Vasárnap este tartották a harmadik Schmidt Márton Emlékkoncertet a művelődési házban. A fúvósegyesület hagyományos német dalokkal: landlerekkel és polkákkal, és mai slágerekkel is készült a koncertre.
 |
| Kapcsolódó galéria: Schmidt Márton emlékkoncert |
Az est felénél Varga Alfréd, Marci bácsi veje emlékezett meg apósáról. Mivel a fiatalok többsége már nem ismerhette a 2009-ben elhunyt, legendás karnagyot és közéleti személyiséget, egy portréfilmet vetítettek le a közönségnek. A JTV által készített kisfilmben archív felvételeken keresztül ismerhettük meg Marci bácsi életét és szellemiségét. Köszönetet mondott a koncertért, azért, hogy a közösség nem felejti el azt, amit Marci bácsi tett a zenekarért, a településért. –„ Megtiszteltetésnek érezzük, hogy minden évben koncertet tartanak, köszönjük! Ezt a díjat azért alapítottam, hogy a fiatalok kedveljék meg a fúvószenét. Örömmel látom, hogy itt volt a színpadon a tavalyelőtti és a tavalyi díjazott is, és remélem, még sokáig itt lesznek a JFE soraiban. Úgy látom, Jánossomorján megoldott az utánpótlás, és még megoldott is marad, ami óriási dolog. Ezt szeretnénk segíteni a díjjal is.”
 |
| Kapcsolódó galéria: Schmidt Márton emlékkoncert |
Schmidt Márton maga is sokat tett a fúvószenekar utánpótlásának képzéséért, iskola és úttörő-zenekart hozott létre, a zeneiskolában is oktatott, a zenekar idősebb és régi tagjai között is sokan az ő keze alatt kezdtek el ismerkedni a fúvós hangszerekkel. Ilyen a ’67-óta muzsikáló Wennesz József Károly is, a zenekar jelenlegi vezetője. –„Megható volt végignézni ezt a filmet, minden mozdulata előjött újra, felelevenedett a régi próbaterem, a díjak, elismerések, amik ma már ereklyék és jó lenne kiállítani őket majd egyszer… Végiggondolhattuk, hogy mi mindent tanultunk meg Marci bácsitól, például, hogy a szív és lélek a zene alaptónusa, máshogy nem megy. Nagyon nehéz volt a film után megszólalni, mindenki hatása alá került.”
 |
| Kapcsolódó galéria: Schmidt Márton emlékkoncert |
A fiatal zenészeket ösztönző Schmidt Márton Emlékdíjat három éve hívta életre a család, hogy támogassa az új generációk bekapcsolódását a zenekarba. Idén a zenekar vezetőségének javaslatára Kurucz Botond, a JFE ifjú tenorkürtöse kapta az oklevéllel és pénzjutalommal járó elismerést. – „Öt éve játszom, a zeneiskolában kezdtem és idén már felléphettem a fúvószenekarban, ami nagy öröm számomra. Ez a díj elismerése annak, hogy amit csinálok, az jó, és hogy ezt folytatni kell.” – mondta a JTV-nek a díjazott. korábban Laffer Richárd és Kurucz Kornél kapta meg az elismerést.
 |
| Kapcsolódó galéria: Schmidt Márton emlékkoncert |
Wennesz József vezető szerint nagyon fontos a fiatalok számára, hogy elismerik őket, díjat kaphatnak a lelkes hozzáállásukért, munkájukért, tehetségükért. Az együttes számára a legfontosabb a biztos utánpótlás, ami jelenleg remekül működik. – „Örülünk, hogy a zeneiskolából idáig és ezentúl is kapunk fiatalokat, ez remek dolog. Az eddigi díjazottak is a zeneiskolában kezdték. A zenekar fiatalos, én vagyok a legidősebb, ami sokat mond. Úgy gondolom, ez is közrejátszik abban, hogy lelkesen, örömmel zenél a zenekar.
Schmidt Márton
A 2009. novemberében elhunyt tanító a város kulturális életének oszlopa volt. A művelődési ház igazgatója, a fúvószenekar vezetője, zenetanár, a helytörténeti kutatások segítője egyszemélyben. 1996-ban a nagyközségtől, 2004-ben pedig Jánossomorja Várostól is megkapta a díszpolgári rangot, ekkor már teljes pompával. A helyi fúvószenekar 2010-től minden évben koncerttel tiszteleg emléke előtt, a család pedig Schmidt Márton emlékdíjjal jutalmazza a fiatal, tehetséges fúvósokat.
Marci bácsi 1925. március 22-én született Mosonszentjánoson, gazdálkodó családban. Az elemit a szentjánosi magyar iskolában végezte, majd a kőszegi bencésekhez járt. 1944-ben érettségizett, és jött haza, ám leventeként besorozták, és Németországba indították. Mosonmagyaróvárt elhagyva azonban szovjet fogságba kerültek. Csak szerencsével menekült meg a hosszú oroszországi fogságtól.
A bajok nem múltak el, jött a kitelepítés. Bár a család német származású volt, édesapja magyarnak vallotta magát: Már az első világháborúban is magyar katona volt, a másodikban pedig megjárta a Doni harcokat, és ’44-ben is behívták. Édesapja távollétében németajkúnak számították őket, és 45 őszén mindenüket elvették. Hamarosan visszakapták jogaikat, ám szülei rokonságát elszakította a kitelepítés.
Ő hamarosan továbbtanult, 51-ben diplomázott a győri tanítóképzőben, és a mai Győrújbarátra került. Itt ismerkedett meg feleségével. ’59-ben, édesapja halála után költöztek haza. Marci bácsi magyart és ének-zenét tanított Szentjánoson, délutánonként pedig a kultúrházban dolgozott, 1962-től 69-ig az intézmény igazgatója lett. Ez igazgatása alatt épült újjá, de ő szorgalmazta először, hogy teljes állású művelődésszervezőt kapjon a település. Ami ’72-ben valósult meg, és a város kulturális életének máig ható, nagy hasznára volt. Marci bácsi korábban is játszott helyi, alkalmi fúvós-együttesekben, így oszlopos tagja lett a 65-ben megalakult fúvószenekarnak. A zenekar vezetését hamarosan ő vette át. Diákokat, úttörőket is nagy sikerrel oktatott, közülük sokan álltak be a fúvószenekarhoz. Karvezetői munkájáért számos kitüntetést kapott. A karnagyi pálcát 2002-ig vitte. A magyar himnuszt vezényelte utoljára a jánossomorjai fúvósoknak 2005-ben, a helyi fúvóstalálkozón.
’85-ig tanított az iskolában, majd a zeneiskolában folytatta az oktatást. Énekelt a nagy sikerű Pedagógus-ÁFÉSZ Vegyeskarban. A helytörténeti kutatásokhoz szintén sokat tett hozzá. Mindig fontos volt számára a helyi értékek megbecsülése és a helyi kötődés kialakítása. 2009-óta kedves szülőfaluja, Mosonszentjános temetőjében nyugszik.
Hauptmann Tamás
