Megismételt történelmi sportsiker: 1998 után másodszor is az ország legjobb amatőr labdarúgó-csapata a Jánossomorja. A mieink a Puskás Ferenc Stadionban, küzdelmes játékban, 2:0-ra győzték le a baranyai rivális Bóly együttesét, és vehették át a trófeát május elsején, a Magyar Kupa döntőjének szünetében. Az edző és az első gólunk szerzője is ünnepelt ’98-ban.

Összeállítások:

Bóly: Kész Nándor (k), Kiss Endre, Blandl Gábor, Schnell Bálint, Morvai Ferenc, Szabó Zsolt, Pauk Viktor, Ambrus László, Erdélyi Richárd, Staub Erik, Székely István.
cs.: Balázs Zoltán, Rupp Dávid, Hagenthurn Ferenc
vezetőedző: Szugfill Róbert

JSE: Bognár Dániel (k), Szalai Zsolt, Kopf Péter, Hededüs Attila, Cseri Gergely, Furhmann Péter, ifj. Drobnitsch Tamás, Szalka Ferenc, Csányi Dávid, Winter Gábor, Szeitz Richárd,
cs.: Hercegh Olivér, Sebők Jenő, Rédai Tamás,
vezetődező: Dromnitsch Tamás

Játékvezető: Karakó Ferenc, asszisztensek: Buzás Balázs, Szvetnyik Bence

Közel száz szurkoló éneke és rigmusai biztatták a Puskás gyepére vonuló jánossomorjai gárdákat – nem véletlen a többes szám, ugyanis mindkét döntőst saját utánpótlás-csapatának kis játékosai vezethették fel a pályára, és állhattak velük a Himnuszt hallgatva.

A két ellenfél

A sárga-feketében játszó Bóly nehéz ellenfélnek ígérkezett. A baranyai megyei kisváros focistái több sikert tudhatnak magukénak, hiszen 2001-ben és 2011-ben is megnyerték a megyei első osztályt, hosszan szerepeltek az NB III – Dráva csoportjában, meg is nyerték azt, és csak osztályozót bukva nem jutottak fel végül. A SportM Kupa elődjéért, a Szabad Föld Kupáért is harcba szállhattak, 1979-ben szoros, fordulatos meccsen kaptak ki a döntőben a Celldömölktől.

Kapcsolódó galéria: SportM-kupa győzelem

A JSE jutott a legtovább amatőrként a Magyar Kupában, csak az ETO állított meg minket, a kiírás értelmében azonban elődöntőn, a Töltéstavát legyőzve érhettünk idáig. A Szabad Föld Kupát pedig mi el is nyertük: A JSE 1998-ban a Szabadegyházát verte meg, 2:2-es döntetlen után egy drámai tizenegyes-párbajban, 4:2-re. A város egyik legnagyobb sportsikere volt ez, amit most megismételhettek a fiúk, köszönhetően az elmúlt pár év kiváló munkájának és a mára a változások ellenére jól összerázott csapatnak. Akkor és most is Drobnitsch Tamás vezette harcba a csapatot, és a pályán is akadt ismétlő: Szalka Ferenc is ünnepelhetett a Fáy utcában, akkor közel 600 jánossomorjai szurkoló előtt.

A 90 perc

A várakozások beigazolódtak: küzdelmes találkozót láthattak a szurkolók. A közel harmincfokos meleg és tűző napsütés is nehezített, mindkét félidő felén frissítő szünetre meg is álltak a játékosok. Az első félidőben jánossomorjai nyomás és számos helyzet írható a dicsőségfalunkra, ám határozott és egyúttal pontos lövésekig ritkán jutottunk, juthattunk a bólyi védőfal előtt. Egy-egy derengős bólyi akciót láthattunk az első játékrészben, de a foga kék-fehérjét már a 15. percben kimutatta a jánossomorjai csapat: Rövid-passzos, remek kényszerítő után a kiugró Drobnitsch elé termett a labda az ötösnél, de a jó ütemben kimozduló kapuson fennakadt a lövés.
A másik szélen is hasonló helyzetet alakítottunk ki a 19. percben, ami mutatta, hogy lehet keresnivalónk. A 22-ben aztán ismét a szélre ugrasztották Hegedüst, ezúttal távoli labdával, ám a kilépő bólyi kapus a mellette elmenő játékos után nyúlt lábbal. Tizenegyest ítélt az akciót közelről kísérő bíró. Ezt Szalka magabiztosan rúgta középre fel. (0:1) A közönséghez kifutó játékos a kerítésen át ölelkezett a mámorban úszó fődrukkerekkel, ezért sárga lapot kapott.
Az első félidő utolsó percében Drobnitsch egy kipattanót vágott vissza kapásból a felső felé, jelezve, hogy a második felvonást is az első szellemében írná meg a JSE.

Kapcsolódó galéria: SportM-kupa győzelem

Birkózó mezőnyjáték és taktikai faltok jellemezték a második játékrész elejét. Megélénkültek a három poszton is frissített Bóly támadásai, de a határozott és önfeláldozó jánossomorjai védelem, vagy a magabiztos Bognár kapus kihúzta az akciók méregfogát. A 17. percben Csányi Dávid sérült le csúnyán, valószínűleg keresztszalag-szakadást szenvedett, gyors játékát nem tudtuk pótolni. A helyére beállt Sebők több lehetőséget is kapott a gólszerzésre: A 17. percben egy elé pattanó, forintos labdát bombázott fölé. A jobb szélen Herczeg és Rédai érkezett frissítésként, és passzos, gyors összjátékot mutatva sok veszélyes akciót alakítottak ki. A mérkőzés döntő eleme Cseri volt. A 84. percben a kezdőkörtől megindult, lerázta az őt makacsul lerántani akaró ellenfelet, majd jól mozogva tisztára játszotta a mögötte, szélen érkező Sebőköt, aki a hosszú alsóba helyezett. (0:2)
Nem sokkal később ismét Cseri vette észre jól a rést, és a saját 16-osunktól elzakatolva remekül indított Hegedüs elé, aki a kapust is kicselezte ugyan, ám kisodródott; visszajátszotta Sebőknek, aki mellé lőtte a labdát.
A második góllal két vállra fektetett ellenfél jól küzdött, ám nem találta meg a szépítéshez vezető lehetőségeket. A hármas sípszót igazi, kék örömünnep követte a szurkolók előtt.

Kapcsolódó galéria: SportM-kupa győzelem

Az érmeket és a kupát az MTK és a DVSC közötti Magyar Kupa döntő félidejében vehették át a játékosok a pályára felállított dobogón. Még ekkor is sok helyi várta és tapsolta meg őket az MTK-tábor sarkában.

Értékelések

Drobnitsch Tamás edző örömmel dicsérte a játékosokat és hozzátette: különleges érzés 14 év után edzőként duplázni. –„Újra megszereztük a kupát, minden elismerés a csapatnak. Láthatta mindenki, hogy nehéz volt, hiszen több sérültünk volt már eleve, ráadásul még itt is nőtt ez a szám, ez a mi keretünknek elég sok. De a fiúk szíve a helyén maradt, és jó védelemmel átvészeltük az ellenfél mezőnyfölényét is.

Szugfill Róbert bólyi edző azzal indokolta a vereséget, hogy számukra megterhelő volt a kupameccsekkel tarkított bajnoki sorozat. – „Az első félidőben ólomlábakon, gyengén játszottunk, a másodikban nagyon akartunk fordítania, de ugye, ha nem rúgod, akkor kapod a gólt. Gratulálok a Jánossomorjának, ezek alapján megérdemelten nyerte meg ezt a döntőt.

Kopf Péter a JSE csapatkapitánya a nagy melegre is utalt, ez sokat kivett a csapatok erejéből, és nehézzé tette a meccset. – „A második félidőben kapkodóbbá váltunk, de összességében magabiztosak voltunk. Ez a kétgólos győzelem pedig, akármilyen kicsi is, a miénk. Az első kupadöntőm volt, ez a legmagasabb hely valószínűleg a pályafutásomban.”

Kiss Sándor JSE elnök elmondta: a két csapat közötti különbség abból adódott, hogy a Jánossomorja modern, sokpasszos focit játszik, a Bóly pedig angolosan, beívelgetésekkel igyekezett eredményes lenni. – „Az igazi focit, ha csak percekre is, de a János játszotta, kis szerencsével több góllal is győzhettünk volna.”

Hauptmann Tamás

 

-hirdetés- -hirdetés-