A pünkösdikirálynő-választás népszokása szerint négy kislány kendőt feszít egy ötödik feje fölé, rendszerint ő a legkisebb, a legszebb. A lányt aztán házról-házra járva körbeviszik a faluban, miközben énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Ezt az ünnepi hagyományt játszották el csütörtökön a központi óvoda nagycsoportosai. Minden egyes csoporton körbevitték a királykisasszonyt, a padlót rózsaszirmokkal hintették be, és termékenységvarázsló mondókákat mondtak. A pünkösdi népszokások még a 16. századra nyúlnak vissza, és bár városunkban már régóta nem élnek, az óvodákban fontos, hogy a gyerekek megismerjék a régi idők szokásait.
„-A nagymamám idejében még szokás volt királynőt választani pünkösdkor, úgy vettük észre, hogy ezek a régi hagyományok már elhalóban vannak. A gyerekek nem játsszák, de még csak nem is ismerik őket. Szeretnénk a gyerekeknek megmutatni, hogy régen milyen népszokások jellemezték pünkösd ünnepét.”- mondta el Madarászné Bognár Tímea, óvónő. A gyerekek pedig mindig fogékonyak az ilyen játékos ünneplésre, szívesen szerepelnek, és így jobban meg is értik az ünnep lényegét – tette hozzá.
Az eredeti hagyomány szerint pünkösdi királyt is koronáztak. Ilyenkor ügyességi versenyeken választották ki a legrátermettebb fiút, aki aztán minden lakodalomba, mulatságra hivatalos volt, a királynővel együtt. A basajárás is elterjedt hagyomány volt: egy fiú nadrágját szalmával tömték ki a többiek, és így járták körbe a falut, közben a jó termésért énekeltek és verseket mondtak.
Egyházi ünnep
A keresztény egyház és a hívek szentmisével ünnepelnek pünkösd vasárnapján. A pünkösd a húsvét utáni ötvenedik napot jelzi. Ekkor Jézus elküldte tanítványait, hogy az egész világban terjesszék az Evangéliumot. Ám az apostolok, bár jól tudták a feladatot, mégsem teljesítették azt, inkább bezárkóztak, mert féltek, hogy velük is az történik, mint Jézussal. De a Szentlélek tüze és szele elég bátorságot adott nekik ahhoz, hogy megismertessék a tanításaikat a világgal. -„Pünkösdkor a szokottnál is ünnepélyesebb szentmisét tartunk, mivel ilyenkor fontos üzenete van a misének. Nekem, mint papnak az a feladatom, hogy ezt az üzenetet eljuttassam az embereknek. Nekem kell megértetnem velük, hogy a keresztény lét értelmetlen a belső energia és a Szentlélek tüze nélkül. Ezért a tűzért imádkozunk a pünkösdi ünnepen” – mondta el Kótai László, városunk plébánosa.
A régiek úgy tartották, hogy pünkösdkor pihenni és ünnepelni kell a nagy nyári munkák előtt. Ilyenkor imádkoztak a terményáldásért és a templomokban is megemlékeztek erről a napról: a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként pedig fehér galambot repítettek szabadon.
Petz Brigitta
