemrég jelentette meg első nagylemezét, és bár már a 30Y és a Kiscsillag előzenekaraként is felléptek, a kis fesztiválokra is nagy örömmel utaznak el. Kiváló zenével és ötletes szövegekkel érkeztek, nem utolsó sorban végigpörögték a koncertet az üres tánctér mellett, a hűsből tapsoló nézők előtt.
Úgy érezte, szabadon él…
Ezután az idén már kibővült jánossomorjai Nuklear V.G. idézte a ’80-as, ’90-es évek kultikus dalait a Beatricétől a Tankcsapdáig, és jelezte mindenkinek, a szintén a régmúltban indult, és nemrég újjáalakult banda töretlenül járja a fejlődés útját. A hétköznapok családfői most megmutathatták a bennük rejlő nagyvárosi farkast. Kicsit több volt az erő, mint az ének, de a törzsközönség igazán nem vette ezt zokon egy ilyen, nem épp ideális időpontban.
Aluljárók fiai
Csúcspontjában is a középkorú korosztálynak kedveskedett idén a Gödör Napok: a Dinamit adott nagykoncertet. Az addig szellős tánctér hamar zsúfolásig telt, jól láthatóan a tömeg nem délutánra, inkább estére találta meg a szép ruháját, erre időzítette a gödörlátogatást. A meleg és a mosonmagyaróvári programok együttes enyhülését, és a legendás zenészek produkcióját egyaránt okolhatjuk emiatt. Sok ’70-es években fiatal rokker szívét megmelengette a zenekar, a kultikus dalokat egyemberként énekelte a közönség. Az 1979-ben alakult együttest a kor szinte összes nagy hazai bandáját megjárt zenészek hívták életre, legnépszerűbb slágerük, a Tinédzser dal minden idők legnagyobb példányszámban eladott magyar kislemeze lett. A csapat három évig játszott, majd bejelentette feloszlását, és 2009-ben alakult újra, akkor már Vikidál Gyula nélkül. A jelenlegi tagok: Kálmán György – ének, Szűcs Antal Gábor – gitár, Zselencz László – basszusgitár, Jankai Béla – billentyűs hangszerek, Németh Gábor – dob, ütőhangszerek. A zenészek előélete is tiszteletet parancsoló: Skorpió, P.Mobil, Mini, Nagy Feró és az Ősbikini, Beatrice, Kormorán, Prognózis, Omega, Edda, P.Box… A Dinamit Jánossomorján sem sült be, majdnem kétórás, lendületes koncertet után térhettek az öltözőbe. A zenekar, mielőtt hajnal felé elköszönt, együtt bulizott, táncolt és ígéretükhöz híven együtt sörözött a helyi rajongókkal a Gödörben, ahol DJ Jakab nosztalgia-diszkója tartotta helyben az addigra igencsak megszaporodott közönséget.
Lángoló talpak
A tapsok nemcsak a remek tánckoreográfiáknak szóltak vasárnap délután, hanem annak a csodálatra méltó ténynek is, hogy a továbbra is égető hőségben, az egyenesen a színpadra tűző napban táncolták végig produkcióikat a kicsi és nagy fellépők, mosolyogva, lendületesen. Elsőként a Cintia Wellness Club Fit Dance tánccsoportja lépett fel, közel fél órában megmutatva színes koreográfiáikat. Majd Nemes Barbara Zumba Fitness bemutatója következett, népes gárdával statuálva, hogy a népszerű, de kemény mozgásforma a legkisebb gyerekek és a háziasszonyok számára is élvezetet nyújt. Ezután a Magic Dance Club táncosai mutatták be ízléses, kecses táncaikat, amiknek javát a nyári, művelődési házban rendezett tánctáborban tanultak meg. Helyi rajongó lányok kis csapata továbbra sem hagyta elfelejteni Fluor Tomi előadóművészt, Mizu című slágerét énekelték el a színpadon.
Viruló Búzavirágok
Ezután az Örökség Kulturális Egyesület Tititá Néptánccsoportja lépett fel. A Búzavirág néptánc- és daloskör Szigetközben gyűjtött dalcsokrot énekelt a közönségnek, de szigetközi táncokat is bemutattak az irigylésre méltó energiával bíró nyugdíjasok. A felnőtt tánccsoport Sopron környéki hienz és szigetközi magyar táncokat járt. A táncosokat a Radák Márton prímás vezette mosonmagyaróvári Sárarany zenekar kísérte, akik több más tájegység zenéjét is felcsendítették a közönségnek. Lindner Zsófiacsodás énekének és a Sárarany magas szinten művelt muzsikájának a Fölszállott a Páva című tehetségkutató műsorban is szurkolhatunk.
Táncra magyar!
A tűző nap további részében a Jánossomorjai Fúvós Egyesület zenélt magabiztosan a színpadon, repertoárjukban felsorakoztatva a fúvószene helyi rajongóinak kedvenceit. Az Alapfokú Művészeti Iskola énekszakos tanítványai régi és új magyar popdalokból összeállított csokrot adtak elő. A slágerek aztán folytatódtak: Harasztos Imrével a szintetizátor mögött a Jolly Joker énekes trió szó szoros értelemében Mesterhármas-hangulatot rittyentett, elismerésre méltóan széles skálából választva népszerű dalokat.
Lőrincz György főszervező elmondta, a második napot a helyi fellépők napjaként szervezték meg. – „Bizonyítani akartuk, hogy csak helyiekkel is ide lehet vonzani százakat, nem kellenek sztárok. Úgy vélem, ez sikerült, ami engem nagyon jó érzéssel tölt el.”
A gödörben mindhárom napon búcsúi árusok, és sok egyéb játék, szórakozás várta a gyerekeket, lovagolhattak, arcot festhettek a kicsik, és trambulin, ugrálóvár is gondoskodott arról, hogy este ne kelljen hosszú mesét olvasnia a szülőknek. Az állatbarátoknak a kutyaszépségverseny kínált szívmelengető látványt a nemcsak szép, de barátságos házikedvencekkel.
Pusztasomorjai István-ünnep
Augusztus 20-án Szent István királyt ünnepeltük Jánossomorján. A pusztasomorjai búcsún hagyományosan a templom védőszentjének, államalapító István királynak adtak hálát a hívek a szentmisén. A mise előtt a fúvósok vezette tűzoltók vonultak be a templomba, régi szokás szerint ide kísérve a szervezet zászlóját. Kótai László plébános a magyarság létét biztosító, bölcs, felelős döntéshozóként beszélt Szent Istvánról, aki, tanulva a történelem színpadáról gyorsan eltűnő hunok példáján, biztos alapokra helyezte a magyar nemzetet, hogy mi ma itt ünnepelhessünk. A kenyér és borszentelés előtt a Boloct Színtársulat ünnepi műsorát láthattuk, majd a kenyeret és bort Kótai László szentelte meg, az ünneplők meg is kóstolhatták az éves munka gyümölcsét. Az atya elmondta, a kenyér és a bor az éves fáradtság betetőzése, ami meg kell hogy tanítson minket a hálára. Ezután a gyülekezet a templom előtt hallgathatta meg a fúvószenekar előadásában a Boldogasszony anyánk című darabot, amit századokkal ezelőtt himnuszként énekeltek Magyarországon.
Kora este a Gödör Napokon folytatódott a pusztasomorjai búcsú és nemzeti ünnepünk. Újabb tánckoreográfiákkal – továbbra is a tűző napon – A Cintia Fit Dance vívott ki nagy elismerést. A nemzeti ünnepre hangolódóan aztán Lőrincz György alpolgármester beszédét hallgathattuk meg. Szólt az államalapító király jelentőségéről, és a városba állítandó Szent István szobor kezdeményezéséről. Arról is beszélt, hogy közösen kellene megteremtenünk a számunkra ideális ünnepeket, nem pedig egy felsőbb szervezetre várva, és ha mindent megtennénk mi is saját és társaink szórakoztatásáért, akkor számunkra is szebb lenne az ünnep. Példaként hozta egy svájci látogatását, ahol épp nagy nemzeti ünnepüket, államuk megszületését ünnepelték. Itt nem városi szervezésű megemlékezések zajlottak, hanem családok, baráti társaságok verődtek össze a szabadban, piknikeztek és a tűzijátékokat is maguk lőtték fel, egymás és a közösség örömére. A szervező alpolgármester szerint ez példa arra, hogyan lehet egy ünnepet városi közösségi rendezvénnyé tenni. – „Sokan úgy gondolják, hogy a nemzeti ünnepek megszervezése az államra és a településre tartozik, a nézők csak passzív résztvevők. Pedig csak összefogással teremthető meg az igazi ünnep!” Az alpolgármester reméli, hogy augusztus 20-a ilyen lesz hamarosan Jánossomorján.
A Boloct Színtársulat a Gödör közönségének is előadta Szent Istvánról szóló összeállítását. Ebben a nagy uralkodó életének meghatározóbb állomásairól is szó esett, de Magyarországról, az államalapításról szóló énekek, versek is elhangzottak. (A négy szereplő mégis a délelőtt folyamán mutatta meg igazán, mi rejlik benne, amikor a zenei alap technikai problémái miatt kíséret nélkül, maguk énekelték a dalokat, bátor, dicséretes módon!) A Gödör Napok színpadi része az ünnephez méltóan itt is a szentelt kenyér és bor megkóstolásával fejeződött be. A gyerekek pedig még sokáig játszottak a parkba települt játékokkal.
„Nem lehet mindenkit kiszolgálni”
Lőrincz György főszervező hozzátette: – „A holnapi munkanap okán hétfőre nem szerveztünk nagyobb produkciókat, de a pusztasomorjai búcsú miatt ezen a napon várta a legtöbb játék a gyerekeket. Sajnáljuk, hogy rendszeres vendégeink, a mindig remek előadásokkal érkező nagyfödémesiek idén nem tudtak eljönni a szlovákiai munkanap miatt. Ám a Boloct Színtársulat színvonalas műsort adott, ezzel is bizonyítva a helyi csoportok erejét.” A szervező a felnőttek és a gyerekek részvételével egyaránt elégedett, bár azt mondja, a meleg miatt ő sem szívesen jött volna ki korán, ha nem lett volna muszáj. Az sem mellékes, hogy az ugyanekkor zajló mosonmagyaróvári Szent István Napok kínálatával szemben nehéz volt alternatívát jelenteni. – „Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Mosonmagyaróvár is sokakat vonzott. A környező városok elszívó hatása jelentős, ezzel számoltunk, de mi nem rendelkezünk olyan forrásokkal, mint nagyobb városok, ahol nagy produkciókat hívhatnak meg. Mi ezért inkább a helyi előadókra fókuszáltunk, hogy lássa a közönség, hogy helyben is vannak szórakoztató produkciók. Minél szélesebb réteget próbáltunk megszólítani, de nem tudjuk megvalósítani, hogy minden egyes rendezvényen minden korosztályt kiszolgáljunk.”
Közösségi erő kontra nagyprodukciók
A szervezésben szinte az összes helyi civil szervezet részt vett valamilyen módon. Ki főzött, ki felügyelt és padokat pakolt, ki a szervezésben segédkezett, vagy támogatásként műsorát mutatta be a színpadon a közönségnek. – „A civilek nélkül a Gödör nem lehetne az, ami. Ilyet csak velük közösen tudunk megszervezni, és hálásak lehetünk, hogy vannak olyanok, akik munkájukat, idejüket áldozva vesznek részt ebben. Ezúton szeretném megköszönni mindenkinek, hogy hozzájárultak, hogy ez a Gödör Napok ilyen sikeresen zajlódjon.”
Egyél Szent Istvánért!
A fesztiválra majd minden civil szervezet kifőzött valamit, a halászlétől a csülkös pásztortarhonyáig változatos bográcsételek közül válogathatott a közönség. Minden ételjegy 500 forintba került, a befolyt összeget pedig a készülő Szent István szoborra ajánlották fel az egyesületek. A szervezők bíznak abban, hogy jövőre már az elkészült szobrot ünnepelhetjük itt, a Gödör Napokon. Lőrincz György szerint a szobor ügye jól halad. – „Meghívtunk három alkotót, akiknek augusztus végéig kell bemutatnia az ötleteit. Akkor a kuratórium egy szakmai zsűrivel kiegészülve dönt, ezt termesztésen nyilvánosságra is hozzuk. Úgy látom, majd akkor indulhat be igazán a gyűjtés, amikor a polgárok, nagyobb támogatók látják, hogy miről is van szó. Most a hőség miatt kevés forró bográcsétel fogyott, de így is 150 adag ételt tudtunk értékesíteni, ez is jelentős összeg, amit hozzátehetünk a már eddig a Duna Takarékban nyitott, adománygyűjtő számlán lévő, több mint 400 ezer forinthoz.”
Summa Summer
Az általunk megkérdezett résztvevők mindegyike jól érezte magát a fesztiválon, ám sokuk elégedetlen a látogatók létszámával. Gyakran láthattunk gyéren elfoglalt padokat, pangó táncteret a három napon. Bűnrészesként idézhető ide a meleg, és az is, hogy Mosonmagyaróváron nagy neveket felsoroltató koncertek, programok vonzották a nagyérdeműt. Sok megkérdezett szerint sokan maradtak otthon olyanok, akik elfelejtették, vagy sok munkájuk miatt háttérbe szorították a közösségi szórakozás igényét.
A programválaszték sem lelkesített fel sokakat. A megrögzött helyi rendezvényjáróknak nem annyira csalogatóak csupán – a már ismert – helyi produkciók. Akadtak, akik más oldalról közelítették meg ezt: a kiváló és költséges infrastruktúra, a színpadi technika, a hangosítás, a sátrak és egyéb járulékos fesztiválkellék készen álltak, ehhez képest lehetett volna még több színvonalas, nevesebb fellépővel kiegészíteni a programot, ami az infrastruktúra költségéhez képest talán nem jelentene akkora tételt. Így sokak számára a leves többe került, mint a hús.
Nem egy távolról érkezőt is vonzott a Gödör Napok, egy kapuvári kisfiú például azt mondta, ilyen fesztivál náluk nem nagyon van, ezért évek óta szeret ide járni, a rokonokhoz. Sok régi rajongó a Dinamit koncertre érkezett messziről, megmutatva, hogy lehet idecsalogatni „fesztiválturistákat”, a konkurencia ellenére is.
A fellépőket is dicsérték a nézők, elismerve a színpadon lévő zenészeket, előadókat, főként a tánccsoportok pici lányait és a nyugdíjasokat, akik a tűző napon is mosolyogva ugrálták végig a produkciókat. Hozzátették, a pont a színpadot érő nap és a hőség már nem először ró nagy terhet a fellépőkre, érdemes lenne átalakítani a fesztivál helyszínét a fellépők érdekében.
Volt olyan pusztasomorjai, aki egy közreműködő civil szervezeti tagjaként stábunknak azt kifogásolta, hogy a pusztasomorjaiak közül sokan még mindig a régi búcsút hiányolják nosztalgiázva, haragudva a Gödör Napokra, mintha annak bármi köze is lenne egy minden más településen halódó, és itt már korábban kihunyt szokáshoz, kultúrához. Teszik ezt ahelyett, hogy kijönnének, és látnák, hogy minden többszörösen megvan itt, mint bármilyen búcsúban lehetne: a gyerekeket játékok várják, bulizni és mulatni is lehet hajnalig, és a baráti beszélgetésekre is kiváló alkalom a Gödör Napok, ami nem utolsó sorban magában foglalja a pusztasomorjai búcsút is.
Hauptmann Tamás
